A VELUX Model Home 2020 kísérleti program összefoglaló eredményei
Négy részes cikksorozatunkban a VELUX Cégcsoport Model Home 2020 programjának kutatási eredményeiről számolunk be, a fenntarthatóság és energiahatékonyság, az automata rendszerek és a lakók egészségére és közérzetére való hatás szempontjából.
A cikksorozat első része itt olvasható >>
A cikksorozat második része itt olvasható >>
A cikksorozat harmadik része itt olvasható >>
A VELUX Cégcsoport 2008-ban indította el Model Home 2020 kísérleti programját azzal a céllal, hogy olyan pozitív energiamérleggel rendelkező lakóépületeket hozzon létre, amelyek ideálisak a fenntartható és egészséges életmód kialakításához. Az elkészült tervek alapján a VELUX Cégcsoport öt eltérő éghajlati adottsággal rendelkező országban öt lakóépületet és egy többfunkciós egyetemi épületet építetett fel. Az otthonokat automatizált árnyékolókkal, fűtéssel és szellőztetéssel szerelte fel az optimális és fenntartható felhasználás érdekében, lakóikat pedig egy átfogó szociálpszichológiai kutatásnak vetette alá.
„A kísérlet legfontosabb eredménye, hogy az energiasemleges, illetve pozitív energiamérleggel rendelkező épületek már a mai technológiákkal is megvalósíthatók” – összegezte a tapasztalatokat Thomas Wilken, a Braunschweigi Műszaki Egyetem munkatársa, aki a családi házak energiateljesítményét összehasonlító elemzések keretében értékelte ki. A kísérlet során bebizonyosodott, hogy a napjainkban rendelkezésre álló technológiák segítségével elérhető a pozitív energiamérleg, a belterekbe jutó természetes fény mennyiségének, illetve a lakók komfortérzetének kedvezőtlen befolyásolása nélkül.
Napelem mint energiaforrás
Az aktívházak előnye, hogy fenntartható és gazdaságos módon élhető és egészséges lakóteret kínálnak a lakóik számára. A Model Home program célja az volt, hogy a napelemek által termelt áram egy éven keresztül fedezze az épület teljes energiahasználatát. Az otthonokat napelemek termelte árammal fűtötték, szellőztették, világították, és a napelemekkel biztosították a melegvíz előállítását, valamint a háztartási gépek működtetését is. A kísérlet igen biztató eredményekkel zárult, ugyanis az öt lakóházból háromnál semleges, illetve pozitív energiamérleget értek el.
A legfontosabb tapasztalat ugyanakkor a fogyasztási szokások kimagasló szerepe az energiafogyasztásában, amit számtalan olyan tényező befolyásol, amelyeket a tervezés során lehetetlen előre jelezni. A lakók a legtöbb esetben a becsültnél 2,5 °C-kal magasabb beltéri hőmérsékletet preferáltak, emellett fogyasztási értékeiket befolyásolta az időjárás és a háztartásban élők száma is.
Pozitív energiamérleg automata működéssel
A kutatás másik nagy tanulsága az volt, hogy automatikus működtetést kell alkalmazni egy sor alapvető rendszerelemnél, különösen az ablakoknál és az árnyékoló megoldásoknál annak érdekében, hogy az energiahatékonyság a természetes szellőzésű épületekben megfelelő minőségű beltéri klímával párosuljon. A tesztházakban automatikusan működött a szellőztetés, a klíma, a fűtés, illetve az árnyékolás is, azonban szükség esetén a lakók maguk is változtathattak az előre beállított funkciókon és beállításokon. A berendezések kezeléséhez segítséget kaptak, ezzel együtt körülbelül egy hónapra volt szükségük ahhoz, hogy magabiztosan és hiba nélkül használják az önműködő rendszer beállításait.
A VELUX Cégcsoport vizsgálatai bebizonyították, hogy az emberek képesek gyorsan alkalmazkodni az önműködő rendszerekhez, amíg az lehetővé teszi a kézi szabályozást is. Az ehhez szükséges technológia már rendelkezésre áll, így a jövő kihívását elsősorban nem az új megoldások kifejlesztése, hanem a mostani rendszerek működésének és használatának további optimalizálása jelenti.
A házakban kifüggesztett érintőképernyős vezérlőpaneleken a tesztlakók az automata beállítások módosításán kívül a saját fogyasztásukat és energiamérlegüket is ellenőrizhették. A fenntartási költségek egyszerű követhetősége ösztönzőleg hatott a családokra, a lakók nagy része ugyanis szívesen tett erőfeszítést az energiafogyasztás további csökkentéséért. „A WindowMaster rendszerrel napi és havi bontásban is nyomon követhettük, hogy mennyi energiát fogyasztunk. Az ember így tudatosabban él és változtat a hozzáállásán” – mondta Andrew Carse, az egyik ház, a CarbonLight Homes lakója.
Részben az automatizált rendszer és a költségek folyamatos követése miatt is változott a lakosok fenntarthatósággal és környezetvédelemmel való kapcsolata: még ha a beköltözés előtt nem is érezték magukénak a tudatos vásárlás és házvezetés fontosságát, röviddel beköltözésük után már mindannyian hangsúlyozták, milyen jó érzés egy pozitív energiamérleggel rendelkező házban lakni.
Természetes fény és friss levegő
A program aktívházaiban az élettér 30-50 százalékát ablakfelületek tették ki. A hatalmas ablakfelületeknek köszönhetően a nappal beáradó több természetes fény a lakók egészségét kedvező irányba befolyásolta, egy asztmában szenvedő kisfiú tünetei a tesztházban töltött hónapok alatt teljesen megszűntek, illetve a megfázások száma is csökkent.
A beáramló természetes fény mennyiségének köszönhetően a családok közérzete és hangulata is javult az ott tartózkodás ideje alatt. A lakók kevesebb mesterséges fényt használtak a lakáson belül, sötétedés után akár egy órával sem volt még szükség villanygyújtásra, a reggeli fénymennyiség miatt pedig minden napjuk lendületesebben és rugalmasabban indult. A házak beltereit kellő mennyiségben átjáró természetes fénynek köszönhetően a legtöbb családnak kevesebb alvásra volt szüksége, reggelente mégis kipihentebben ébredtek, mint előző otthonaikban.
A Model Home programban szerzett tapasztalataiknak köszönhetően a résztvevők lakáspreferenciái is megváltoztak: a megkérdezett lakók egytől-egyik a természetes fényt említették, mint olyan tényezőt, amit feltétlenül figyelembe vesznek majd lakáskereséskor.
A természetes fény mellett a tesztházak másik nagy előnye a friss beltéri levegő volt. A folyamatos automatikus szellőzéssel és az árnyékolók automatikus vezérlésű működésével jobb minőségű, folyamatosan frissülő levegőt élvezhettek, ami javította energiaszintjüket és közérzetüket. A házak légminőségét folyamatosan mérték, a szellőztetés sűrűségét és mértékét a helyiségek szén-dioxid-szintje alapján határozták meg, és a mért eredményektől függően a mechanikus és az automata ablakszellőztetést egyaránt bekapcsolták.
A mérések azt is igazolták, hogy a beltéri levegő minősége a legtöbb helyiségben tavasszal, nyáron és ősszel is kiváló volt, meghaladva a téli levegő minőségét. Ennek egyik oka, hogy a fűtési szezonon kívül a házakat kizárólag az ablakokon keresztül szellőztették, ami jelentősen gyorsabb légcserét biztosít, mint a gépi szellőztetés.
Végeredmény, további kutatások
A Model Home 2020 projekt házaiban töltött időről a tesztcsaládok elsöprően pozitív véleménnyel voltak. A kilenc hónaptól akár két évig tartó tesztidőszak alatt bebizonyosodott, hogy az épületek nemcsak lakóik egészségi állapotát és közérzetét befolyásolják, de társas életükre, valamint az energiafogyasztáshoz és a környezetvédelemhez való hozzáállásukra is hatással vannak.
A családok a fenntarthatóság és a környezetvédelem szóvivőivé váltak, akik szomszédjaik és barátaik körében terjesztették az energiahatékony épületek pozitív hatását. Hozzájárulásokkal pedig egy fontos mérföldkő létrehozásában segítettek, véleményük és tapasztalataik a további aktívházakkal kapcsolatos kutatások kiindulópontjává váltak. A Model Home 2020 kísérleti program egy fontos kezdőlépés az aktívházakkal kapcsolatos ismeretek bővítésében, ugyanakkor sok aktívháznak kell még megépülnie ahhoz, hogy a kísérlet során kialakított megoldások széles körben hozzáférhetők legyenek.
(x)
