2013. augusztus 07.

Mi befolyásolja beltéren az ember közérzetét és hogyan javítható?

Mi befolyásolja beltéren az ember közérzetét és hogyan javítható?

Egy épületnek a védelmi és használati célokon túl kényelmet, jó közérzetet is kell nyújtania, hogy az ember egészséges és optimális lelki és testi állapotban tudja feladatait végezni. A megfelelő kényelem, a komfortérzet egyénenként változó, de mindenkinél több különböző tényező befolyásolja. De mit is jelent pontosan a kényelem a lakótérben?

A kényelmet többek között az alábbiak befolyásolják: hőmérsékleti viszonyok, fényviszonyok, helyiség mérete, geometriája, bútorok mennyisége, stílusa, elrendezése, levegő minősége, színek, formák hatása, hanghatások stb. Most a hőmérsékleti szempontot járjuk körül, vagyis a termikus kényelmet. Ez objektív és szubjektív tényezőkre bontható

Objektív tényezők, melyek a komfortérzetet befolyásolják:

  • a helyiség levegőjének hőmérséklete és ennek eloszlása, egyenletessége;
  • a beltéri levegő levegő hőmérsékletének és a határoló felületek hőmérsékletének viszonya;
  • a helyiség levegőjének páratartalma;
  • a légmozgás a helyiségben;
  • a hősugárzás típusa, forrása, mértéke.

Ezek az objektív faktorok, tehát mérhető tényezők, ezek mellett szerepet játszanak még a szubjektív tényezők is.

Közérzet befolyásoló szubjektív tényezők

Az ember bőrfelszínét receptorok milliói borítják, melyek érzékelik az embert érő különböző hatásokat, köztük a hőhatásokat. A hőmérsékletet tudjuk mérni, ám az ember hőérzete, hőtűrése inkább szubjektív, mint objektív érték, amely az érzékelő képesség függvényében változik. Van aki a hűvösebb hőmérsékletet kedveli, van aki a melegebbet. Ez nemcsak az éghajlati övtől függően változik, hanem azon belül egyénenként is eltér. Az ember egészségi állapota is befolyásolja ezt, például egy betegség több fokkal módosíthatja az ember hőérzékelő képességét. A hősugárzás forrása is módosítja a hőérzékelést, nem mindegy például, hogy napsugárzásból érkező hőt érzékel bőrünk, vagy mesterséges fűtőtestből érkezőt, illetve azon belül is milyen típusú fűtőtest bocsátja ki a meleget.

A hőérzékeléssel kapcsolatos objektív tényezőket a norma határozza meg, melynek kapcsán a DIN EN ISO 7730 alapján végeztek el teszteket. Ez magában foglalja, hogy ha a viszonyok több mint 90 %-át elfogadjuk, akkor beszélhetünk kényelemről, tehát ebben az esetben nagyon jók a hőviszonyok. Közepes térklíma értékeléssel (PMV = predicted mean vote) megállapították, hogy a norma szerint a 22 °C tekinthető optimálisnak. 

 

Befolyásoló további tényezők:

  • a geometria és a helyiségek szerkezete;
  • a fűtésrendszer;
  • a szellőztetési rendszer és a szellőztetési magatartás;
  • a felhasználó életvitele (fűtési szokások, párakibocsátással járó tevékenységek stb.).

A hatásmódokat és az összefüggéseket összetett megfigyelés keretében kell vizsgálni, így kaphatunk helyes végeredményt. Ebből számítható ki az összegzett kényelem, mint az összes értékek összege.

 

A beltéri levegő hőmérséklete

Az előbbi tényezők figyelembevételével kiszámítható, hogy egy helyiségben a norma alapján milyen hőmérséklet a legmegfelelőbb az embereknek. Általánosan a következő ajánlott hőmérsékletek érvényesek, láthatóak a normázott belső hőmérsékletek a DIN 4701-2-es táblázata alapján:

Amit a kellemes beltéri közérzet eléréséhez tudni érdemes

A jóleső hőmérsékletet mindenkinek magának kell megállapítania, erre nincs sem kialakított norma, sem ajánlás.

A komfortérzet károsodása nélkül a belső hőmérséklet sugárzási meleggel csökkenthető. Ilyen esetben nem egy minimum hőmérséklet elérése a cél, hanem a kényelmi állapot megteremtése.

Amit a kellemes beltéri közérzet eléréséhez tudni érdemes

 

Határoló felületek hőmérséklete

Határoló felületek alatt értjük a padlókat, a mennyezetet és a falakat (belső és külső falak). A hőszigetelésnél megengedett felületi hőmérsékletekről beszélünk. A túlzott lehűlés (például külső fal), illetve a nem elegendő felmelegedés (például padlófűtés) sem megfelelő. A legismertebb érték a kényelem megítélésére az érzékelési hőmérséklet, ami megközelítőleg a levegő hőmérsékletének és a helyiség közepes felületi hőmérsékletének a középértéke. Ez az úgynevezett operatív hőmérséklet. Minél kisebb mértékben tér el a levegő és a felületi hőmérséklet az operatív hőmérséklettől, annál kényelmesebben érezzük magunkat a helyiségben, és – ami szintén nem elhanyagolható – annál nagyobb energiamegtakarítás érhető el. Az energiamegtakarításról: vegyük alapul, hogy 22 °C-ban érezzük jól magunkat, és tegyük fel, hogy a közepes felületi hőmérséklet 17 °C. Ebben az esetben a levegőt 27 °C-osra kell felfűteni ahhoz, hogy 22 °C-os operatív hőmérsékletet érjünk el, ami nekünk a kellemes. De ha van olyan megoldás, amivel a közepes felületi hőmérséklet 20 °C-osra emelhető, akkor elegendő már csak 24 °C-osra fűteni a levegőt, ami kevesebb energiafelhasználást kíván, ezáltal pénzmegtakarítást eredményez. Az adatok forrása egy egyedi esettanulmány, nem alkalmazható minden esetre, minden személy hőérzetére! 

Amit a kellemes beltéri közérzet eléréséhez tudni érdemes

A Protektor hőszigetelő**  és penészmentesítő*  festékbevonat apró (nanotechnológiás), belül üreges, vákuumizált üvegkerámia gömböcskéket tartalmaz, ami hővisszaverő hatást kölcsönös az anyagnak, ezáltal javíthatja a falfelületek hőtechnikai paramétereit.

Amit a kellemes beltéri közérzet eléréséhez tudni érdemes

A kép illusztráció, egyedi esetet szemléltet, nem szabad általános érvényűnek venni! 

A falak nedvességtartalma jelentősen befolyásolhatja a hőszigetelés hatásfokát. A falak nedvességtartalmának csökkentésével javítható azok hőszigetelő képessége.

A Protektor festék hőkamerás mérések alapján megemeli a kezelt térfelület felületi hőmérsékletét és így csökkenti a levegő hőmérsékletéhez képesti különbséget.

Amit a kellemes beltéri közérzet eléréséhez tudni érdemes

A Protektor hőszigetelő festék használatával a falak visszaverik a hőt, így a helyiségben a pontszerű fűtés helyett sugárzó hő érkezik a Protektorral lefestett falakról. Ezen kívül a Protektor hőszigetelő festék hőkamerás mérések alapján megemeli a kezelt falfelület felületi hőmérsékletét és így csökkenti a különbséget a határoló felület hőmérséklete és a levegő hőmérséklete közti különbséget.

 

Pontosabb kalkulációra kíváncsi? Mi kiszámoljuk Önnek!

Előnyök, amit nyerhet: akár jelentős energiamegtakarítás, tartósan penészmentes felületek (bizonyos körülmények között), 10 év funkciógarancia. A Protektor festék négyzetmétere bruttó 1200-1300 Ft. Pontosan szeretné tudni, mennyibe kerül az Ön lakásához, szobájához a Protektor kerámiatartalmú festék? Töltse ki az alábbi árajánlatkérő űrlapot és pár percen belül pontos árajánlatot küldünk Önnek:

A beltéri levegő pára-/nedvességtartalma

Ez az adat százalékos formában kerül meghatározásra és jelzi azt az értéket, hogy milyen mértékben telített a helyiség levegője vízgőzzel. A meleg levegő több nedvességet vesz fel, mint a hideg. Az ideális releváns levegőnedvesség egy helyiségben 45-55 % között van. A túl száraz levegő éppoly káros tud lenni, mint a túl párás, az ember bőre, illetve légzőrendszere látja elsődlegesen ennek kárát. A levegő nedvességtartalma befolyásolja a hőérzetet.

A megemelkedett páratartalom a fűtési költségek növekedését vonhatja maga után, ugyanis a párásabb levegő több hőt vesz fel adott hőmérséklet elérése, illetve tartása céljából. Ezen kívül a túl párás levegő kellemetlen érzetet teremthet, mert a trópusi klíma nem egyezik meg az itteni természetes életkörülményekkel: diszkomfortérzetünk lesz és nehezen lélegzünk. Ezek a jelenségek ismerősek lehetnek a szaunázásból. Tartós 70 %-os páratartalom esetén a penészgombák számára kedvező körülmények állnak fenn, ezért nagy valószínűséggel megjelenik a falakon a nemkívánatos penészesedés.

 

Levegőmozgás

A huzatot kellemetlennek érezzük – akkor is fázhatunk, ha nincs is igazán hideg. Az ember a tarkóján és az alsó végtagjain a legérzékenyebb. Egy teremben, ahol emberek tartózkodnak, 22 °C-os hőmérséklet mellett a levegőmozgás sebessége nem haladhatja meg a 0,2 m/s-ot. Ez a csendes jelzőnek felel meg, a Beaufort-skálán 0 jelölést kap. A szélsebesség 10 m magasan a talaj fölött általában 0-0,2 m/s.

Amit a kellemes beltéri közérzet eléréséhez tudni érdemes

Illusztráció, tájékoztató ábra

 

A sugárzás

A hősugárzás nem médiumfüggő, ezért légmentes térben bármilyen tárgy felmelegíthető. Minden tárgy egyformán sugározható és melegíthető. A hősugárzás elektromágneses sugárzás az 1 cm–1 nm, illetve az infravörös sugárzás (IR) 1 mm–750 nm közötti hullámhosszok területén. Az ember átlagosan 80 W-ot sugároz.

A Protektor beltéri festékkel kifestett szobában egyenletesebb hőeloszlás alakul ki, amely hozzájárulhat egy kellemesebb hőérzet kialakulásához illetve akár a fűtési költségek csökkenésében is érezhető lehet. 

 

Geometria és szerkezet

Ide tartoznak a helyiség mért adatai (magasság, hosszúság, mélység), a padlók, mennyezetek, falak és ablakok mérete és elhelyezkedése. Az építési mód – a masszív építkezést a könnyűszerkezetes építéssel előnyben kell részesíteni – befolyásolja a felületi hőmérsékleteket, a nyári hőszigetelést, a raktározási képességet, a szorpciós magatartást és más releváns ismertetőjegyeket is. A szoláris hozamok szerepet játszanak a külső falaknál, az emelettakarásnál (például nem alápincézett épületek oszlopai) megfelelő és elegendő hőszigetelést kell alkalmazni. A falfelületek kialakítása szerepet játszik a nedvességcsúcsok ütésében (abszorpció) úgy, mint a hőátmenet és az emisszió tekintetében. Az ablakok szempontjából érdekesek a felületrészek úgy, mint a tömítési ellenállási értékek.

A Protektor festék számos hétköznapi felület kezelésére alkalmas, még az ablakok (fakeretek, párkányok stb.) festésére is.

 

A fűtőrendszer

Alapvetően kétféle rendszert különböztetünk meg: a konvektoros (pontszerű) és a sugárzó fűtést. A leginkább elterjedt forma a konvektoros fűtés, mindenki ismeri a radiátorokat és a lapos fűtőtesteket. A konvektor a hővezetés egyik formája, mely levegőhöz kötött és hőleadással, valamint anyagi vegyüléssel működik. Az elv nagyon egyszerű: a helyiség levegője megmelegszik a radiátoron, felszáll a mennyezet irányába, fent mozog a mennyezet vonalában, összekeveredik a még hideg levegővel, eközben lehűl, ismét leereszkedik, s mozog a radiátor irányába. Ebből következik: egyenetlen hőmérséklet-eloszlás, légmozgás, porszállás. A konvektoros radiátorokra alapvetően érvényes, hogy külső falra, ablak alá szerelendők. Ezzel kellene a sugárzási aszimmetriákat és a lejtőáramlást megakadályozni.

Miután a normázás a legkisebb méretű fűtőtesthez vezetett, észrevették, hogy a kényelmet a fűtési hő szükségletei mellett nem szabad elhanyagolni. A VDI 6030 jelölésű irányvonal – szabad fűtőfelületek kialakítása „foglalkozik a szabad fűtési felületek kialakításával melegvizes fűtések részére a lakó- és irodaházakban és minden olyan épületben, amelyet hasonló módon használnak. Ez megfogalmazza a kényelem és takarékos energiafelhasználási feltétel profilt és messze továbblép az alapszükségleteken, csak azért, hogy a normában megadott terhelést teljesíteni tudja.” Más szavakkal: a fűtőtestet ne a minimális méretben, hanem legalább olyan szélesen alkalmazzuk, mint az ablak.

A sugárzásos fűtés hősugarakat és infravörös sugarakat bocsát ki. Mivel a hősugárzás semmilyen médiumhoz nincs kötve, és mert magas egyenletességet lehet vele elérni, elegendő – a konvektoros fűtéssel szemben – az alacsonyabb levegőhőmérséklet a kényelem biztosítása szempontjából. 1 °C-os csökkentéssel 6 %-os energiamegtakarítás is elérhető. A helyiség felületeire érkező sugárzás elnyelődik ugyan, de vissza is kerül. A sugárzó felületek elhelyezésénél a kialakítási igényeket is figyelembe lehet venni. Sugárzós fűtések: felületfűtések (például padlófűtés), fűtőszálas fűtések, mámorfűtések, hőfokszabályozós fűtések.

A Protektor festék alkalmazása nem képes teljes mértékben kiváltani a sugárzásos fűtési rendszer hatásosságát, de a konvektoros fűtési rendszer mellett vásárlói visszajelzések és mérési eredmények alapján akár érezhető kompenzáció érhető el a segítségével. Mérvadó itt a Protektor hővisszaverő képessége és emissziós tulajdonsága, miáltal a sugárzási részek növelését lehet elérni egyszerűen: festéssel. A Protektor hatásos kiegészítője lehet a sugárzásos fűtési rendszereknek.

 

A szellőztetési rendszer

A már csak higiéniai okokból szükséges minimális szellőztetést a térhatás 0,5-szörösével határozzák meg óráként. Ez azt jelenti, hogy 2 óra alatt a teljes szobalevegő egyszer kicserélődik. Voltak idők, amikor a DIN 18055 alapján az ablak fugázásánál kialakítottak permanens szellőzést is, valamint manapság már több helyen kötelezővé tették az ablakba épített szellőzők használatát.

A legegyszerűbb szellőztetés a természetes úton történő szellőztetés, amikor is az ember azzal, hogy kinyitja az ablakot, levegőkicserélődést ér el. Így szabályozható a beltéri levegő nedvességtartalma s friss, oxigéndús levegőt engedünk be. Az ez idő alatt kiengedett meleg nagyon csekély mértékű, a gyakori rövid szellőztetés miatt nem hűlnek ki a helyiségek. Az ilyen formájú szellőztetés mellett nagyon fontos, hogy a falszerkezet természetes szellőzése is megmaradjon. Ez nem jelenti a hőszigetelés hiányát, vannak már olyan korszerű anyagok, melyek biztosíthatnak hőszigetelő hatást, ugyanakkor nem csomagolják be a ház falait.

Kiemelten fontos, hogy beltéren soha ne alkalmazzunk párazáró szigetelést vagy festéket, mert akkor szinte biztosra vehető a penész rövid időn belüli megjelenése. Emellett, ha külső-belső kombinált szigetelést szeretnénk, szintén kerüljük a párazáró anyagokat.

 

Felhasználói magatartás

A házak, lakások lakóinak nincs előírva, hogyan lakjaknak, éljenek. Az épületet kell a lakókhoz igazítani, s nem fordítva – nem az emberek alkalmazkodnak a modern épületekhez. A túlzott takarékosság is éppen olyan helytelen, mint az a felelőtlen magatartás, amelyekhez a következők tartoznak: buktatott állásban állandó szellőztetés, időszakos fűtés, rövid öltözetben a túlfűtött lakásban tartózkodni.

Azonban néha olyan körülmények is fennállnak, melyek nem igazodnak az objektív elméleti sémához. Például nem megoldható a rendszeres lökéses szellőztetés, ha a lakók 10 órán keresztül nincsenek otthon. Ezt a lehetőséget minden koncepciónál figyelembe kell vennie a tulajdonosnak, bérlőnek vagy tervezőnek is.

A Protektor festék alkalmazásával nem helyettesíthető a felelősségtudatos felhasználói magatartás, de hosszútávon akár képes lehet csökkenteni a helytelen magatartásból fakadó problémák negatív hatásait.

 

Hogyan juthat hozzá a fenti előnyökhöz?

A Protektor beltéri festék költsége mindössze 1200-1300 Ft/m2 (Protektor beltéri hőszigetelő és penészmentesítő festék bruttó anyagára 2 réteg festés esetén a 12,5L-es kiszerelés maximális kihasználtsága mellett). (A Protektor beltéri falfesték 5 és 12,5 literes kiszerelésben kapható, sima felület esetén a kiadóssága maximum 16 m2 (5 l) és 40 m2 (12,5 l).)

 

Pontosabb kalkulációra kíváncsi? Mi kiszámoljuk Önnek!

Pontosan szeretné tudni, mennyibe kerül az Ön lakásához, szobájához a Protektor kerámiatartalmú festék? Töltse ki az alábbi árajánlatkérő űrlapot és pár percen belül pontos árajánlatot küldünk Önnek:

Amit a kellemes beltéri közérzet eléréséhez tudni érdemes

 

Hővisszaverő festék kültérre

Ismerje meg a kültéri változatát is a Protektor festéknek. Fedezze fel, milyen bevált és széles körben igazolt előnyökhöz tud Ön is hozzájutni!

  • Egészségbarát (kiemelkedően környezetbarát), 0 % VOC – illékony káros anyag tartalmú
  • Évtizedes védelem.
  • Nem zárja le a falak természetes szellőzését
  • 10 év gyártói funkciógarancia (megfelelő felületelőkészítés, szakszerű felhordás esetén)
  • Fára, fémre, tetőfelületre is felhordható
  • Nem képez jelentős vastagságot, így olyan helyeken is alkalmazható, ahol a hagyományos hőszigetelés nem (például műemlékvédelem alatt álló, díszes vagy erősen tagolt homlokzatoknál)
  • Eredeti gyártmányú, eredeti receptúra alapján készített termék, minősítő intézetek által bevizsgált hiteles adatokkal (a német gyár 1989 óta bevonatokra specializálódott)

Protektor kültéri hőszigetelő festék (12,5 l) vödör hozzávetőleges kiadóssága és m2 ára (bruttó alapár, fehér színre, 2 réteg festésre összesen) különböző felületeken:

  • sima (glettelt) felületre 1400-1500 Ft/m2,
  • enyhén érdes felületre 1600-1900 Ft/m2,
  • jóval érdesebb felületre (pl. kőpor) 2000-2100 Ft/m2.

(Az árak tájékoztató jellegűek, nem tekinthetők konkrét árajánlatnak.)

Pontosan szeretné tudni, mennyibe kerül az Ön házára a hőszigetelő bevonat? Töltse ki az alábbi árajánlatkérő űrlapot és pár percen belül egy pontos árajánlatot küldünk Önnek:

További információ a Protektor kerámiatartalmú festékrendszerről itt >>

Email: info@protektorfestek.hu

Mobil: +36-70-772-0794 (hétfőtől vasárnapig 8-tól 20 óráig hívható)

Telefon: +36-1-308-7684

Személyes ügyfélszolgálat és bemutatóterem: 1158 Budapest (Újpalota), Késmárk utca 7/b.

Nyitva tartás: Hétfőtől péntekig 9.15-17.00

 

* FONTOS TUDNI a Protektor festék penészképződés-gátlásáról: A   Protektor falfesték beltérben csökkentheti a penészesedés  újbóli előfordulásának kockázatát, csak tökéletesen penészmentesített felületre szabad felvinni. Nagy páraterhelésnek kitett helyiségek, szerkezeti és kivitelezési hiányosságok esetében a penészesedés újból előfordulhat. Emellett megállapítható,  hogy az esetek nagy részében sikeresen tudja a penészesedés kialakulását gátolni, amit a mikrobiológiai vizsgálatok és a vevői visszajelzések is alátámasztanak.

**FONTOS TUDNI a Protektor festék energiamegtakarító képességeiről: A Protektor falfesték hővisszaverő képességén keresztül javíthatja az lefestett épület energetikai tulajdonságát, optimalizálhatja a meglévő falszerkezet hőszigetelő képességét. Referenciamérések észrevehető energiamegtakarításról számoltak be, ugyanakkor e helyen hangsúlyozni kell, szerkezeti és kivitelezési hiányosságok jelentősen ronthatják a kedvező energetikai tulajdonságokat, akár teljes mértékben is kiolthatják azt. 

(X)

Kapcsolódó cikkek:

hírlevél-feliratkozás

épjog