Különleges tetőforma, térrácsos szerkezet

A felcsúti Pancho Aréna, a néhai Makovecz Imre koncepciója alapján, Dobrosi Tamás és munkatársai által tervezett négyezer fős stadion a Puskás Ferenc Labdarugó Akadémia létesítményeként működik. A két év alatt, mintegy 3,8 milliárd forintból kivitelezett stadion építéséhez mintegy 2400 köbméter ragasztott fát és ugyanennyi hagyományos faácsolatot, illetve 24 ezer köbméter betont használtak fel. A pálya 16 ezer négyzetméteren helyezkedik el, a tetőszerkezet teljes felülete 13 ezer négyzetméter.

A stadion egyik meghatározó eleme a különleges formájú tetőfelépítmény; cikkünkben ennek készítéséről említünk néhány további részletet. A tetőhöz felhasznált főbb építőanyagok az alábbiak voltak:

• természetes kőpala fedés, antracit színben, 35/25 cm-es méretben, hófogóval és tűzihorganyzott szegekkel ellátva;
• egy réteg lucfenyő deszkaborítás gomba és rovar elleni megelőző kezeléssel ellátva;
• 8×12-110 cm íves ellenléc az építési terv kialakításának megfelelően, íves felső és alsó övvel, ragasztott szelvényből összeállítva, felületkezeléssel;
• vízzáró tetőfólia;
• 40 mm vastag gyalult, félfalcos, fózolt burkolat, felületkezelése: vizes bázisú lazúr, aranysárga színben, tűzvédelme: kétkomponensű műgyanta;
• ezenkívül az áttöréseknél, illetve átvezetéseknél tömítőszalag, illetve lyukak környezetében speciális gallérok.

A tető konzolos felső részén 2 m széles kislejtésű részt alakítottak ki a kezelőjárda fogadására, illetve a világítótestek elhelyezésére és üzemeltetésére. Ezen a részen színezett, korcolt acéllemez fedést alkalmaztak. A tartók alsó felén 1 m szélesen vörösréz alapanyagú csatornája és vörösréz szegélyt alakítottak ki, amelyet korcolva készítettek el.

„A különleges tetőforma gyártástechonlógiai okból nem volt megoldhatatlan, azonban a statikai számítás alapján elkészített csomóponti megoldások, illetve rúdbekötések komoly erőpróbát jelentettek a tervező, gyártmánytervező és -gyártó teamnek” – mondta Somogyi Tamás, a Sokon Kft. ügyvezetője. A cég rétegelt ragasztott és egyéb különleges fa tartószerkezetek kivitelezésével foglalkozik, a Pancho Aréna tetőszerkezetére is ők kaptak megbízást. „A tető különlegessége az volt, hogy az építész tervező nem főtartós rendszerű, hanem térrács jellegű szerkezetet kívánt kialakítani, amelyben körülbelül 6 méterenként állnak konzolos íves főtartók és ahhoz kapcsolódik egy alsó rúdlánc, valamint egy felső rudakból álló merevítő teherhordó szerkezet” – magyarázta a szakember.

Kivitelezési szempontból a legnagyobb nehézséget mégsem a szerkezet bonyolultsága, hanem a határidő szűkössége okozta: a megrendelő 2013 decemberéig szerette volna a főépület tetőszerkezetét befejezni, ehhez képest 2014. január végére tudták befejezni – palázással együtt – a főépületet. „A szerkezet szerelése során igyekeztünk kialakítani olyan brigádokat, amelyek hasonló munkafázist csinálnak szinte végig, tehát egy társaság a főtartók elhelyezésével foglalkozik, a másik az alsó övek szerelését végzi, míg egy harmadik az alsó öveket alátámasztó íves könyökfák egyedi beszabását és rögzítését végzi. Ezt a gondolatmenetet igyekeztünk a házon végigvinni” – világította meg Somogyi Tamás, hogy milyen módszerrel igyekeztek gyorsítani a munkálatokon.

Mint megtudtuk, készültek kiviteli tervek, illetve gyártmánytervek is. A kiviteli terveket a megrendelő készítette, de mivel ezeket nem tudták használni a CAD-alapú elemleszabó géphez, kénytelenek voltak az egész házat újra feldolgozni és az így kialakított csomópontoknak megfelelően beméretezni az elemeket. „Így volt esély arra, hogy az elemek legyártása után valóban jó méreteket és jó tetősíkdőlést kapunk. Ez viszont jelentősen elvette az időnket; közel másfél hónapig vártunk a megfelelő tervek elkészülésére. Ez természetesen okozott némi feszültséget az együttműködésben, illetve problémát a határidő tartásában” – jegyezte meg az ügyvezető. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy a nehézségek és bosszúságok időszaka lezárult, és ma már elsősorban a sikerélmény kapcsolódik ehhez a munkához: „Nagy dolog a kivitelező számára, amikor egy ilyen reménytelenül szűkös határidőben, kevés segítséggel ilyen lélegzetelállítóan nagy feladatot el tud végezni. Napi kihívások és problémák jellemezték végig az építkezést; a nagy szorítás miatt csak a végén érezte mindenki, milyen nagyszerű építészeti feladat részese lehetett.”