filmszemle

2014. február 02.

Négy hónap után fele annyi fűtési energia felhasználás

Négy hónap után fele annyi fűtési energia felhasználás

A közel négy hónapja zajló és minden pillanatban online is követhető mérés eredményei arról tanúskodnak, hogy a nyáron hőszigetelt házban élő család ezen időszak alatt nagyjából fele annyi energiát használt fűtésre, mint a szigeteletlen házban élő család – már több mint 80 ezer forint a megtakarítás a hőszigetelt házban.

A felújítási munkákról korábbi cikkünkben bővebben itt olvashatnak >>

A kísérlet második hónapjának eredményeiből levont következtetésekről itt olvashatnak >>

A kísérlet harmadik hónapjának eredményeiből levont következtetésekről itt olvashatnak >>

A Lengyel Ágoston építészmérnök vezette Pannon Építőműhely Kft. szakemberei a felmérés indulása óta eltelt közel négy hónap alatt (szeptember 27. és január 20. között) figyelemmel kísérték, hogyan alakult a két épület által felhasznált fűtési energia mennyisége. Mára az is látszik, hogy nemcsak a gáz, de az áramfogyasztásban is megtakarítás várható. A Knauf Insulation Kft. szakmai partnere elemzései alapjául szolgáló adatok a www.nalamszigetelnek.hu oldalon online nyomon követhetők.

 

Tendenciák, érdekességek szakmai nyelven, de közérthetően

A hideg idő beálltával a különbség csökkent

A korábbi hónapokhoz hasonlóan a szigetelt és szigeteletlen épület fűtési célú energiafogyasztásának abszolút különbsége egyértelműen tovább nőtt, de a százalékos eltérés valamelyest csökkent. Ennek oka, hogy a hidegebb idő beálltával a kazán bekapcsolása nélkül a szigetelt épületben sem tartható fenn a kívánt hőmérséklet.

Négy hónap után fele annyi fűtési energia felhasználás 

 

A napi fűtési célú energiafogyasztás is átlagosan a fele a szigetelt házban

A vizsgált időszakban, december 11 és január 20. között a napi átlaghőmérséklet -2 és +10 °C között változott. Az adtok napi szintű elemzésén továbbra is megfigyelhető, hogy a szigetelt ház a szigeteletlen épülethez képest ebben az időszakban is mintegy fele mennyiségű fűtési célú hőenergiát fogyasztott.

Négy hónap után fele annyi fűtési energia felhasználás 

Négy hónap után fele annyi fűtési energia felhasználásnem hőszigetelt ház fűtési célú energiafogyasztása

Négy hónap után fele annyi fűtési energia felhasználáshőszigetelt ház fűtési célú energiafogyasztása

Négy hónap után fele annyi fűtési energia felhasználáskülső hőmérséklet

 

A hőszigetelt házban a kazán naponta csak háromszor kapcsol be

Az adatok órás felbontású, részletesebb elemzésével megállapítható, hogy leghidegebb napon, december 11-én, amikor a napi középhőmérséklet -2 °C körül volt, a hőszigetelt házban szokás szerint a kazán mindössze három alkalommal kapcsolt be. Napi összesítésben a szigeteletlen ház 0,439 GJ energiát, míg a szigetelt ház 0,188 GJ energiát használt fűtésre. A korábbi elemzésekhez hasonlóan a szigeteletlen épületben a napközbeni időszakban és az éjszakai időszak nagy részében a kazán folyamatosan üzemelt, míg a szigetelt házban a reggeli felfűtés után csak egy déli és esti periódusban kapcsolt be.

Négy hónap után fele annyi fűtési energia felhasználás 

 

A gázfogyasztás mellett az áramfelhasználás is csökken

A kíséret indulása óta eltelt közel négy hónapot figyelembe véve megállapítható, hogy a szigeteletlen házban majdnem háromszor több ideig üzemel a kazán, mint a szigetelt házban. Így például a december 8-i napon a szigeteletlen házban 48 negyedórában kapcsolt be a kazán, míg a szigetelt házban csupán 17 negyedórában. E tény az energiamegtakarítás és a kazán élettartamának meghosszabbodása mellett további költségmegtakarítást eredményez, ugyanis ennek a működésnek köszönhetően a keringetőszivattyú is mintegy harmada elektromos energiát fogyaszt, ami egy-egy óra alatt ugyan elenyésző költséget, illetve költségmegtakarítást jelent, ám a teljes fűtési szezon alatt a különbség már 10 ezer forintos nagyságrendű is lehet.

Négy hónap után fele annyi fűtési energia felhasználás 

 

Épületfizikai kérdések közérthetően, de inkább szakembereknek

A kísérlet épületfizikai vonatkozásainak vizsgálata során szó volt már a falszerkezetek és a födémszerkezetek utólagos hőszigetelésének lehetséges hő- és nedvességtechnikai buktatóiról, a rétegrend légzáróságának és a rétegek páratechnikai tervezésének fontosságáról, áttekintettük a legfontosabb tervezési ökölszabályokat (például légzáró alapvakolatok, légzáró fóliák alkalmazása stb.). De mi a teendő, amikor a tervezési gyakorlatban olyan összetettebb szituációkkal, szokatlan rétegrendekkel és megoldásokkal találkozunk, ahol az egyszerű szabályok már nem elegendőek?

Az elemzést ezúttal is Bakonyi Dániel okl. építészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületszerkezettani Tanszékének munkatársa, a program szakértője készítette.

Ahol a kézzel is könnyen elvégezhető, de ennek megfelelően rengeteg egyszerűsítést és elhanyagolást tartalmazó számítások (például egyszerű hőfokesési görbék szerkesztése, egyszerűsített páradiffúziós ellenőrzések az MSZ 04-140/2 alapján stb.) érvényüket vesztik, ott jöhet szóba az úgynevezett higrothermikus modellezés. Angol betűszóval HAM (Heat Air Moisture), azaz hőtechnikai, nedvességtechnikai és áramlástani modellezés. Nyugat-európában a számítástechnika fejlődésével ezek a már komoly gépigényű számítások immár évtizedek óta az épületfizikai tervezés részét képezik. A szakirodalomban számos HAM modell megtalálható. Az alábbiakban a kísérlethez kapcsolódó érdekességként, a BME Épületszerkezettani Tanszékén kifejlesztett, a „Künzel disszertációban” leírt modellre épülő számítógépes programot mutatjuk be. (Künzel, Hartwig M. Verfahren zur ein- und zweidimensionalen Berechnung des gekoppelten Wärme- und Feuchtetransports in Bauteilen mit einfachen Kennwerten, doktori disszertáció, Universität Stuttgart, 1994.)

 

A hajdúnánási épület padlásfödém rétegrendjének vizsgálata a HAM modellel

Elkészítettük a hajdúnánási ház padlásfödémének HAM modelljét, amellyel a ténylegesen megépült változat mellett más kialakítási módokat is megvizsgálhattunk. A következő két ábrán egy hibásan, lég- és párafékező fólia nélkül kialakított rétegrend látható.

Négy hónap után fele annyi fűtési energia felhasználás
Lég- és párafékező rétegrend nélküli hibás megoldás tipikus relatív páratartalom és nedvességtartalom ábra a fűtési időszakban

 

Bármennyire is alacsony a külső fólia páradiffúziós ellenállása a fűtési idény egy részében, a fafödém alacsony páradiffúziós ellenállása miatt a páratartalom eléri a telítési értéket a fólia alatt. A lecsapódó nedvesség egy szinten túl a hidrofobizált hőszigetelést is károsítja, illetve a födémre „visszaszivárogva” az agyagtapasztásban, illetve egy idő után akár a faszerkezetben is veszélyes szintre növelheti a nedvességtartalmat. A födémszerkezet légzárósági hibái tovább ronthatnak a helyzeten, a páradiffúziós nedvességáramon túl konvektív nedvességáramot is juttatva a kritikus zónába. A program használatával a különféle megoldások és peremfeltételek mellett nemcsak az esetleges kondenzáció ténye, hanem annak tényleges hossza, gyakorisága, a szerkezet kiszáradási potenciálja is modellezhető.

Négy hónap után fele annyi fűtési energia felhasználás
Lég- és párafékező rétegrend nélküli hibás megoldás, relatív páratartalom éves alakulása a külső oldali fólia alatt

 

Az előző helytelen kialakításmóddal szemben a következő két ábra a ténylegesen megépült, helyes rétegrend szimulációs eredményeit mutatja.

Az alkalmazott változó páradiffúziós ellenállású lég- és párafékező fólia a téli időszakban a relatív alacsonyabb relatív páratartalmú zónába kerül (a hőszigetelés és a födém között), és így anyagtulajdonságainak megfelelően relatív magas ellenállást képez a páradiffúzióval szemben, szakszerűen (légzáróan) kialakított toldások esetén pedig meggátolja a konvektív nedvességáramok hidegebb zónákba jutását.

Négy hónap után fele annyi fűtési energia felhasználás
Változó páradiffúziós ellenállású lég- és párazáró fóliával kialakított rétegrend, tipikus relatív páratartalom és nedvességtartalom ábra a fűtési időszakban

 

A program a külső és a belső fólia megfelelő méretezése (megválasztása) a födémszerkezet nedvesség tehetetlenségének figyelembevételével és valós klímaadatok figyelembevételével lehetséges, és elkerülhető a káros kondenzációs jelenség kialakulása.

Négy hónap után fele annyi fűtési energia felhasználás
Változó páradiffúziós ellenállású lég- és párazáró fóliával kialakított rétegrend, relatív páratartalom éves alakulása a külső oldali fólia alatt

(x)

Kapcsolódó cikkek:

hírlevél-feliratkozás

Építési jog

Lakásbiztosítások, lakhatási célú vagyonbiztosítások rendhagyó felmondási joga

További költségek miatt módosíthatók az építési beruházási tárgyú közbeszerzési szerződések

Reklámfelületekre, utcabútorokra vonatkozó, 2024 januárjától hatályos előírások

A közbeszerzési törvény 2024 februárjától hatályos módosításai

Építési jog 2024 – Két félnapos konferencia, webinárium és szakmai konzultáció 2024. február 15-én (febr. 26-ig visszanézhető)

épjog