Túl nagy tehernek érzik a cégek az e-napló vezetését
Az építőipari cégek nagy többségének nőtt az árbevétele, de meglehetősen pesszimistán tekint a jövőbe: továbbra is nagyon hiányoznak a lakossági és ingatlanfejlesztői megrendelések. A TSZSZ-nek köszönhetően viszont javult a helyzet a lánctartozások tekintetében. Az ÉVOSZ közzétette legújabb konjunktúrafelmérésének eredményeit.
Az ÉVOSZ az alábbi közleményt küldte el szerkesztőségünknek:
„Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az elmúlt évekhez hasonlóan felmérést készített tagjai és más, jelentős piaci szerepet betöltő építési vállalkozások körében a közelmúlt piaci változásairól, valamint a második félév konjunkturális kilátásairól. A felmérés külön kitért a 2013. október 1-jétől kötelező elektronikus építési napló vezetésével kapcsolatos tapasztalatokra, véleményekre.
A felmérésben résztvevő, mintegy 400 cég nagy többsége a nettó árbevétel növekedéséről számolt be. A válaszadók háromnegyede az árbevételarányos jövedelmezőség enyhe emelkedését jelezte, de a lakásépítéssel foglalkozó cégeknél nincs elmozdulás. Az árbevétel növekedés várakozásaik szerint 2014. II. félév végén megtorpan. Az újonnan kötött szerződésállomány volumenének a csökkenésére számít az év hátralévő részében a megkérdezettek 80%-a. Legpesszimistábban a munkaellátottság várható alakulása tekintetében az épületépítéssel, lakásépítéssel foglalkozó vállalkozások.
A vállalkozások jó üzleti menetét leginkább akadályozó tényező az alacsony piaci ár, a tisztességtelen verseny, a cégekre háruló magas adminisztrációs kötelezettség.
A felmérésben résztvevők ilyen plusz adminisztrációs tehernek érzik az elektronikus építésinapló-vezetési kötelezettséget is. Elmondásuk szerint a naplóvezetés olyan mértékű terheket rótt a vállalkozásokra, melyeket nemigen tudnak a piaci árakban érvényesíteni, nagyságrendjük pedig esetenként a több millió forintot is meghaladja. Az e-naplót a válaszadók kétharmadánál a cégek szakemberei vezetik, akik a felhasználói program változtatása, fejlesztése miatt folyamatos önképzésre szorulnak. Részben ez is indokolja, hogy a vállalkozások mintegy 70%-a tervezi a következő évben a vállalkozás működésével, fejlesztésével összefüggő képzés igénybevételét munkavállalói részére. Az elektronikus építési napló vezetésénél további problémaként jelentkezik a megrendelők naplóvezetéssel kapcsolatos ismerethiánya, valamint a partnerek naplóvezetéshez való passzív hozzáállása. A megkérdezett cégek egyharmada a generálkivitelező építési naplójához csatlakozva, a kisebb értékű alvállalkozói munkákat az un. főnaplóban vezetteti a generál cég szakembereivel.
A bevezetés utáni ellenőrzési moratórium letelte óta a cégek 20%-ánál volt ellenőrzés naplóvezetéssel kapcsolatban, de csupán apróbb hiányosságok kerültek feltárásra.
A cégek nagy többsége attól tart, hogy az e-napló kezeléséhez szükséges internetes szolgáltatás díját emelni fogják a szolgáltatók a tervezett internetadó esetén.
A felmérésben résztvevők szerint a gördülékeny üzletvitelhez, és beruházásokhoz elengedhetetlen valamilyen külső forrás bevonása. Ez az első félévben zömében banki folyószámlahitel, illetve az MNB által rendelkezésre bocsátott Növekedési Hitelprogram keretében nyújtott kedvezményes kamatozású hitel volt.
A jó üzleti menet fontos kulcsa a kintlévőség leszorítása. A válaszadók arról számoltak be, hogy árbevételük átlagosan egyötöde 60 napon túli kintlévőség. A 2013 augusztusában létrejött Teljesítésigazoló Szakértői Szerv működése óta csökken a lánctartozásban lévő összeg. Ezt tükrözi, hogy a kintlévőség 90%-át a cégek biztonsággal behajthatónak minősítik.
Az építőipari ágazat statisztikai jelentéseiben bővülésről olvashatunk – augusztusban 13,1%-kal volt magasabb az építőipar termelése az egy évvel korábbihoz képest. Ez az épületek építése ágazat tekintetében nem mondható el. A válaszok alapján is megállapítható, hogy az építőiparnak leginkább a lakosság és az ingatlanfejlesztők megrendelései hiányoznak. Az ágazat teljesítményének mindössze 7%-át teszi ki a lakásépítés és lakásfelújítás, melynek növeléséhez, valamint a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia eredményes végrehajthatásához elengedhetetlen a következetes és hosszú távú kormányzati lakáspolitika.
Ezzel párhuzamosan a megkérdezettek fontosnak tartják a Közbeszerzési Törvény mielőbbi módosítását is. Az Unió által finanszírozott állami, önkormányzati megrendeléseknél gyorsabban lebonyolítható, kiszámítható, ár-érték arányos építési-beruházási megrendelésekben bíznak."
