Januártól szigorúbban szigetelünk

A szigorodó szabályozás az új építésű vagy felújított közintézmények, például iskolák, óvodák, bölcsődék, kormányzati vagy önkormányzati épületek hőveszteségét hivatott csökkenteni a falakon 47 százalékkal, lapostetőkön 32 százalékkal, padlókon pedig 40 százalékkal a korábbiakhoz képest. Az előírás nagy lépés az energiahatékonyabb hazai épületállomány felé, amelynek eléréséhez a Knauf Insulation szakemberei szerint szemléletváltásra van szükség: a falakat például az eddig általánosan alkalmazott 8-10 cm vastag szigetelőanyagok helyett, falszerkezettől függően, legalább 15-20 cm vastag szigetelőanyaggal kell szigetelni.

 

Ma még az utcát fűtik épületeink

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő adatai szerint hazánkban mintegy 12 ezer állami tulajdonban lévő, azaz közfunkciót betöltő épület van, amelyek közül a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában megfogalmazott célok szerint 2020-ig mintegy 2400 épületet újítanak fel. Ezen épületek 70-80 százaléka energiahatékonyság szempontjából jelenleg még jellemzően „F-G” besorolású, vagyis rossz állapotúnak tekinthetők. Ez azt jelenti, hogy az épületek fűtési célú energiafelhasználásának 40-50 százaléka gyakorlatilag elvész, illetve az utcát fűti.

A Knauf Insulation elemzései szerint egy átlagos magyar épület fűtésére fordított hőmennyiség 20-35 százaléka a falakon, 15-20 százaléka a tetőn, 10-25 százaléka a nyílászárókon át, 10-15 százaléka pedig a födémen és a padlón keresztül vész el, mert az épületszerkezeti elemek hőátbocsátására vonatkozó szabályozás hazánkban eddig túlságosan megengedő volt.

 

 

Mit jelent a hőátbocsátási tényező?

A hőátbocsátási tényező azt a hőmennyiséget határozza meg, amely a szerkezet 1 m² felületén 1 másodperc alatt átáramlik, amikor a külső és a belső hőmérséklet közötti különbség 1°C. Minél alacsonyabb az U érték, annál jobb az épület hőszigetelő képessége.

 

U érték újratöltve: a szigor a megoldás

E probléma kezelésére, a vonatkozó uniós direktíva előírásainak megfelelően, a költségoptimalizált energiahatékonysági szintek elérése érdekében, 2015. január elsejétől Magyarországon is szigorúbb előírások lépnek életbe az épületek hőátbocsátási tényezőire vonatkozóan, vagyis épületeinknek jobban meg kell tartaniuk a meleget.

A módosított jogszabály homlokzati falak esetében az eddigi 0,45 helyett 0,24-es, azaz 47 százalékkal szigorúbb; lapostetők esetében 0,25 helyett 0,17-es, vagyis 32 százalékkal kisebb, míg a talajon fekvő padlóknál az eddigi 0,5 helyett 0,3 W/m²K, azaz 40 százalékkal kisebb hőátbocsátási tényező elérését teszi kötelezővé.

 

Nem az épület, a pénzügyi forrás számít

A szigorúbb követelményszintnek való megfelelés „az energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével megvalósuló bármilyen rendeltetésű” épületek építése vagy felújítása esetén lesz kötelező. Ez azt jelenti, hogy január 1-jétől az új hőátbocsátási tényező figyelembevételével kell megtervezni, kivitelezni, valamint felújítani minden épületet a közintézmények, például iskolák, óvodák, bölcsődék, kormányzati vagy önkormányzati tulajdonban lévő irodaépületek, szociális intézmények, művelődési házak és a panelprogram keretében energiahatékonysági korszerűsítésre kerülő tömbházak esetében.

 

Szigeteléssel a közintézmények válláról is nagy teher vehető le

„Magyarországon szemléletváltásra van szükség az energiahatékonyság terén. Az új szabályozásnak való megfelelés érdekében a falakat például az eddig általánosan alkalmazott 8-10 cm vastag szigetelőanyagok helyett, falszerkezettől függően, legalább 15-20 cm vastag szigetelőanyaggal kell szigetelnünk” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Az alkalmazott homlokzati hőszigetelés vastagságának minden 1 cm-es növekedése 3-4 százalékos energiamegtakarítást eredményez, ezért a szigetelésbe történő beruházás a költségoptimalizált szint, azaz vastagság elérése után a leggyorsabban megtérülő energiahatékonysági befektetés, amely a fűtési célú kiadások 40-50 százalékos csökkenésével nagy anyagi terhet vesz le az épületek tulajdonosai és üzemeltetői válláról” – tette hozzá a szakember.

 

Minden fal más és más, de a feladat azonos

Az, hogy pontosan milyen vastagságú szigeteléssel érhetők el az új követelményszintek, függ az épület falának szerkezetétől, korától, vastagságától. Üregszerkezetű falazóelemekből épült homlokzatoknál jellemzően 10 cm-es szigeteléssel már elérhető a meghatározott hőátbocsátási érték. Egy hagyományos, B-30-as falazóblokkból vagy kisméretű tömör téglából épült homlokzat U értéke szigetelés nélkül ugyanakkor kb. 1,45, 10 cm-es szigeteléssel kb. 0,3 W/m²K, ami azt jelenti, hogy a 0,24-es célérték eléréséhez vastagabb, kb. 15-20 cm-es szigetelés alkalmazása lesz szükséges.

 

Európa élvonalába szigorítjuk magunkat

A hőátbocsátási tényező szigorítása komoly előrelépést jelent épületeink energiahatékonyságának javítása terén. A homlokzati falak új, 0,24-es U értéke európai uniós összehasonlításban is szigorúnak számít. A homlokzatok esetében Szlovákiában jelenleg 0,32, Romániában 0,56 W/m²K az előírt U érték, de még az energiahatékonyság terén fejlettnek számító uniós tagállamokat is maga mögé utasítja majd az új magyar szabályozás, hiszen Ausztriában például 0,35, Németországban 0,28 W/m²K, Olaszországban – éghajlati zónától függően – 0,33-0,62 W/m²K közötti hőátbocsátási érték elérése is elegendő. A legszigorúbb szabályozás természetesen az energiahatékonyságra legtöbbet fordító Skandináv országokban van, Finnországban 0,17, Norvégiában 0,18 W/m²K a követelményszint.

 

A családi házak három év haladékot kapnak

2018. január 1-jétől azonban már a tisztán önerős építkezések és épületfelújítások esetében is az új hőátbocsátási értékeknek kell megfelelni. A Knauf Insulation szakemberei szerint a határértékek szigorítására ebben a szektorban is nagy szükség van, mert jelenleg a 2,85 millió magyar családi háznak mindössze 10,7 százaléka, vagyis kb. 313 ezer épület mondható energetikai szempontból korszerűnek.