Nedves homlokzatok felújítása szárítóvakolattal

A korszerű épületfelújítás alapja a szükséges munkák megkezdése előtt végzett épületdiagnosztika. A homlokzatok károsodását leggyakrabban a vízterhelés és az általa szállított savak, sók okozzák, amit általában sókivirágzások és vakolatleválások jeleznek. A nedvesedéstől megjelenik a penész, csökken a falak hőszigetelő képessége, és nőnek a fűtési költségek.

Miután a nedvesedés először az épületek lábazati részén és a pincék falán jelentkezik, a legtöbben a talajból történő kapilláris vízfelvételt okolják a jelenségért. Valójában egyszerre több mechanizmus is érvényesülhet: kapilláris vízfelvétel, szivárgó vagy rétegvíz, torlaszvíz, csapóeső, felverődő víz, higroszkópos vízfelvétel, vízfelvétel kondenzáció és kapilláriskondenzáció stb.

A talajban előforduló leggyakoribb savak, amik a falszerkezetet károsítják a salétromsav, kénsav (kénessav), sósav és szénsav. A nedvességgel együtt felszívódó savak hatására a kötőanyagok egy része oldhatóvá válik, amit aztán a talajvíz, szivárgó víz vagy az esővíz kiold az építőanyagból. A teljesen sómentes falszerkezet ritka, mert a sók ott lehetnek már az építőanyagban (kötőanyag, építőelem, adalékanyag, keverővíz, és kívülről is bejuthatnak a szerkezetbe.

Az Eurosan vakolatrendszer nagy előnye, hogy általában nem szükséges a teljes felületről leverni a sérült vakolatot, csak a látható vízterhelés felett 1 méterig

A nedves és sóterhelt falakat nem javasolt hagyományos vakolattal ellátni, mert az ilyen falazatokba a falazóanyagok kapillárisain keresztül – az általában hiányzó vagy sérült szigetelés miatt – folyamatosan víz, illetve a vízben oldott sók szivárognak. A nedvesség a kapillárisok pórusméretétől függő magasságig húzódik fel a falakban, majd a falfelületen elpárolog. Az oldott sók a vakolat felületén kicsapódnak, foltosodást, elszíneződést és vakolatleválást okoznak. Ez a folyamat akkor is folytatódik, amikor a falat vízszigeteléssel látják el, mert a szigetelés feletti falrészben még mindig jelentős mennyiségű víz és só lehet. (A vastag falszerkezetek kiszáradása több évig is eltarthat.) Az általános vakolatok normál szerkezetűek, belső kapilláristérfogatuk kicsi, ezért nem szárítják a falszerkezetet. A magas cementtartalom és a finom szemszerkezet pedig vízzáróvá teszi a habarcsokat. A felületen elpárologni nem képes víz pedig magasabbra szívódik fel, így az eredeti probléma új helyen jelentkezik.

E problémára megoldást nyújt a Lasselsberger-Knauf által kifejlesztett Eurosan vakolat, aminek alkalmazásával – hidrofób tulajdonsága miatt – a falakban felfelé törekvő nedvesség nem képes mélyen a vakolatba hatolni, hanem a falfelszín közelében elpárolog. Így a falfelület száraz marad, a vízben oldott sók pedig a vakolat pórusaiban raktározódnak el, de nem jutnak a felszínre. Mivel a nagy légpórustartalmú Eurosan vakolatok jó hőszigetelő képességűek, növekszik a határoló falak belső felületének a hőmérséklete. Ezzel elérhető, hogy párakondenzáció nem, vagy csak ritkán lép fel, ezáltal megszűnik az esetleges korábbi penészesedés is.

Dáka, Szociális otthon