Nem kell betonból kialakítani a lejtéstadó réteget

Az egyhéjú melegtetők elvi rétegfelépítése:

• felületvédelem, leterhelő réteg, használatot biztosító réteg;
• csapadékvíz-szigetelés;
• gőznyomás-kiegyenlítő réteg;
• hőszigetelés;
• páravédelmi réteg;
• lejtést adó réteg;
• teherhordó födémszerkezet.

Ahhoz, hogy a betervezett vízszigetelő lemez hosszú távon is kellő biztonsággal betöltse feladatát e rétegrendben, megfelelő mértékű lejtéssel kell rendelkeznie. Az általános gyakorlat szerint a vízszintes felületű zárófödémre az építészek nagy része lejtést adó betonréteget tervez. Ez azonban nem mindig a legjobb választás, több okból sem.

• A kavicsbeton súlya többletteher minden fő teherhordó szerkezet (födém, fal, alapozás) számára. Ez eleve drágábbá teszi az építkezést.
• A lejtést adó betonréteg elkészítése nem egyszerű feladat, gondoljunk csak a kivitelezéshez szükséges gépi háttérre (betonpumpa vagy daru használata), illetve a helyszíni lejtésképzésben részt vevő szak- és segédmunkások által elkövetett, nehezen és körülményesen javítható esetleges építési hibákra (nem a tervezett lejtésviszonyok valósulnak meg, vagy a szükséges tágulási hézagok elmaradnak).
• A betonból készített lejtések a kivitelezési időt is meghosszabbítják, hiszen a nagy nedvességtartalmú aljzatra a következő réteg csak a megfelelő technológiai szünet (beton kötése, szilárdulása, megfelelő mértékű kiszáradása) után hordható fel. Bizonyos évszakokban és/vagy időjárási körülmények között a betonozás el sem végezhető.
• Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a bezárt nedvesség felmelegedésekor keletkező nyomás eloszlatása, feszültségmentesítése miatt a szerkezetbe mindenképpen gőznyomás-kiegyenlítő réteget kell beépítése, amelynek pontonkénti vagy vonalmenti kiszellőzést kell biztosítani.
• Lejtést adó szerkezeti réteg készíthető polisztirolgyöngy-adalékos könnyűbetonból is (Austrotherm AT-KA), ami egyrészt csökkenti a szerkezeti elemekre jutó terheket, másrészt javítja a rétegrend hőszigetelő képességét, de még mindig problémát okozhat a helyszíni kialakítás és a nedves technológia alkalmazása.

Egyhéjú melegtetők lejtésviszonyainak kialakítására jó megoldást az Austrotherm lejtésképző expandált polisztirolhab tábla (AT-LK) nyújt, ami a súlycsökkentés mellett úgy javítja jelentősen a tető hőszigetelő képességét, hogy kiküszöböli a helyszíni, nedves technológia minden hátrányát.

 

Praktikus lejtésképző elemek

Az 1×1 m-es, az MSZ EN 13163 szabvány szerint gyártott lejtésképző polisztirolhab táblák többféle minőségben készülnek. Nem járható tetőkre az ATN100, járható, hasznosított, illetve zöldtetőkbe terheléstől függően az AT-N150 vagy AT-N200 típusú termékek építhetők be. A táblák minimális vastagsága 2 cm, mint indulási vastagság. A táblák felületén kialakított lejtés értéke – figyelembe véve az Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetsége által kidolgozott és kiadott Tetőszigetelések tervezési és kivitelezési irányelveiben foglaltakat – legalább 2,5 százalék. (Ha bármely okból a tető lejtése nem éri el ezt az értéket, akkor az különleges szerkezetnek minősül, és ennek megfelelő ellensúlyozó megoldást kell alkalmazni, például rétegszám, anyagvastagság, átfedés növelése, nagyobb teljesítőképességű anyag alkalmazása.)

Fokozott hőszigetelési igény esetén lehetőség van grafitadalékos hőszigetelő anyagok alkalmazására, amivel a szigetelőréteg vastagságát is csökkenteni lehet. A szürke színű hőszigetelő anyagok alacsonyabb hővezetési tényezője különösen előnyös lehet abban az esetben, amikor az attikafal nem elég magas.

 

Ingyenes tervezés

Egy adott tető lejtésképzésének megtervezését az Austrotherm Kft. ingyenesen elvégzi, ehhez csak a tető pontos geometriai méreteit, illetve a lefolyók helyét kell megadni a tervezőnek. A közölt adatok alapján elkészítik a táblák fektetési és elemkonszignációs tervét, valamint tizedes pontossággal megadják a lejtésképző elemek köbmétermennyiségét, ami költségvetés-kiírásoknál nyújt további felbecsülhetetlen segítséget.

 

Egyszerű kivitelezés

A polisztirolhab táblából készített lejtésképzés kettős szerepet tölt be a fenti rétegrendben. Mivel lejtésadás mellett hőszigetelő funkciót is el kell látnia, ezért az anyag vastagsága a mélyponton, a lefolyónál nem lehet kevesebb, mint 14-15 cm. A táblák összeillesztéseinél adódó átmenő hézagok elkerülésére mindig két rétegben, feles eltolással (kötésben) tervezzük meg a lejtésképzést. Ez azonban csak akkor ad hőhídmentes megoldást, ha a kivitelezés folyamán kellő figyelmet fordítanak a táblák szoros illesztésére. Igény esetén az állandó vastagságú, legalább 12-13 cm vastag alsó táblák lépcsős vagy nútféderes kialakítással is gyárthatók.

Az Austrotherm-lemezek szárazon fektethetők, ha a további tetőrétegek rögzítését leterhelés vagy mechanikai rögzítés biztosítja. A hőszigetelő táblák oldószermentes bitumenes hidegragasztókkal vagy egykomponensű poliuretán ragasztókkal rögzíthetők, a gyártók által előírt technológiai és alkalmazástechnikai utasítások figyelembevételével.

A lejtésképző elemek elhelyezése az Austrotherm által kidolgozott fektetési terv alapján könnyen és gyorsan végezhető. A tető geometriájából adódhat, hogy a táblákat szabni vagy igazítani kell, ez azonban egyszerű eszközökkel (kézi fűrész, csiszoló) megoldható.

Csapadékvíz elleni szigetelésként mind műanyag, mind bitumenes lemez használható. Lágyított PVC-lemez esetén a polisztirolhabra minden esetben védő-elválasztó filcréteget kell fektetni. Bitumenes lemez használatakor az első réteget ragasztás nélkül, szabadon kell elhelyezni, és az Austrotherm-elemek védelmében csak a toldásokban szabad lángolvasztással felületfolytonosítani a speciálisan kialakított, lángterelős hegesztőrúd használatával. A második réteg bitumenes lemez már teljes felületén lehegeszthető.

Mechanikai rögzítésű tető esetén ugyan változó hosszúságú dübeleket kell alkalmazni, azonban az átadott fektetési terv és elemkonszignációs lap alapján – figyelembe véve a vonatkozó előírásokat – könnyen kiszámítható és kiosztható a szükséges rögzítőelem mennyisége és helye.

 

Lejtéskorrekciós elemek

Speciális esete a lejtésképzésnek, amikor – főleg ipari csarnokok, bevásárlóközpontok esetében – a teherhordó szerkezet eleve biztosít lejtést (általában 3 százalék) a födémnek. Ilyenkor a vonalra lejtésből az attikák mentén, illetve többhajós csarnokoknál a mezőbeni vápákban pontra lejtést kell kialakítani. Erre alkalmasak az úgynevezett lejtéskorrekciós elemek (AT-LKR), melyeknek megtervezését az Austrotherm Kft. szintén térítésmentesen elvégzi a szükséges geometriai adatok átadása után.