2009. október 16.

A homlokzatok hőszigetelésének előnyei

A homlokzatok hőszigetelésének előnyei

Homlokzati hőszigetelés alkalmazásakor a szigetelőanyag vastagságának helyes megválasztásával különféle, akár a legszigorúbb hőszigetelési igények is egyszerűen kielégíthetők.

Az egyrétegű falak hőátbocsátási tényezőjét a falazóanyag határozza meg. A szerkezet hőszigetelő képessége hőszigetelő habarccsal, vakolattal növelhető, de csak kis mértékben. Homlokzati hőszigetelés alkalmazásakor a szigetelőanyag vastagságának helyes megválasztásával különféle, akár a legszigorúbb hőszigetelési igények is egyszerűen kielégíthetők. (A passzívházak 25–30 cm vastag hőszigeteléssel készülnek, de épültek már ennél jobban szigetelt lakóépületek is, 38 cm vastag Grafittal. Ebben az esetben az U érték 0,08 W/m2K alatt van.)

A hőszigetelt falakat célszerű páratechnikailag ellenőrizni. A hagyományos, tömör, vagy kevéslyukú téglákra legalább 10–12 cm vastag hőszigetelés ajánlott. Ez a számítások szerint megbízható, jó minőséget eredményez, páratechnikailag kitűnő megoldás. A vastag, nagy porozitású, nút-féderes téglák esetében is célszerű vastag szigetelést feltenni, mert bár ez a tégla jobban hőszigetel, mint az előző, túl vékony hőszigetelést nem érdemes alkalmazni. A hőszigetelés 7 cm felett kezdődik.

A hőszigetelés nélkül épülő falaknál különös gondot kell fordítani a potenciális hőhidak – koszorúk, áthidalók, pillérek – hőszigetelésére. A korrekt szerkezeti részletek kialakítása érdekében a jó hőszigetelő képességű falazat hőtechnikailag kritikus pontjain olyan vastag előtét hőszigetelést kell alkalmazni – a többnyire beton – felületek előtt, hogy ezeken a helyeken is elérjük a falazat általános helyén mérhető hőátbocsátási tényezőt. Ezzel tudjuk csak a hőhidak káros hatását minimalizálni. Ez jelentős vastagságú (akár 12 cm Expert vagy 14 cm AT-H80) hőszigetelő lemez alkalmazásával érhető el, aminek a helyigényét nem könnyű megteremteni. Különösen a gerendás födémeknél okoz ez problémát, mert a gerendáknak kellő alátámasztási felületet kell biztosítani. A csomópontok helyes kialakítása megkövetelné azt is, hogy a hőszigetelés szükséges túlnyújtásáról (például a pillér méreténél szélesebb hőszigetelés beépítése) gondoskodjunk. A nem kellő körültekintéssel készült részletek páralecsapódáshoz, penészesedéshez vezetnek. Az épületszerkezeti nehézségeket megoldja, az esetleges kivitelezési hiba kellemetlen következményeit kiküszöböli a nagy vastagságú hőszigetelő anyaggal készülő homlokzati hőszigetelő rendszer, mely egyenletesen beburkolja az épületet.

A homlokzatok hőszigetelésének előnyei

A nyári kánikulában a kis felülettömegű, könnyű külső térelhatároló szerkezettel épült lakások hamar felmelegednek, hiszen tömeg híján csekély a fal hőcsillapítása. Kis tömegű, nút-féderes téglából épült szigeteletlen fal csillapítási tényezője 135, míg hőszigeteléssel akár 800 is lehet! A kívül kellő vastagságú hőszigeteléssel ellátott lakás csak estére melegedne fel, de ekkor már szellőztetéssel „hűthető”. (Természetesen nem feledkezhetünk meg a nyílászárók mobil árnyékolásáról, hiszen a nyári hővédelem csak hőszigeteléssel nem biztosítható.) A nagyobb felülettömegű, kívülről hőszigetelt fal hőtároló képessége révén a fűtési idényben is jó szolgálatot tesz, mert stabilizálja a helyiség hőmérsékletét.

A hőszigetelt fal azonos hőszigetelő képesség mellett akár 9 cm-rel is vékonyabb lehet, mint a homogén fal. Így azonos beépítettség mellett egy 10x15 méteres téglalap alaprajzú épület esetében 4 négyzetméterrel nagyobb a hasznos alapterület. A helytakarékos külső fal segítség lehet akkor is, ha a beépíthető telek mérete szűkös, a beépítési százalék „határon” van.

A 7/2006 TNM rendelet szerint az egész ház energiafogyasztását kell korlátoznunk, beleértve a gépészet energiaigényét is. Ez együttműködést feltételez az építész és a gépész tervező között. Ha az épületszerkezeteket nem a határértékre méretezzük, a többlet energia megtakarítás a gépészeti tervezéskor – szükség esetén – mint biztonsági tartalék használható fel. Az építész és a gépész tervező közös munkájából születnek jó házak; különösen igaz ez a mind ismertebb alacsony energiájú házak, illetve a passzívházak esetében.

A tervezéskor mindig ügyelni kell arra, hogy a helyiségek elegendő természetes fényt kapjanak. A vastagabb falszerkezet óhatatlanul jelentősen csökkenti a benapozást. Ha az intenzív hőszigetelésnek köszönhetően vékonyabb a falszerkezet, több fény jut a helyiségekbe anélkül, hogy nagyobb nyílászárókat építenénk be.

A vastag hőszigetelés segít abban is, hogy kánikulában se melegedjen fel a lakás az elviselhetetlenségig. Az esti szellőztetéssel energiabefektetés nélkül lehet a hőmérsékletet a normális szintre csökkenteni. Megtakarítható a klímaberendezések, illetve beszerelésük költsége, és nem fogyasztanak mértéktelen mennyiségű elektromos áramot sem. Ha mégis klímaberendezés alkalmazása mellett döntenénk, a hőszigetelés jelentősen javítja az üzemeltetés gazdaságosságát. A „hideg energia” háromszor olyan drága, mint a „meleg energia”, vagyis az, hogy nyáron a lakás hőmérsékletét egy fokkal csökkentsük, háromszor annyiba kerül, mint az, hogy télen egy fokkal növeljük azt. A hőszigetelés tehát megéri a klímával rendelkezőknek is.

A vastag hőszigetelésnek további előnye, hogy télen a falak belső hőmérséklete jelentősen magasabb lesz, mint szigetelés nélkül. Ezzel jelentősen javul a lakás klímája. Például a szigeteletlen B30-as fal belső hőmérséklete egy hideg téli napon nem több, mint 13 °C, míg ugyanez a fal szigetelve legalább 18,5 °C (20 °C-os belső léghőmérséklet mellett). A hideg falak nem csak a penészesedést, légúti és reumás megbetegedéseket eredményezhetnek, hanem a kiküszöbölésükre egyedül alkalmas megoldás – intenzívebb fűtés – többletköltséggel is jár. A vastag hőszigetelés tehát a gazdaságos üzemeltetés mellett az egészségünk szempontjából is megéri.

A globális felmelegedés – a CO2 és más, üvegházhatású gázok kibocsátása következtében – sokkal erősebben jelentkezik majd az elkövetkezendő években, mint ahogy várnánk. A levegő széndioxid tartalma az elmúlt 200 évben több, mint egyharmadával növekedetett. Segíteni azzal tudunk, hogy kevesebb fosszilis tüzelőanyagot égetünk el, azaz, hőszigeteléssel csökkentjük a legnagyobb energiafogyasztók, az épületek energiaigényét. A jól szigetelt ház fűtéséhez szükséges energia előállítása és felhasználása során évi 2,2 tonna széndioxid keletkezik, míg a szigeteletlen ház fűtése következtében több, mint 8 tonna kerül a levegőbe. A vastag hőszigeteléssel tehát a következő nemzedék javára is befektetünk.

A szakma által a homlokzati falakra javasolt hőátbocsátási értéket (U=0,3 W/m2K) a téglafalak közül egyedül a HS 44-es tudja teljesíteni, kiegészítő hőszigetelés nélkül. Ez viszont – kivitelezési munkadíjat is számolva – 1000–2000 Ft/m2-el is drágább lehet, mint a 25 NF téglából falazott fal, a szükséges hőszigetelő rendszer költségével együtt. Érdemes tehát kisebb vastagságú, nagyobb felülettömegű teherhordó falazatot választani, a hőszigetelésről gondoskodjon az optimális vastagságú hőszigetelő anyag.

sajátjaink

sajátjaink

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás