2009. október 16.

Fontos tudnivalók az épületek hangszigeteléséről

Fontos tudnivalók az épületek hangszigeteléséről

Az épületek akusztikai méretezése – ellentétben a hőtechnikai méretezéssel – sajnos ma még nem képezi részét az engedélyezési tervek nagy részének, pedig az akusztikai hibák a kivitelezést követően egyáltalán nem, vagy csak nagy költségek árán javíthatók.

Az épületek minél gyorsabb kivitelezése iránti elvárások, valamint a fokozódó hőtechikai követelmények eredményeként jelentősen megnőtt a szerelt és könnyű szerkezetek, porózus, jó hőszigetelő képességű építőanyagok alkalmazása. A használt építőanyagok, szerkezetek testsűrűségének csökkenése körültekintő tervezés, méretezés és kivitelezés hiányában akusztikai problémákat okozhat, melyek zavarhatják az épületek, helyiségek rendeltetésszerű használatát.

A zajszennyezést okozhatják: épületen kívüli környezeti zajok (közlekedés, szolgáltató tevékenység stb.), épületen belüli léghangok (beszéd, zene stb.), illetve épületen belüli kopogóhangok (födémen, lépcsőn való járás, mosógép, gépészet stb.). A zajszennyezés megengedett mértékére vonatkozó előírások megadják egyrészt a zajhatárértékeket (a legnagyobb megengedhető zajszinteket nappal és éjszaka), valamint az egyes határoló szerkezetek – helyiségfunkciótól függő – hangszigetelési követelményeit. Ennek ellenére az épületek akusztikai méretezése – ellentétben a hőtechnikai méretezéssel – sajnos ma még nem képezi részét az engedélyezési tervek nagy részének, pedig az akusztikai hibák a kivitelezést követően egyáltalán nem, vagy csak nagy költségek árán javíthatók.

 

Amire érdemes odafigyelni

• Épületen kívüli zajok szempontjából a leggyengébb „láncszemnek” a homlokzati nyílászárók tekinthetők. Ezek körültekintő kiválasztása elengedhetetlen a belső terek megfelelő zajszintjének eléréséhez. A határoló szerkezetekről általában elmondható, hogy minél nagyobb a testsűrűsége, annál jobb a hangszigetelése. Akusztikai szempontból javasolt a nagyobb testsűrűségű szálas szigetelőanyagok használata a homlokzaton, illetve könnyűszerkezetes épületeknél a határoló falakon belül. A szálas szigetelőanyagok igen jó hangelnyelési tulajdonságúak, ellentétben a zártcellás habokkal.

• Épületen belüli léghangok (áthallás) szempontjából elsősorban a helytelenül megválasztott vagy kivitelezett szerkezetek okozhatnak problémát. (Például amelyik válaszfal nehéz és ezáltal jó hangszigetelő, azt „nem bírja el” a födém, amelyik könnyű és olcsó, az nem hangszigetel megfelelő mértékben.) Megfelelő anyagválasztással és kivitelezéssel könnyű szerkezettel is igen jó akusztikai tulajdonságokkal bíró határoló szerkezetek alakíthatók ki, amennyiben ügyelünk az alábbiakra:

1. A gipszkarton szerelt szerkezetei minden esetben rugalmasan csatlakozzanak a fogadószerkezethez, a rugalmas közvetítőanyagot a csatlakozással szembeni műszaki (tűzvédelmi, akusztikai) követelmények figyelembevételével válasszuk meg.

2. A szerkezet hézagmentes kitöltésére válasszunk minél vastagabb és minél nagyobb testsűrűségű szálas hangszigetelést (például minimum 40 kg/m3-es Rockwool Airrock LD-t, vagy 70 kg/m3-es Rockwool Airrock HD-t).

3. A szerkezet léghanggátlása növelhető azzal is, ha a fal mindkét oldalán nem egy-egy, hanem két-két réteg gipszkartont helyezünk el a vázszerkezeten.

4. Az elérhető legjobb akusztikai értékek érdekében minden réteg illesztési hézagját és csavarfejét glettelni kell.

• Az épületen belüli kopogóhang (testhang) elsősorban az egyes épületszintek közötti lépészaj elleni szigetelés helytelen kialakításakor szokott problémát okozni, valamint a határoló falakba hanglágy anyag beiktatása nélkül befogott, illetve átvezetett szerkezeteknél (például társasházak lépcsője, gépészeti csőátvezetések). A helytelenül kivitelezett lépészaj szigetelés utólag nem javítható, ezért kiemelten fontos az alábbiak betartása:

1. A falak mentén körbe helyezzünk el szegélycsíkot (például Rockwool RST). A szegélycsíknak futtassuk neki a lépéshangszigetelést, az aljzatbetont és a burkolatot. Csak a burkolat elkészülte után vágjuk le a felesleges részt.

2. A lépéshangszigetelő anyagot (például Rockwool Steprock ND vagy HD) teherelosztó pallón fektessük, és az aljzatbetonozást is ezen végezzük, mert a pontszerű terhelés összetöri az anyag rugalmas szálszerkezetét.

3. A lépéshangszigetelő anyagot technológiai szigeteléssel (PE fólia) óvjuk a cementlé befolyásától.

4. A lábazati burkolatot az oldalfalra rögzítsük (ne érintkezzen a padlóburkolattal), és a keletkező fugát lágy tömítőanyaggal fugázzuk ki.

 

Kapcsolódó cikkek:

sajátjaink

nyerjenabaumittal

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás