2010. április 25.

Az adóbevételeket növelhetik a támogatott lakásépítések

Az adóbevételeket növelhetik a támogatott lakásépítések

A lakástámogatások nem döntik romba a költségvetést. A lakáspolitika hiánya viszont romba döntheti sokak bizalmát az államban – írja a Társaság a Lakásépítésért Egyesület (TLE). A szervezet az általa kidolgozott Otthonteremtési Programot ismerteti közleményében.

A TLE közleménye a következőket tartalmazza:

A költségvetést nem egy megtervezett lakástámogatási rendszer, hanem a bedőlő lakáshitelek; az utólagos problémakezelés költségei; a növekvő munkanélküliség terhei; a leépülő iparból elmaradó adóbevételek és a megfizethetetlen lakhatási költségek boríthatják fel.

Az állam nem húzhatja ki magát a lakosság széles körét érintő problémák megoldásából, különösen akkor nem, ha ezek alapvető létfeltételeket érintenek. A felmondott lakáshitelek, a kilakoltatási helyzetek, a devizahitelesek problémái, a magas lakhatási költségek, a lakáshoz jutás nehézségei ilyen problémák, beavatkozás nélkül ezek ráadásul újratermelődnek. Az átgondolt lakástámogatási rendszer hiánya miatt visszatérő gondok folyamatos stresszhelyzetben tartják a lakosság érintett részét.

A problémás lakáshitelek állománya több százmilliárd forint, a devizahitelek költségei bizonytalanok. A kilakoltatási helyzetek kezelésére tervbe vett állami/önkormányzati lakásfelvásárlás érdemben nem működik. Az építőiparban több tízezer ember vesztette el a munkáját, vállalkozások tömegesen mennek tönkre. A lakhatási költségeket egyre többen, egyre nehezebben tudják megfizetni. A rendezett lakáskörülmények sokaknak a munkajövedelmekből sem elérhetőek. Ezek azok a tényezők, amelyek az alkalmi jellegű állami szerepvállalás és támogatási kényszer miatt megrendíthetik a költségvetést. Az államnak választania kell: elébe megy a problémáknak vagy utólagos kényszerintézkedésekkel próbálja az elviselhetőség szintjén tartani a helyzetet.

A TLE által szerkesztett Otthonteremtési Program javaslat egy támogatási rendszer számos lehetséges alkotóelemét és javasolt elveit gyűjti össze. Az anyag azzal a céllal készült, hogy a következő kormányzat a megfogalmazott elvek és támogatási eszközök figyelembevételével, azokból is választva állítsa össze azt az állami lakástámogatási rendszert, amely összhangban áll a költségvetés aktuális finanszírozási képességével, a rendelkezésre álló uniós forrásokkal, és a hatályos adópolitikával.

A költségvetési forrásokból + az uniós forrásokból + az adókedvezményekből finanszírozott különféle támogatások mértékével kapcsolatban azt javasoljuk, hogy azok éves szinten, összesen a mindenkori GDP hozzávetőleg 1,5%-át tegyék ki. Ezt a mértéket fokozatosan, több éven át bővülő támogatási rendszer útján lehet elérni. Egy lakástámogatási programnak a költségek tervezhetősége az egyik kulcseleme. Amennyiben az állam a következő évekre kitűz egy lakástámogatási célszámot, ez egyben korlát is: olyan támogatási formákat kell találni, amelyek ezen a határon belül meg tudják oldani a lakáskérdéseket. A különböző lakástámogatásokat érdemes egységes rendszerben kezelni, a ráfordításokat együtt kimutatni.

A költségvetési terheket csökkenti, ha a támogatások jelentős részben az adóbevételeket is hozó legális építések, felújítások támogatásán keresztül történnek. Megtakarítással járna, ha a régóta halogatott szja-csökkentést részben becsatornáznák a lakásügybe (adókedvezmények), valamint ha nőne az előtakarékosság szerepe az önerőképzésben. Az állami költségvetést tehermentesítené, ha az uniós források a mainál nagyobb arányba kerülnének felhasználásra a lakásügyben.

A 2010-es költségvetési előirányzatban szereplő 147 milliárd forint lakásügyi előirányzat (~ GDP 0,6%-a) jórészt a korábbi hitelek kamattámogatásáról szól. A központi költségvetés kiadási főösszege 2010-ben mintegy 8.800 milliárd forint. A 2007-2013 közötti időszakban Magyarország mintegy 6.000 milliárd forint uniós forrásban részesül.

A lakásügy kizárólag kiadási oldalról való megközelítése nem elégséges. Az államnak kitűzött társadalmi, és gazdaságfejlesztési célokra van szüksége, ezekhez lehet finanszírozást rendelni, figyelembe véve a programmal járó bevételeket, értékteremtést, társadalmi és gazdasági hatásokat. Az nem siker, ha egy szektorból pénz kerül elvonásra. Az a siker, ha az állam a költségvetési források, az adópolitika és az uniós források koordinálásával az állampolgárok jólétét biztosítani, lehetőség szerint emelni tudja. Az Otthonteremtési Program erre tesz javaslatot.

(Forrás: TLE-közlemény)

 

sajátjaink

sajátjaink

sajátjaink

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás