2011. június 03.

Jövőre jön a hatodik – talán utolsó – szűk esztendő

Jövőre jön a hatodik – talán utolsó – szűk esztendő

2012 vége előtt nem lehet az építőipar növekedésére számítani; addig az ágazatban – a munkahely-teremtésre vonatkozó kormányzati célkitűzések ellenére – munkahelyek megszűnésére és szakképzett emberek külföldre vándorlására kell számítani. Az ÉVOSZ erre az évre újabb 7-10 százalékos visszaesést jósol az építőiparban.

Az ÉVOSZ a legutóbbi hónapok piaci folyamatai alapján módosította év eleji prognózisát: 2011-re már nem 0-2%-os, hanem immár 7-10%-os csökkenést várnak az építés-szerelési tevékenység volumenében. Ez a tavalyi 10%-os csökkenés után különösen tragikus mértékű visszaesést jelent – mondta Tolnay Tibor, a szakszövetség elnöke az Építők Napja alkalmából tartott sajtótájékoztatón.

Mint hozzátette, a lánctartozások változatlanul nagy problémát okoznak az építőiparnak, és sajnos az is változatlan, hogy a legnagyobb adós maga az állam. Így nehéz elvárni a vállalkozói szférától a pontos fizetést – fűzte hozzá a szakember. Megjegyezte azt is, hogy az állami költségvetés súlyos gondjai mindenki számára világosak, „nem vár csodát az ágazat”, de a kormány két dolgot ebben a helyzetben is megtehetne.

Egyrészt nem kellene tovább halasztgatni azokat az EU-projekteket, melyeket a kormányváltás után teljes körűen leállítottak, felülvizsgáltak. Ez érthető és indokolt volt, de kevéssé érthető, hogy az új kormány megalakulása után egy évvel miért nincsenek még mindig ilyen tenderkiírások. „Mint a mai napig nem tapasztaljuk, hogy felgyorsultak volna az események ezen a téren” – mondta az ÉVOSZ-elnök.

A másik terület, ahol a gazdasági nehézségek idején is előre lehetne lépni: a jogi környezet javítása. Sajnos ebben sem tapasztalható egyelőre változás; nem rövidült az eljárások időtartama, és továbbra is fennáll a veszély, hogy mire egy kisebb vállalkozás – jellemzően évek múlva – megnyeri a pert, addigra ő maga tönkremegy, illetve már nem létezik a vesztes fél, amelyiken behajthatná a tartozást. Jó hír – mondta Tolnay Tibor –, hogy kormányzati részvétellel létrejöttek különböző bizottságok (Országos Építésügyi Fórum, Nemzeti Építésgazdasági Munkabizottság), melyeknek a rendteremtés lenne a céljuk, de ezeknek egyelőre konkrét eredményeket nem sikerült felmutatniuk. Ebben szerepe van annak is, hogy gyakran hiányzik a minisztériumok közötti összhang, a kormányzatban továbbra sincs igazi gazdája az építésügynek. Talán a magyar uniós elnökség időszakának lezárulása után felszabadulnak a minisztériumokban azok a kapacitások, amelyeket az építés ügyének előmozdítására lehet fordítani – fejezte ki reményét az ÉVOSZ elnöke.

Rámutatott arra is: már az is előrelépés lenne, ha bizonyos projekteknek legalább a tervezése elindulna; például a közintézmények épületenergetikai felújítási tervein, illetve az Új Széchenyi Tervben megfogalmazott projektek tervein már dolgozni kellene ahhoz, hogy egy-két év múlva az építkezések el tudjanak indulni. Ha túl későn indul a tervezés, akkor vagy tovább fognak csúszni ezek a projektek, vagy pedig az utolsó pillanatokban, kapkodva fognak elkészülni, ami megkérdőjelezi a majdani elkészült épületek minőségét is – tette hozzá.

Noll Tamás, a Magyar Építész Kamara elnöke – aki maga is jelen volt a sajtótájékoztatón – a fentieket megerősítve elmondta: jelenleg egyáltalán nincs futó országos tervpályázat (korábban évente száz körül szokott alakulni a kiírások száma), valamint csupán egy-két közbeszerzési kiírás jelent meg. Ebből – valamint a tervezők általában tapasztalható munkahiányából – csak az következhet, hogy jövőre az ideinél is kevesebb kivitelezés lesz. „Sokszor elhangzott, hogy az építőipar stratégiai ágazat – ebből most az országban semmi se látszik” – jegyezte meg a MÉK-elnök. Kálmán Ernő, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke arra a jelenségre hívta fel a figyelmet, hogy az orvosok után immár a magyar építészek is külföldön igyekeznek munkát találni. Az ágazati szakszervezet szintén jelenlévő képviselője ehhez azt tette hozzá, hogy a szakképzett építőipari szakemberek is külföldre tájékozódnak, és őket igen nehéz lesz majd pótolni, ha tényleg elindulnak az építkezések az országban.

Tolnay Tibor is arra hívta fel a figyelmet, hogy a kivitelező vállalkozások mindeddig a nehézségek ellenére is igyekeztek megtartani a képzett szakembereiket, hiszen tudják, hogy ezeket a legnehezebb pótolni. A piaci helyzet súlyosbodása miatt most feltehetően rá fognak kényszerülni a leépítésekre. Sajnálatos, hogy egy ilyen időszakban, amikor a munkahely-teremtés az egyik fő kormányzati jelszó, az építőiparban a munkahelyek számának csökkenésére kell számítani.

Az alábbiakban az ÉVOSZ által kiadott összefoglaló anyagot közöljük az építési piaci helyzetről.


„A hat szűk esztendő”

 

Az ÉVOSZ – egyeztetve a társ érdekképviseletekkel és kamarákkal – a legutóbbi hónapok piaci folyamatainak eredményeként módosította év eleji prognózisát, miszerint a 2011. évi országos építésszerelési tevékenység várható csökkenése az előző évhez képest nem 0-2 % között, hanem 7-10 % között várható. Ezt, az ágazat meglévő szerződésállományának nem várt mértékű zsugorodása támasztja alá, ami a 2011. I-V. hónapi adatokat figyelembe véve, 22 %-al kisebb a 2010 hasonló időszakához viszonyítva. Semelyik megrendelői területen nem látszik olyan mértékű pozitív elmozdulás, ami ezt a tendenciát megfordítaná. Egyedül a gépipar-járműipar és az élelmiszergazdaság exportorientált területén várható 2011 második félévében pótlólagos építési-beruházási feladatokkal együtt járó élénkülés. A gazdaság más területei összességében a recessziót megelőző időszak kapacitás bázisán tud élénkülni ez évben. A közmegrendelések értéke is csupán ahhoz elegendő, hogy az öt éve tartó ágazati mélyrepülés 2011 évi értéke 10 % alá ne zuhanjon. A magánmegrendelői kör fizetőképes keresletének növekedésére előtakarékosságának eredményeire 2012 év vége előtt nem lehet számítani.

A kereslet drasztikus csökkenésének várható velejárója az ágazat 2012 év végéig tartó, hat szűk esztendője. A magyarországi építőipari termelés zuhanása az Európai Unió piacán is a legnagyobb. A KSH adatait áttekintve megállapítható, hogy az EU országok építőipari termelési indexei nagy szóródást mutatnak. 2005 évet bázisul véve Németország 130 %-on, Lengyelország 174 %-on, Románia 138 %-on, Szlovákia 111 %-on, Csehország 100 %-on, Franciaország 96 %-on, Szlovénia 85 %-on, Portugália 71 %-on, Magyarország 65 %-on, állt 2011. március hó végén. Mindez oly módon ment végbe, hogy több ország túl van az építéspiaci recesszió mély pontján. A belga, a német, a francia piac 2011. január hótól élénkülést mutat, az olasz, az osztrák, portugál és szlovák piac csökkenése megállt, a szlovén, román és magyar építési piac tovább zsugorodik.

 

A gazdasági válság, a nehéz piaci helyzet eredményeként a bankrendszer hitelezési összerándulás következtében számos cég működési- és projekt finanszírozása lehetetlenült el. Számításaink szerint a gazdasági válság következtében, országosan körülbelül 2.500 milliárd Ft értékű lehet azon építési beruházási volumen, ami az elmúlt három évben elhalasztódott, elmaradt. (Korábban előkészített, elkezdett,- de megrekedt ingatlanfejlesztések halasztott – kiemelt beruházások, önerő-szűkössé vált önkormányzati fejlesztések).

A 2011. évi országos építőipari termelés értékét 1.700-1.760 milliárd Ft között prognosztizáljuk, ami 2006 évhez – az ágazat utolsó jó évéhez – viszonyítva, összehasonlítható áron 40 %-os csökkenést jelent.

A magyar építési piac elhúzódó recessziójának természetes velejárója számos negatív folyamat. Tradicionálisan több évtizede sikerrel működő cégek tönkremenetele, vállalati szervezeti, szakmai –és beszállítói rendszerek szétesése, a lánctartozás magas szinten történő állandósulása, újratermelődése, az irreálisan alacsony áron történő vállalkozások számos negatív hatása. A piaci viszonyok anomáliái Magyarországon, továbbra is fennmaradtak: a kevés munka nem eredményezi a piac tisztulását, az átláthatatlan, zavaros munkavállalások közepette továbbra is magas a szürke foglalkoztatás, növekszik a vállalkozások rendezetlen költségvetési kapcsolatai, miközben az Államkincstár a legnagyobb adósa az építési vállalkozásoknak. Az építési ágazat jövedelmezősége 2011. 1-5 hónapjában tovább romlott, összességében lenullázódott.

Az építőipart sújtó problémák megoldásában gyorsabb előrehaladásra lenne szükség.

Az elmúlt egy év pozitív fejleményeként lehet értékelni:

• A 2010. szeptemberi közbeszerzési törvény módosítását, ami többek között felszámolta az egyébként se működő építőipari fedezetkezelő intézményrendszerét a közbeszerzési piacon, maximálta 5-5 %-ban a kérhető teljesítési és jóteljesítési garanciákat és a KKV szektor érdekében a részajánlat adásának lehetőségét megteremtette.

• Nagyobb ütemet vett az építőipari vállalkozások kötelező regisztrációja, ami segíti a számbavételt.

• Elindul – bár nagyon alacsony pénzügyi háttérrel – az épületek energiatakarékos felújítását szolgáló kormányprogram és az NFÜ által gondozott támogatási programok, melyeknek építési- beruházási vonzata is van.

• Pénz hiányában számos területen stratégiaalkotás készíti elő a „szebb jövőt”. Vontatottan, de készül a növekedésorientált Építőipari Ágazati Stratégia, az Otthonteremtési Stratégia és az új Közbeszerzési Törvény. Más ágazati stratégiák is készülnek (iparstratégia, idegenforgalom, mezőgazdaság stb.) melyeknek évek múlva megrendelői hatásai is lehetnek az építési ágazat irányába. A napokban kapta meg az ÉVOSZ – mint a Vállalkozásfejlesztési Tanács tagja – véleményezésre a lánctartozások csökkentésére vonatkozó kormányzati koncepciót.

Az építőipart sújtó legtöbb probléma területén érzékelhető előrelépés még nincs.

A hangsúlyos problémák közül ki kell emelni:

• Az ágazat rendkívül rossz likviditási és jövedelmezőségi helyzetét, amin sokat segítene a mérhetetlen visszaélésekre lehetőséget adó feltétel nélküli bankgarancia intézményének tilalma.

• A közbeszerzéseknél az irreálisan alacsony áron történő szerződéskötés gyakorlata, amin a tilalmon túl csak az intézményi és személyi felelősség markáns érvényesítésével lehet változtatni.

• A gazdasági perrendtartás újragondolása nélkül nem lehet eredményesen fellépni a gazdasági perek indokolatlan elhúzódása ellen.

• A legjobb Közbeszerzési Törvény  amit napokon belül remélhetünk a kormányzati kulisszák mögül színre lépni  sem lehet hatásos a szereplők következetes, erős szankcionálását is tartalmazó ellenőrzése nélkül. Súlyos teher, hogy az építési-beruházási célú közbeszerzéseknél az adott létesítmény műszaki tartalma és pénzügyi fedezete között nincs összhang és az ezért való felelősség elmaszatolódik.

Nyitott kérdés, hogy a szakma által megfogalmazott közbeszerzési javaslatok egyáltalán megjelennek-e az új törvényben.

• Mivel társadalmi- és szakmai elvárás a hosszútávon kiszámítható lakásépítési-otthonteremtési program, jogos elvárás, hogy a négy parlamenti párt által egyaránt támogatott konstrukciók legyenek. A lakásépítő cégek hitüket- és piacuk 60%-át elvesztett vállalkozói réteggé váltak. Ausztria, Csehország és Németország a lakás előtakarékosságot és felújításokat ösztönző programjai rendkívül sikeresek, melyeknek az építési piacra is kedvező hatása van.

• A recesszió elfedi az építőipari szakképzés és továbbképzés problémáit. Az építési vállalkozói feladat jelentős részének gazdasági kamarákhoz való átkerülésétől sokat remél.

• Az építési, hatósági eljárások további egyszerűsítése elengedhetetlen. Erre az ÉVOSZ és a társszervezetek rengeteg javaslatot tettek, kérdés, hogy a jogalkotó mihez kezd ezekkel a javaslatokkal. Egyenlőre az látszik, hogy több minisztériumban fölösleges párhuzamosságok mellett, esetenként koordinálatlanul, nagyszámú bizottságokban folyik a szakértői munka.

A súlyos problémák ellenére az elmúlt egy évben is számos létesítménnyel gazdagodott az ország, amire méltán büszke az építőipari szakma. A nagy létesítmények közül kiemelhetjük az új Tisza hidat Szegednél, az M43-as autópálya közelmúltban átadott szakaszát, a Pécsi Kulturális Főváros új létesítményeit, a Liszt Ferenc repülőtéri új utasterminált, a természeti katasztrófák helyén végzett gyors, áldozatos munkákat.

 

2011. június 2.

ÉVOSZ

 

sajátjaink

nyerjenabaumittal

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás