2014. április 16.

46 százalékkal csökkentette a gázfogyasztást a szigetelés

46 százalékkal csökkentette a gázfogyasztást a szigetelés

46 százalékkal csökkentette a gázfelhasználást a szakértők által kivitelezett, korszerű szigetelés – derült ki a Knauf Insulation által indított első, valós körülmények között végzett épület energiahatékonysági összehasonlító program eredményeiből.

A hét hónapon át tartó vizsgálat két, egymástól 6 km-re lévő, közel azonos műszaki paraméterekkel rendelkező családi ház energiafogyasztását mérte, de az ingatlanok között volt egy jelentős különbség: az egyiket leszigetelték, a másikat nem. A látványos gázfogyasztás-csökkenés a szigetelt házban élő család kiadásaiban is meglátszott: ők az idén télen 113 800 forinttal költöttek kevesebbet fűtésre, azaz mintegy három és fél havi gázszámlájukat takarították meg, és mivel kazánjuk is csak harmad annyiszor kapcsolt be, mint a nem szigetelt ház kazánja, még az áramszámlájuk is csökkent 10 000 forinttal. A Nálamszigetelnek Program a Budapesti Műszaki Egyetem Épületszerkezettani Tanszéke, az Energiaklub, a Magyar Energiahatékonysági Intézet, valamint a Pannonműhely Kft. szakmai támogatásával és a Metropol médiatámogatásával valósult meg.

 

Az elmélet bizonyítása a gyakorlatban

Köztudott, hogy a szigetelés alkalmazásával 30-40 százalékos energiamegtakarítás érhető el, ezt a feltevést azonban eddig egyetlen gyártó sem igazolta gyakorlati mérésekkel. Ezen a helyzeten kívánt változtatni a Knauf Insulation magyar vállalata, amikor tavaly nyáron egy Magyarországon és Európa szerte is egyedülálló kísérletbe kezdett.

„A Nálamszigetelnek Program célja az volt, hogy valós körülmények között, hiteles mérésekkel bizonyítsa: korszerű szigetelőanyagok alkalmazásával legalább a deklarált 30-40 százalékos, de akár ennél nagyobb energiamegtakarítás is elérhető” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „Az elmélet bizonyítása mellett vállalatunk célja volt az is, hogy a kísérlet eredményei alapját képezhessék egy országos, családi házakat célzó szigetelési program megvalósításának” – tette hozzá a szakember.

 

Kinél nem szigeteltek még?

A kísérlet megvalósításához a Knauf Insulation pályázat útján keresett két azonos technikai és műszaki jellemzőkkel bíró családi házat. A pályázati felhívásra összesen 179 család jelentkezett, akik közül a cég, valamint a program méréseit végző Budapesti Műszaki Egyetem és a Pannonműhely Kft. szakemberei egy hajdúnánási család 110 m2-es, valamint egy hajdúdorogi család 108 m2-es otthonát választották ki és vonták be a kísérletbe. Mindkét ház téglából épült, közel azonos műszaki állapotban van, két-két felnőtt, valamint két-két gyermek lakik bennük és légvonalban egymástól mindössze 6 kilométerre helyezkednek el, ami a mérések azonos hőmérsékleti körülmények között történő megvalósítása miatt volt fontos szempont.

 

Náluk már szigeteltek – de hogyan?

A program kezdetén a Knauf Insulation szakemberei leszigetelték a hajdúnánási házat. A ház födémének szigeteléséhez 25 cm vastag üveggyapot, a homlokzat szigeteléséhez pedig 20 cm vastag, éghetetlen kőzetgyapot szigetelőanyagot alkalmaztak – e hőszigeteléssel ez az ingatlan már megfelel a 2015. január 1-jétől életbe lépő 120/2014 (III.7) számú BM rendeletben foglalt hőátbocsátási tényezőkre (U érték) vonatkozó előírásoknak, és az energiahatékonyság szempontjából rossznak tekinthető, F-G-ből A besorolású ingatlanná vált. A másik – a hajdúdorogi – ingatlan nem kapott szigetelést.

A Pannonműhely Kft. és a Budapesti Műszaki Egyetem Épületszerkezettani Tanszékének munkatársai mindkét ingatlanba mérőberendezéseket telepítettek. A kazánok fűtési célú, előre menő meleg vizének hőmérsékletét hőmennyiségmérőkkel mérték, az otthonok belső hőmérsékletét pedig digitális hőmérőkkel ellenőrizték, és azt nappal folyamatosan 22 °C-on, éjjel pedig 19,5 °C-on tartották. A külső hőmérséklet méréséhez az egyik ház kertjében meteorológiai állomást telepítettek. A 24 órás mérési adatokon alapuló összehasonlító elemzéseket a program teljes időtartama alatt, 2013. szeptember 27. és 2014. március 31. között, bárki folyamatosan figyelemmel kísérhette a www.nalamszigetelnek.hu oldalon.

 

Bizonyíték, nem ígéret: 46 százalékkal csökkent a fűtésszámla

A közel 7 hónapig tartó összehasonlító mérések eredményei számos tekintetben meglepték a szakembereket is. A belső hőmérséklet azonos szinten tartásához a nem szigetelt ház 2 182 m3 gázt használt el, míg a szigetelt házban lakóknak ehhez 1 196 m3, vagyis 46 százalékkal kevesebb gázra volt szükség.

„A nem szigetelt házban lakó család a gázszámlákra 250 495 forintot, vagyis havonta átlagosan 35 785 volt kénytelen fordítani. Ezzel szemben a szigetelt házban élő család összesen 136 607 forintot, havonta átlagosan mindössze 19 515 forintot költött az energiahordozóra, ami szintén 46 százalékos különbség” – mondta Kanyuk László, a Knauf Insulation Kft. marketing vezetője. „Ezzel bizonyítást nyert az elmélet: a szigetelés a családi házak energiafogyasztás csökkentésének a legfenntarthatóbb módja.” – tette hozzá.

A két családi ház gázfogyasztása és fűtési célú kiadásai közötti különbség annak ellenére is kiugróan nagy, hogy az idei téli középhőmérséklet átlagosan 3 °C-kal volt magasabb, mint a megszokott. Idén télen is volt azonban néhány olyan nap, illetve hét, amikor kifejezetten hideget mértek. Ezeken a napokon, a két ház energiafogyasztása és fűtésköltsége közötti különbség elérte az 55 százalékot is. Ha a téli átlaghőmérséklet 3°C-kal alacsonyabb lett volna, a szigeteletlen ház gázfogyasztása további 15-18 százalékkal lett volna magasabb.

 

Szigeteléssel az áramszámlát is csökkenthetjük

A program során a szakemberek negyedórás bontásokban vizsgálták a kazánok működését is. A szigetelt ház kazánja átlagosan mindössze harmadannyit üzemelt, mint a nem szigetelt otthon kazánja, sőt voltak olyan, melegebb téli napok, amikor be sem kapcsolt, mert a ház belső hőmérséklete nem csökkent a meghatározott érték alá. Mivel a kazán nem kapcsolt be, az elektromos keringető szivattyú sem üzemelt, ami a teljes fűtési szezonra vetítve mintegy 10 000 forintos megtakarítást eredményezett.

 

Szigetelés: megtérülő befektetés és többet hoz, mint egy bankbetét

Ha a program során felhasznált hőszigetelő anyagok árát, nettó 1 327 553Ft-ot összehasonlítjuk a gázfogyasztás csökkenésből adódó 113 888 forint megtakarítással, megállapítható, hogy a hőszigetelés anyagköltsége 12 éven belül megtérül. Ez egyben azt is jelenti, hogy a korszerű szigetelés az anyagköltségre mint befektetésre vetítve évente átlagosan 8 százalékos nettó hozamot hoz, ami átlagosan háromszor magasabb, mint a jelenleg elérhető betéti kamatok.

Az ásványgyapot szigetelés élettartama 50 év. Ha az éves megtakarítást a szigetelés teljes élettartamára kiszámoljuk, azt kapjuk, hogy 50 év alatt nettó jelenértékben kifejezve 5 694 400 forint takarítható meg, vagyis minden 1 forint amit szigetelésbe fektetettünk 4,3 forint megtérülést eredményez.

 

Mihez kezdjünk a Nálamszigetelnek Program eredményeivel?

A Nálamszigetelnek Program eredményeit, a program országos szintű kiterjesztésére vonatkozó modellszámítással együtt, a Knauf Insulation átadja az új kormány energiahatékonyságért felelős szakembereinek.

Az összes hazai lakóingatlan, vagyis 4,3 millió épület mintegy 66 százaléka családi ház. Ebből a 2,83 millió épületből a Knauf Insulation szakértői szerint 2,5 milliót lenne érdemes energiahatékonysági állapota miatt szigetelni. Ennek ellenére a családi házak szigetelésére jelenleg nincs a panelprogramhoz hasonló, osztott finanszírozású energiahatékonysági program, amelynek kialakításához a Nálamszigetelnek Program eredményei jó alapot jelenthetnek.

 

És mi lesz a szigeteletlen házzal?

A Nálamszigetelnek Program az eredmények közreadásával nem ér véget. A szigetelt házban élő család már most télen is élvezhette az „otthon melegét”, a nem szigetelt házban lakó családnak erre azonban nagyon sokat kellett költeni. A Knauf Insulation ezért az idén nyáron az ő otthonukat is leszigeteli, így a következő télen már ez a család is felezheti fűtésszámláját.

 

A felújítási munkákról korábbi cikkünkben bővebben itt olvashatnak >>

A kísérlet második hónapjának eredményeiből levont következtetésekről itt olvashatnak >>

A kísérlet harmadik hónapjának eredményeiből levont következtetésekről itt olvashatnak >>

A kísérlet negyedik hónapjának eredményeiből levont következtetésekről itt olvashatnak >>

A kísérlet ötödik hónapjának eredményeiből levont következtetésekről itt olvashatnak >>

Kapcsolódó cikkek:

sajátjaink

sajátjaink

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás