82 év alatt újulhat meg a teljes családiház-állomány Magyarországon
Magyarországon 2,7 millió családi ház van. Energetikailag korszerűnek 5-10 százalékuk mondható – ezek nem igényelnek energetikai korszerűsítést, hiszen eleve a kor követelményeinek megfelelően épültek, vagy már energiahatékonysági szempontból teljes körűen felújításon estek át. Az épületek 5-8 százaléka bontásra érett, vagyis rentábilisan már nem felújítható, vagy állapota okán nem igazán lakható. A magyarországi családiház-állomány megközelítőleg 15 százaléka már átesett valamilyen energetikai korszerűsítésen, azonban több mint 60 százalékukra jelentős felújítás vár még. Budapesten és Pest megyében, valamint a megyei jogú városokban a korszerű, szigetelt családi házak aránya 10-15 százalékkal magasabb az országos átlagnál.
A legenergiahatékonyabb magyarországi települések
Budapesten és a Pest megyei településeken, valamint Szeged, Debrecen, Győr, Pécs, Kecskemét családi házas övezeteiben található a legtöbb korszerű, szigetelt ingatlan. Ennek oka, hogy ezeken a településeken, országrészekben nagyobb a fizetőképes kereslet aránya és az itt élők számára megfizethetőbbek az energetikai célú beruházások.
Mikor lesz a teljes hazai családiház- és épületállomány korszerű?
A Knauf Insulation szakemberei szerint az építőipar kapacitáshiánya miatt belátható időn belül lehetetlen minden korszerűtlen családi házat felújítani akkor is, ha az anyagi források adottak lennének. Magyarországon évente alig 20-25 ezer családi házat újítanak fel és szigetelnek. Ha ebben az ütemben halad továbbra is a megújulás, akkor a közel 1,8 millió energetikai korszerűsítésre váró családi házat 82 év alatt lehetne teljesen felújítani.
Felújítás vagy új építés?
A Knauf Insulation szakemberei szerint a családi házak energetikai korszerűsítése és felújítása az ágazatban tapasztalható súlyos munkaerő- és szakemberhiány miatt sokkal inkább reális cél lehet az ingatlantulajdonosok körében, mint új ház építése. A homlokzati szigetelés szakszerű kialakításával a fűtésszámla átlagosan 35 százalékkal csökkenthető, a befektetés ára akár 8-10 év alatt megtérülhet. A tetőtér szarufák közötti és alatti hőszigetelése, a padlásfödém leterítése üveggyapot táblákkal vagy tekercsekkel a legegyszerűbb, legköltséghatékonyabb, akár házilag is kivitelezhető energiatakarékossági beruházás, kifejezetten gyors megtérülési idővel.
„Az energiamegtakarítást célzó felújításoknál komplex rendszerben és hosszú távon kell gondolkodni. Egy megfelelően megtervezett és jó sorrendben elvégzett energetikai felújítást a nyílászárók cseréjével érdemes kezdeni, ezt követi a hőszigetelés kialakítása” – mondta Aszódy Tamás a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója.
„A fűtéskorszerűsítést pedig célszerű a hőszigetelés megléte és a nyílászáró-csere után megtervezni és kivitelezni, hiszen egy megfelelően szigetelt házba kisebb teljesítményű kazán is elegendő lehet” – tette hozzá a szakember.
Nem tudjuk miben élünk
Az Energia Mérnöki Nonprofit Zrt. által készített „Zöldotthon” felméréséből kiderül, hogy a családi házak tulajdonosai sok esetben nem tudják, nem ismerik, milyen adottságokkal rendelkezik az otthonuk. „A kutatásból jól látszik, hogy meglepő módon az építőipari kérdések iránt érdeklődők körében nagyot ugrott a nők aránya, vagyis, egyre nagyobb szerep hárul rájuk egy-egy otthon, ház felújítása során” – mondta el Gulyás István vezérigazgató, aki egyben a Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesületének vezetője is. „Többek között két fő kérdéskört vizsgáltunk. Az eredményekből kiderült, van hová fejlődi az energetikai korszerűsítések terén” – tette hozzá a szakember.
Mikor épült az Ön háza?
A grafikonon jól látszik, hogy a Zöldotthon-tervező kitöltői között az 1980 előtt épült házak tulajdonosai mutatták a legnagyobb érdeklődést az energetikai korszerűsítés iránt. Ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy ezek a házak vannak energetikailag a legrosszabb állapotban.
Mikor volt felújítva az Ön háza?
A kapott válaszok egyértelműen megerősítették azt a tendenciát, hogy az ingatlantulajdonosok nem vagy csak a legszükségesebb esetekben nyúlnak hozzá otthonaikhoz. A válaszadók 2/3-a nem tudja mikor, vagy legalább 5 éve nem újította fel otthonát.
A szigetelt családi házak arányának regionális összehasonlításában sem állunk jól. Miközben a magyar családi házak 20 százaléka szigetelt, addig az 1,4 millió osztrák családi ház 80 százaléka, az 5 millió lengyel ház 59 százaléka, a 800 ezer szlovák családi otthon 35 százaléka, az 1,5 millió cseh ház 25 százaléka kapott a téli hideggel és a nyári hőséggel szembeni védelmet.
