2013. február 18.

Hátrányosan érintik az építési vállalkozásokat a kötelező béremelések

Hátrányosan érintik az építési vállalkozásokat a kötelező béremelések

A cégek a 2012. évet az utóbbi hat esztendő legnehezebbjeként élték meg – derül ki az ÉVOSZ felméréséből. Azok a vállalatok, amelyek szinten tudtak maradni, abban reménykednek, hogy 2013 második felében megindul a fellendülés, amelynek főként a közbeszerzések és állami megrendelések növekedése lehetne a kulcsa. 

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elvégezte szokásos évindító felmérését az építőipari vállalkozások körében, hogy képet adjon az ágazat 2012. évi tapasztalatairól és a 2013. évet érintő üzleti tervekről.

A felmérésben résztvevő 400 cég, túlnyomórészt kft.-ként működő, magyar tulajdonban lévő vállalkozás, méretüket tekintve a mikrovállalkozásoktól egészen a nagyvállalatokig.

2012. évben sem tört meg az évek óta tartó – az építőipart sújtó – piaci mélyrepülés, melyet a válaszadók nettó árbevételének csökkenése, illetve stagnálása mutat. A cégek közül csak minden ötödik jelzett szerény árbevétel-növekedést. Az árbevétel-arányos jövedelmezőség sem javult, amely – korábbi felmérésekhez hasonlóan – a vállalkozások 85%-ánál még mindig infláció alatti, melyet elsősorban a megrendelések hiánya, a megrendelők fizetőképtelensége, illetve a szűkülő piac miatti verseny okoz.

A közbeszerzési piacon résztvevők kénytelenek voltak végrehajtani 2012-ben átlagosan 5,4%-os béremelést, amit az elvárt béremelés generált. Ez a mérték még mindig infláció alatti, ugyanakkor jelentősen csökkenti a jövedelmezőséget. A cégek csupán 10%-a nyilatkozott úgy, hogy nem kellett náluk elvárt béremelést végrehajtani.

A minimálbér 2013. évi emelése viszont kényszerútra (elbocsátás) tereli a vállalkozásokat a növekvő terhek fedezetének megteremtése érdekében.

A felmérésben résztvevő cégek 65%-a számolt be a létszám 2013. évi változatlanul hagyásáról, 24%-a viszont annak csökkentéséről, ami szigorú létszámgazdálkodást tükröz.

Hátrányosan érintik az építési vállalkozásokat a kötelező béremelések

A létszámmegtartás egyik formája, hogy a belföldi piac szűkülése miatt a vállalkozások az export növelésével külföld felé irányítják munkavállalóikat, melynek célországai változatlanul Németország és Ausztria. A vállalkozások több mint 1/3-a számolt be arról, hogy a „túlélés" érdekében az árbevételben az export arányát növelik, vagy legalább szinten tartják.

Az irreálisan alacsony piaci árak miatt a cégek a szakképzett munkaerőt részmunkaidős foglalkoztatás, illetve az egy-egy projekt megvalósítására kötött szerződések irányába terelik. Bár a válaszadók csupán 16%-a számolt be szakmunkáshiányról, az építőipar fellendülése esetén komoly problémákat okozhat a jól képzett szakemberek hiánya, amit tovább súlyosbíthat, hogy a cégek harmada nem tud a saját dolgozóik (tovább)képzésébe befektetni.

Az építőipart sújtó negatív hatásokra a cégek elsősorban a bértömeg megtartásával, sok esetben csökkentésével, a tervezett beruházások elhalasztásával, illetve az átmenetileg nélkülözhető szolgáltatások leépítésével, költségracionalizálással próbálnak válaszolni.

Az elmúlt két év építésüggyel kapcsolatos változásairól úgy nyilatkoztak, hogy a sűrű változások miatt nehezen tudják követni a jogszabályváltozásokat, a naprakész információk elérése és megértése meglehetősen nehéz, ami a tisztességes üzletvitelt rossz irányban befolyásolja.

A 2013 januárjától működő ÉTDR-rel (Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszerrel) kapcsolatban elmondható, hogy a válaszadó cégek az elektronikus ügyintézést napi munkájuk során alkalmazzák. A megkérdezettek azonban csupán harmada felkészült az elektronikus építési napló bevezetésére, miközben 60%-uk úgy ítéli meg, hogy ezek bevezetése nem időszerű, megkérdőjelezik az infrastrukturális felkészültséget mind a vállalkozói, mind a hatósági oldalról.

Az ágazatban lévők jó üzleti menetét rontja, hogy a cégek közel 80%-ának van kintlévősége, egy részük a partnerek – alvállalkozók, beszállítók, munkavállalók – kifizetéséhez hitelfelvételhez folyamodott, amelyet a bevételek elmaradása esetén is vissza kell fizetni. Ez esetenként megpecsételi az egyébként is nehéz helyzetben lévő cégek sorsát. A jogos járandóságok behajtása ügyében indított eljárások, perek elhúzódása miatt azok a vállalkozások, melyek munkahelyeket hoztak létre és tartanak fenn, a kialakult körülmények miatt nem tudják a korrekt vállalkozási és foglalkoztatási feltételeket biztosítani, és ez cégek sokasodó megszűnéséhez vezethet.

A válaszadók megítélése szerint tavaly sem csökkent a lánctartozás, és a 2013. évben sem fog jelentős változás bekövetkezni. A lánctartozások visszaszorítását célzó, 2013. február 4-én benyújtott törvényjavaslat parlamenti elfogadása révén létrejövő, az MKIK mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv létrehozásától a tartozások csökkenését várják az építési vállalkozók.

Elmondható, hogy a cégek a 2012. évet az utóbbi 6 esztendő legnehezebbjeként élték meg. Azok a vállalatok, amelyek szinten tudtak maradni, abban reménykednek, hogy a visszaesés elérte a mélypontot, és a 2013. év második fele meghozza az ágazatban a zsugorodás befejeződését, megindul a fellendülés, amelynek elsődlegesen a közbeszerzések és állami megrendelések növekedése lehetne a kulcsa.

(Forrás: ÉVOSZ, Fazekas Eszter) 


sajátjaink

sajátjaink

sajátjaink

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás