Elkészült a Budavári Nagyboldogasszony templom külső felújítása

Építész vezető tervező: Deák Zoltán

Építész: Bernáth Attila, Schuszter Dániel, Hild Csorba Bernadett, Braun Orsolya, Fogarasi Barbara, Lénárd Márton

Belsőépítészet: Lukács Zsófia

Az évezred elején már mindenki belátta, hogy a helyreállítást nem lehet továbbhalogatni; mégis szükségszerű, hogy megfogalmazzuk, mi is volt pontosan a beavatkozás célja. Az építészeti koncepció rögzítése nélkül elképzelhetetlen a hatékony munka tervezése és megvalósítása.

Mi adta tehát a több éves munka vezérfonalát? Többek között az, hogy a Schulek Frigyes vezetésével véghezvitt XIX. század végi felújítás eredményeit, és az akkori épület-átalakításokat megtartva, illetve a XX. század folyamán történt kisebb-nagyobb felújítási kísérletek hibáit korrigálva a templomot alkalmassá tegyék a mai igények által támasztott követelmények kielégítésére. Ezek többek között: a műszaki helyreállítás, a gépészeti és elektromos rendszer korszerűsítése, a megsokszorozódott turistaforgalom által generált problémák, a nehézkes bejutás, a kiállítótér és útvonalának újragondolása, az ajándékbolt elhelyezkedése.

A tervezés megkezdését négy pilléren nyugvó kutatás-felmérés előzte meg, melyek a természettudományos vizsgálatokon alapuló diagnosztikai, a levéltári munkán alapuló művészettörténeti, a helyszínen végzett szondázó restaurátori, valamint az építést megelőzően elvégzett régészeti kutatást tartalmazták.

A „négy pillér” a tervezés szolgálatában

Egy ilyen jelentős épület felújítását csak úgy lehet elkezdeni, ha megismerjük a falai között végbemenő folyamatokat. A műszaki állapot, illetve az építőanyagok tulajdonságainak pontos meghatározását és megismerését a épületdiagnosztikai vizsgálatokon keresztül lehetett csak körültekintően elvégezni. Ezen eredmények fényében döntöttek a helyreállítási tervek, továbbá a konzerváláshoz szükséges technológiák és kezelőszerek megválasztásáról.

Az épületszerkezetek rétegezettségének meghatározását Geovision fal- és földradar használatával, illetve Termovisio hőkamerás diagnosztika segítségével végezték. E vizsgálatokkal már el lehetett elkülöníteni nem csak a különböző korokból származó és eltérő anyagú szerkezeteket, de a rejtett szerkezeteket, üregeket, repedéseket is. Laboratóriumi vizsgálatokkal határozták meg a feltárások alatt vett minták kémiai és fizikai tulajdonságait.

A templom történelmi múltjának írásos részleteit eltérő helyszíneken lehetett meglelni. A művészettörténeti dokumentálás során ezeket a történetrészleteket fésülték egybe. A Kiscelli Múzeum, valamint a KÖH gyűjteményeit felhasználva a teljes terv- és fotótárat feldolgozták, továbbá a korábbi terveket is digitalizálták, és nem utolsó sorban a középkori kőanyagot is felmérték.

A restaurátori szondázó kutatás célja a felújítás előtti állapotok felmérése, rögzítése volt, mely elengedhetetlen a helyreállítási tervhez szükséges restaurátori javaslat készítéséhez.

A régészeti és szondázó ásatásokat, mely a talajszint alatt tervezet bővítmény miatti nagy volumenű munkálatokhoz voltak elengedhetetlenek, a Budapesti Történeti Múzeum végezte.

 

A helyreállítás előtti problémák

A felújítás előtt álló épületnek nemcsak leromlott műszaki állapotát kellett figyelembe venni, hanem a megnövekedett látogatószám által generált szükségletek kielégítéséről is gondoskodni kellett.

A XIX. század során végzett helyreállítások utáni kisebb-nagyobb beavatkozások során nem megfelelő minőségű anyagokat, nem megfelelő módon alkalmaztak. Számos példa között megemlíthetjük, hogy a kőelemeket több helyen is helytelenül rögzítették. A felújítások során más bányából származó mészköveket használtak, melyek vízfelvétele jelentősen elérő volt. Így a felületre jutó nedvességet a puhább, bácstoroki mészkövek vették fel, és ez a folyamat a különböző burkolókövek találkozásánál kitöredezéshez, a kődarabok kipergéséhez, leveles málláshoz vezetett. A hanyagul elvégzett korábbi fugázások néhol teljesen hiányoztak, máshol pedig igénytelenül szétkenték a felületen több centiméter szélesen. A vízelvezető csatornázás hiányos volt, a geometriai anomáliák, a tető sérüléseinek megoldatlansága súlyos beázásokhoz vezettek. Ebből is következik, hogy a fedélszerkezet több helyen is károsodott, bár ennek ellenére a XIX. századi szerkezet meglepően jó műszaki állapotúnak tekinthető, és nem is szorult számottevő felújításra.

Az utóbbi évtizedekben hihetetlenül megnövekedett turistaforgalom, mely főszezon idején a napi tízezer látogatót is meghaladhatja, továbbá az esetenként közel ezer vendéget vonzó koncertek során keletkező többlet pára- és hőterhelés következtében a falképek, bútorok és műtárgyak állapota jelentősen leromlott. A nyugati fal – tekintve, hogy egy-két méterrel a terepszint alól indul – annyira átnedvesedett, hogy kiszárítása éveket is igénybe vehet.

A műszaki helyreállításon kívül a terepszint alatti bővítmény lett a megoldás kulcsa, hisz ezzel megoldhatóvá vált a többlet helyigény kezelése, illetve az itt elhelyezett gépészeti központ segítségével már szabályozni lehet a beltéri levegőt, a meglévő padlószint alatti szellőzőrendszeren keresztül.

 

 

---

 

Földradar:

Olyan geofizikai kutatási rendszert takar a fenti kifejezés, melynek működése nagyfrekvenciás elektromágneses hullámokon alapszik. A felszínbe bocsátva, a hullám a szerkezetben haladva eltérő régekhez érve visszaverődik. A vonalmenti mérések elvégzésével a szerkezetben lévő üregek, repedések, eltérő rétegek mélysége, helyzete roncsolásmentesen állapítható meg.

Geovision:

A vizsgálandó területet felosztva virtuális koordinátarendszerbe helyezik a szerkezetet, majd előre meghatározott mélységben és szélességben – akár mm-es pontossággal – elvégzett mérések segítségével szkennelik, így előállítva a háromdimenziós képet. A mért eredmények beilleszthetőek az alaprajzba, továbbá GPS-koordinátákhoz való hozzárendelése is lehetséges.

 

---

 

 

A felszín alatti bővítmény

Több tervváltozat után döntöttek úgy, hogy a talajszint alatti bővítést a Hilton szálló és a Mátyás-templom közti területen építik meg, monolit vasbeton szerkezetből, mely bővítést jól láthatjuk a mellékelt metszeteken.

Ebben a körülbelül 300 m² alapterületű épületrészben alakították ki az új, korszerű gépészeti központot.

Itt kaptak helyet továbbá a raktárak, a szociális helyiségek, illetve egy hidraulikus felvonó, amely a különböző rendezvények kellékeinek könnyebb szállítását szolgálja.

 

A bővítmény rövid szerkezeti áttekintése

Mivel a bővítmény a sziklafelszín síkja alá került, így a sziklába különböző mértékben bele kellett vágni, ám ez nem veszélyeztette az épület állékonyságát.

A bővítmény a Mátyás-templom északi falához konzolosan csatalakozik, a szerkezet attól elhúzott pilléreken nyugszik. Harántfalai a régi falakhoz mozgási dilatációval csatlakoznak, a nagy teherbírású vasbeton födém konzolos széle ugyancsak dilatációval csatlakozik a templom falaihoz.

Tömegszigeteléssel készült, a külső oldalon egy réteg szivárgólemez beépítésével, továbbá a rétegvizek elvezetésére szivárgót építettek. Dilatációs szegély készült mind az épülethez, mind a bővítményhez vízzáró hegesztéssel rögzítve, mely megakadályozza az épületek közé a víz bejutását. A bővítmény felőli sziklás oldalon nem volt szükséges utólagos falszigetelést készíteni, hiszen onnan vízszivárgásra nem kell számítani.

 

A templom rövid szerkezeti áttekintése

A templom hozzávetőleges, méterre kerekített méretei:

Hossza: 65 méter

Szélessége: 40 méter

Főhajó magassága: 17 méter

Gerinc magassága: 29 méter

Béla-torony: 40 méter

Mátyás-torony: 76 méter

A XIII. századi sávalapok, illetve a hajókat elválasztó pillérek alatti pontalapok édesvízi mészkősziklán állnak. Anyaguk valószínűleg mészhabarcsba falazott terméskő. A XIX. századra már komoly állékonyságveszést Schulek szüntette meg a falazat köpenyezésével.

A felmenő falak jellemzően mészhabarcsba rakott kőfalazatok, tégla vagy törtkő falmaggal, kívül-belül kváderkő borítással, 2-3 kősoronként bekötősorokkal, a statikus szakvélemény szerinti törőszilárdságuk 1-10 kN/cm2-re becsülhető, a burkolat minőségétől függően (forrásvízi mészkő, lágy, lyukacsos bácstoroki, kemény, tömött sóskúti mészkő). A Mátyás-torony állékonyságának megőrzése érdekében a gyengébb szilárdságú kváderköveket lecserélték.

A pincefalak egy részénél injektálásos falszigetelés vált szükségessé.

Érdekesség, hogy a belső falszellőzést a nyugati fal lábazatában található szellőzőkürtők szolgálták már a korabeli időkben is. Ennek a rendszernek a megismerésével, tisztításával és helyenkénti újraépítésével, ismét működésbe lehet hozni azt, és ez nagyban elősegíti a falszerkezetben felgyülemlett pára elvezetését. A későbbiekben ezzel a falszellőzéssel talán megelőzhető lesz a fal túlzott átnedvesedése.

A födémkialakítás jellemzően csúcsíves bordás szárny pincéjében, a két nyugati helyiségben, ahol dongaboltozatot találunk, illetve az egykori kazán felett acélgerendás poroszsüveg födém készült.

A gyámolított kőszerkezetből készült lépcsők anyaga kemény mészkő.

A templom faszerkezetei luc- és erdei fenyőből készült hagyományos ácsszerkezetek.

A szentély és a főhajó feletti fedélszék körülbelül 60°-os hajlású, kötőgerendás, egy állószékes, kettős függesztőműves szerkezetű, két szinten fogófapárokkal.

A nyílászárók helyreállítására több terv készült, végül a külső védelmet kétrétegű, hőszigetelő üvegezésű, védőfóliával ellátott üvegtáblákkal oldották meg. Az ólomüvegek eredeti síkja nem változott, a védőüveget attól kicsit elhúzva, keretszerkezettel beépítve, félig rejtett homlokzati rögzítéssel helyezték el. Az ólmozott üvegablakok alatt vörösrézlemez csatorna készült, ólomcső vízelvezetéssel, mely az esetleges páralecsapódás során keletkező vizet vezeti el.

 

A helyreállítás jelenlegi állapota

A külső helyreállítás lényegében elkészült, a belső felületek restaurálása következik. A padlóburkolatok felújítása, cseréje a korábbiakhoz hűen a kiállító térben már megtörtént. Bár a teljes kiállítási útvonal még nem járható, amint az átadás megtörténik, érdemes egy látogatást tenni a templomban, hisz a kiállítási útvonal felvezet a nyugati padlástér helyén kialakított galériára, ahonnan rápillanthatunk a gyönyörű, eredeti fedélszerkezetre is.

Elismerés illeti a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ Budavári Iroda munkatársait az áldozatos munkáért melyet a Mátyás templom helyreállítására fordítanak.

Beke Dorka