2013. december 02.

Közel 40 ezer forint fűtési költség megtakarítás két hónap alatt

Közel 40 ezer forint fűtési költség megtakarítás két hónap alatt

A Knauf Insulation Kft. egyedülálló energia- és rezsimegtakarító kísérletében két családi ház vesz részt: egyik régi állapotában, másik a cég által korszerű, komplett hőszigeteléssel ellátva. A hőszigetelt épületben élő család szeptember 27-ike óta – az enyhe őszi hónapok ellenére – közel 40 ezer forint költségmegtakarítást ért el.

A felújítási munkákról korábbi cikkünkben bővebben itt olvashatnak >>

A két családnál beszerelt mérőműszerek a kísérlet végéig, 2014. március 31-ig, a nap 24 órájában mérik a házak fűtésére felhasznált gázmennyiséget és kalkulálják annak költségét. A mérések eredményei nyomon követhetők a www.nalamszigetelnek.hu oldalon, ahol elemzések is találhatók arról, hogy miért érdemes hőszigetelni, illetve hogyan lehet a rezsit tartósan csökkenteni. A mérések online érkező eredményeit Lengyel Ágoston építészmérnök vezetésével a Knauf Insulation Kft. közreműködő szakmai partnere, a Pannon Építőműhely Kft. szakemberei a fűtési szezon alatt folyamatosan aktualizálják és elemzik.

 

Milyen következetések, érdekességek figyelhetők meg a kísérlet második hónapjának eredményei alapján?

1. Az enyhe őszi időjárás ellenére a két épület fűtési energia fogyasztása között a különbség továbbra is nő

A szigetelt és szigeteletlen épület fűtési célú energiafogyasztása kumulált összehasonlításban továbbra is markáns különbséget mutat: egyértelmű tendencia, hogy az „olló” tovább nyílik. A fogyasztási adatokban az abszolút különbség egyértelműen tovább nőtt. A százalékos eltérés azonban valamelyest csökkent, hiszen hidegebb idő beköszöntével a szigetelt épület belső hőmérséklete is az alá a határhőmérséklet alá esett, ahol a kazán nélkül már nem tartható fenn a kívánt nappali 22 °C-os hőmérséklet.

Közel 40 ezer forint fűtési költség megtakarítás két hónap alatt

 

2. 10 °C alatt meredeken nő az energiafelhasználás különbsége

Ezúttal az adatok napi szintű elemzése során a külső hőmérséklettel összehasonlítva vizsgálták az épületek energiafelhasználását. Ebben a hónapban a külső hőmérséklet tekintetében igen szélsőséges különbségeket regisztráltak: a napi átlaghőmérséklet 4–19 °C között változott. A vizsgált időszakban négy olyan napi is volt, amikor a szigetelt ház egyáltalán nem fogyasztott energiát az épület belső hőmérsékletének szinten tartásához. A fogyasztási adatok között azonban markáns különbség mutatkozott 10 °C átlaghőmérséklet alatt: ahogy a tendencia az ábrán is követhető, a hőszigeteletlen ház fogyasztása 10 °C alatti külső hőmérséklet esetén meredeken nő.

Közel 40 ezer forint fűtési költség megtakarítás két hónap alatt

Közel 40 ezer forint fűtési költség megtakarítás két hónap alatt

 

3. Több mint kétszer annyi energiafelhasználás a hónap leghidegebb napján

A megfigyelt időszak leghidegebb napján, november 18-án kb. 5 °C-os napi középhőmérsékletet mértek. Az adatok órás felbontású, részletesebb elemzésével megvizsgálták a két épület energiafelhasználása közötti különbséget. Azt tapasztalták, hogy a szigeteletlen ház 0,275 GJ energiát, míg a szigetelt ház 0,116 GJ energiát használt fűtésre úgy, hogy a hőszigeteletlen épületben a napközbeni időszakban a kazán folyamatosan üzemelt, míg a szigetelt házban a reggeli felfűtés után csak a délutáni időszakban kapcsolt be.

Közel 40 ezer forint fűtési költség megtakarítás két hónap alatt

 

4. Nem mindegy milyen gyakran kapcsol be a kazán

Az épületekbe telepített adatgyűjtő rendszer a fogyasztási adatok napi szintű elemzése mellett lehetőséget biztosít az adatok részletesebb, órás vagy akár 15 perces elemzésére is. Az alábbi ábrán a november 18-i adatok 15 perces felbontásban láthatók. Megállapítható, hogy a szigeteletlen házban a nap folyamán 30 negyedórában, míg a szigetelt házban csupán 11 negyedórában kapcsolt be a kazán. Ennek magyarázata, hogy a szigetelt ház jóval lassabban hűl ki, emiatt ritkábban kell a kazánnak bekapcsolnia, ami a nagymértékű energiamegtakarítás mellett a kazán élettartamára és a karbantartási költségekre is jótékony hatással van.

Közel 40 ezer forint fűtési költség megtakarítás két hónap alatt

 

Épületfizikai kérdések közérthetően, de inkább szakembereknek

A kísérlet épületfizikai vonatkozásainak elemzései folytatódnak Bakonyi Dániel okl. építészmérnök segítségével, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületszerkezettani Tanszékének munkatársával. A hazai épületenergetikai felújítások leggyakrabban a falazatok külső oldali hőszigetelésével, valamilyen THR (teljes hőszigetelő rendszer) felhasználásával készülnek. A tervezőknek a legkülönbözőbb állapotban lévő, eltérő anyagú falszerkezetek hőszigetelését kell megoldania, amihez számos gyártó számtalan terméke és rendszere közül választhat.

Az olyan relatív egyszerű és épületfizikailag „veszélytelennek” tűnő szerkezetek esetében is, mint amilyen a falazat vagy a födém szigetelése, felmerülhetnek a későbbiekben problémák, amelyekkel a tervezés és a kivitelezés során is foglalkozni kell.

Sokszor nem gondolunk rá, hogy a külső oldali hőszigetelések kialakításánál is nagy szerepe lehet a légzáróságnak, első sorban a külső térelhatároló szerkezetek páratechnikai tervezésében. A falazatokat a legtöbb számítás (pl. az MSZ 04-140-2 szerinti páratechnikai méretezés – Glaser módszer) teljesen légzárónak tekinti, holott ez közel sincs feltétlenül így. Különösképpen a különböző vázkerámia falazóblokkoknál maga a falazat nem képes kielégítő légzárást biztosítani a szerkezetnek a folyamatos vízszintes és függőleges habarcshézagok hiánya és a tégla lukacsos kialakítása miatt. Ebben az esetben csak a vakolat az, ami ezt a zárást biztosíthatja (ezért szükséges új építésű háznál is a külső falfelületen légzáró alapvakolatot készíteni, mielőtt hőszigetelnék azt). Egy meglévő épület esetében belülről gépészeti és elektromos vezetékek, konnektorok és kapcsolók, a külső felületen pedig kisebb nagyobb repedések és akár vakolatleválások és egyéb hibák jellemezhetik ezt a fontos védelmi síkot, ahogy azt egy blower door mérés is bizonyíthatja.

Közel 40 ezer forint fűtési költség megtakarítás két hónap alatt

A nem kívánt légáramlatok az egyértelmű többlet hőveszteségeken túl komoly nedvességtechnikai gondokat is okozhatnak, ugyanis a filtrációs levegőáram nemcsak hőt, hanem nedvességet is szállít magával. Míg egy átlagos vázkerámia falazat 1 m2-én egy téli nap alatt csak pár gramm nedvesség tud keresztülhatolni páradiffúzió útján, addig egy pár mm-es résen keresztül már néhány Pa nyomáskülönbség hatására is ennek a sokszorosa kerülhet a falszerkezetbe. Kedvezőtlen esetben előfordulhat, hogy az új, jó légzáróságú vékonyvakolat mögött a meglévő falszerkezet és vakolat hibái miatt ez a nedvességtartalom feltorlódik és kondenzálódik.

Minden esetben ellenőrizni kellene a meglévő szerkezetek légzáróságát, és a hőszigetelés beépítése előtt el kellene végezni a megfelelő javításokat. Szintén fontos a hőszigetelő táblák megfelelő ragasztása, hogy ne alakuljanak ki nagy légrések a hőszigetelések és a falazat között.

E jelenség vizsgálatára a „Te mire költenéd a rezsid?” program során a hőszigetelt Hajdúnánási házon két mintafalfelületet is kialakítottak.

 

Felújításkor a megfelelő csomópontok kialakítása mindig hozzáértést igényel

Meglévő szerkezetek tervezésekor mindig nagyobbak a megkötések, mint egy új építésű háznál, így a csomópontokat sem mindig lehet épületenergetikailag és épületfizikailag optimálisan kialakítani. Minden esetben felmerülhet a kérdés: mekkora lesz az elkerülhetetlen kisebb-nagyobb hőhidak szerepe az épület energiamérlegében, és nem megfelelő kialakítás (és különösen a légzáróság egyidejű növelése) esetén nem áll-e fenn a veszélye a belső oldalon felületi állagvédelmi meghibásodásoknak (penészesedésnek)?

Mivel minden épület más, ezeket a kérdéseket megnyugtatóan csak egyedi méretezéssel, mégpedig hőhídszimulációk segítségével lehet megválaszolni. A szerkezeti tervezés e hazánkban is egyre szélesebb körökben terjedő eszközével a vonalmenti hőátbocsátási tényező (Ψ) és a legalacsonyabb felületi hőmérsékletek (θi,min) számított értékeinek ismeretében dönthetünk a pontos csomóponti megoldásokról.

Az 1. és 2. ábra a hajdúnánási épület oldalsó és felső ablakkáva csomópontjának néhány alternatíváját mutatja be (az értékek tájékoztató jellegűek). A jó állapotú és minőségű meglévő nyílászárók és a redőnyszerkezet megtartásának igénye jelentősen behatárolta a szóba jöhető megoldásokat. Azonban ez a tény nem lehet ok a probléma teljes megkerülésére (lásd az első ábra bal oldalán a teljesen befordítás nélküli hőszigetelés nagyon nagy hőveszteségeit). A tervező feladata a geometriai kötöttségek mellett az optimum megtalálása.

Közel 40 ezer forint fűtési költség megtakarítás két hónap alatt

 1. ábra: Különböző lehetőségek a hőszigetelés kialakítására meglévő nyílászáró függőleges éle mentén. Vonalmenti hőátbocsátási tényező és a belső felületen mért legkisebb felületi hőmérséklet értékek (DIN 4108-2 állagvédelmi ellenőrzés szerint)

 

Közel 40 ezer forint fűtési költség megtakarítás két hónap alatt

2. ábra: Különböző lehetőségek a hőszigetelés kialakítására meglévő nyílászáró párkánya mentén. Vonalmenti hőátbocsátási tényező és a belső felületen mért legkisebb felületi hőmérséklet értékek (DIN 4108-2 állagvédelmi ellenőrzés szerint)

 

www.knaufinsulation.hu

(x)

Kapcsolódó cikkek:

hírlevél-feliratkozás

Építési jog

A jövő nemzedékek szószólójának figyelemfelhívása az ügyféli jogokat és a társadalmi nyilvánosságot korlátozó szabályozásról

04.2.2.6. Minden, amit a tervezők 2025. január 15-étől kötelező felelősségbiztosításáról tudni lehet! (Frissítés: 2024.10.29.)

Az új Eljárási kódex, az új OTÉK (TÉKA) és az egyéb új építési jogi jogszabályok – ÖSSZEFOGLÓ CIKK (Frissítve: 2024.10.02.)

Építésügyi hatósági ügyintézők építésügyi vizsgájára és szakmai továbbképzésére vonatkozó előírások 2024. október 1. napjától

Hol ismerhetők meg a jegyzői építésügyi hatóságok által kiadott engedélyek iratai?

épjog