Kevés a jó szakember az építőiparban
Bár az építőipar teljesítménye erősen hektikus, ennek ellenére kevés a jó szakember a munkaerőpiacon.
Az ÉVOSZ (Építési Vállalkozások Országos Szakszövetsége) felmérése szerint az építőipari vállalkozások 75 százaléka munkaerőhiánnyal küzd. A megkérdezett cégek többsége szerint nincs elegendő jól képzett munkaerő a piacon.
A felmérés annak ellenére mutatta ezt az eredményt, hogy a 2008-as válságot követően az építőipar teljesítménye erősen visszaesett.
Érdekes az is, hogy az építőipari szakmák nagyjából fele számít hiányszakmának. Különösen nagy a kereslet a jól képzett kőműves, ács, bádogos, burkoló vagy éppen asztalos iránt, de keresett szakmának minősül a fűtés- és villanyszerelő is.
A problémát nem feltétlenül a képzés hiánya okozza. Az országban ugyanis elegendő számú szakmunkást képeznek, a hiba a szakképzés minőségében és a motiváltság hiányában van. A cégek véleménye szerint a náluk gyakornokoskodó szakmunkásoknak csak negyedét alkalmaznák szívesen.
Ez viszont egy piaci rést is jelent a munkakeresőknek. Ma már vannak építőipari OKJ-s képzések, amelyek jó alapot nyújtanak a szakma elsajátításához, a cégek pedig vadásszák a motivált tanulni vágyó építőipari munkásokat. Mert ebből hiány van a piacon.
Az építőiparban a fellendülés jelei 2012-2013 táján jelentkeztek először, és ezzel párhuzamosan már jelentkezett a munkaerőhiány is. A fent idézett felmérés 2015 végén készült, és ekkor még nem jelentkezett a CSOK és az ÁFA-csökkentés hatása.
Az idei évben az építkezések fellendülése nyomán tovább fokozódott a munkaerőhiány, amit tetéz a kivándorlás problémája is.
A jól képzett magyar építőipari munkásokra ugyanis külföldön is nagy a kereslet, és ennek nyomán megindult a külföldi munkavállalás is, ahol a szakemberek a hazai fizetés többszörösét kereshetik. A két folyamat együttesen pedig a hazai munkavállalók bérét is növelte. A KSH adatai szerint bár az építőiparban dolgozók bére nettó 103 ezer Ft volt, ami elmarad ugyan a nemzetgazdasági átlagtól, ám a tavalyi évben az építőipari fizikai foglalkozásúak keresete gyorsabban emelkedett, mint a nemzetgazdasági átlag. A perspektívák tehát nem rosszak.
Ami jó az építőiparban dolgozóknak, az ugyanakkor nem biztos, hogy előnyös az építőknek is. A munkabérek emelkedése ugyanis az építés költségeit is megemeli.
A válság éve alatt sok hazai szakember és komplett brigádok is külföldön kerestek és találtak munkát, ezeknek a szakembereknek a hazacsábítása pedig nem könnyű feladat. Sok vállalkozó számol be arról, hogy hirdetések nyomán már nem talál megfelelő képzettségű szakembert – sokszor az álláshirdetésekre már nincs is jelentkező.
Szakértői előrejelzések szerint egyébként a munkaerőhiány a kisebb projekteknek kedvez. Az építőipari szakmunkásoknak ugyanis jobban megéri majd egy-egy családi ház felépítését elvállalni, mint nagyobb cégek alkalmazásában dolgozni, mivel itt jellemzően alacsonyabb a fizetés, és olykor a fizetés is bizonytalanabb.
(X)
