2012. március 29.

Szárazépítési falrendszerek és szigetelőanyagaik

Szárazépítési falrendszerek és szigetelőanyagaik

A szárazépítési falrendszerek szinte kivétel nélkül akkor alkotnak jól működő egységet, ha a gipszkarton lapok között, alatt vagy felett megfelelő minőségű szigetelőanyagot alkalmazunk. Milyen szempontokat kell figyelembe venni a mennyezeti rendszerekbe, az előtét- vagy válaszfalakba alkalmazandó szigetelés kiválasztásánál?

A főbb szárazépítési rendszerek:
• szerelt határoló- (külső) falak;
• szerelt válaszfalak;
• előtétfalak;
• szárazpadló vagy álpadló-rendszerek;
• álmennyezetek;
• tetőtér beépítési rendszerek.

E rendszereknek a térelválasztás funkcióján túl többnyire más (hőszigetelő, hanggátló, esetenként tűzgátló) feladatokat is be kell tölteniük, mely funkciók ellátásához a tervezett falrendszerbe méretében illeszkedő és minőségében megfelelő szálas szigeteléseket ajánlott választani. E célra kitűnő megoldást nyújtanak a kőzet- vagy üveggyapot, összefoglaló néven ásványgyapot szigetelések.

 

Szerelt mennyezetek szigetelőanyagai

Mivel a mennyezeti rendszerekben a szigetelőanyag vízszintesen helyezkedik el, a rendelkezésre álló hely miatt fontos szempont a vastagság. Amennyiben lehetőség van akár 20-30 cm vastag szigetelés elhelyezésére is, nem szükséges nagyobb testsűrűségű és ezzel arányosan jobb hőszigetelő anyagot beépíteni, ilyen esetekben a piacon kapható szigetelések bármelyike megfelelő. Kivéve, ha akusztikai álmennyezetre van szükség, mert ilyenkor üvegfátyol kasírozású szigetelőanyag (például TP 425B, vagy FRK) használandó.

Szárazépítési falrendszerek és szigetelőanyagaik

 

Előtét- és válaszfalak szigetelőanyagai

Előtét- és válaszfalak szigetelésekor fontos szempont a szigetelés testsűrűsége, mind a hanggátlás (áramlási ellenállás), mind az öntartás, azaz az állékonyság miatt. Ilyen célra nem alkalmasak azok a termékek, melyek a válaszfalba történő beépítést követően összeroskadhatnak, aminek következtében a felső részen gyakorlatilag eltűnik a szigetelőanyag. Ennek következményeként ugyanis előtétfalak esetében hőhíd, belső válaszfaknál pedig hanghíd alakulna ki. Ezért e célra megfelelő testsűrűségű és áramlási ellenállású szigetelést kell alkalmazni, amilyen például a TP 115 vagy a TI 140 dB termékek. A szigetelőanyagokat úgy kell a falakba építeni, hogy homogén felület keletkezzen (a felületnek az illesztések mentén is folytonosnak kell lennie, nem maradhatnak rések).

Szárazépítési falrendszerek és szigetelőanyagaik
W116 szerelt válaszfal

 

Egy kis érdekesség a hangcsillapításról

Független vizsgálatok kimutatták, hogy a szálas szigetelőanyagok mint hangelnyelő anyagok testsűrűsége egy adott sűrűség fölött nem játszik szerepet az üregen áthaladó hanghullámok csillapításában, sokkal inkább a vastagság és az áramlási ellenállás mérvadó. A válaszfalba építhető szigetelőanyagok (például TI 140 dB) vastagságának 1 cm-es növelése általában 1 decibel léghanggátlás növekedést eredményez. Minél nagyobb a léghanggátlási szám (decibel-érték), annál jobb a szerkezet hangszigetelő képessége.

 

sajátjaink

nyerjenabaumittal

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás