2022. mrcius 18.

Tévhitek a falazásról – ezeket jó tudni az építkezés elõtt

Tévhitek a falazásról – ezeket jó tudni az építkezés elõtt

Hidegben el kell felejteni az építkezést, és sok vízre van szükség egy családi ház falainak felhúzásához? Vagy a modern kerámiatégla nem elég erõs? Bár Magyarországon még mindig a leginkább megbecsült és becsben tartott építõanyag a kerámiatégla, rendszeresen felbukkannak falazással kapcsolatos városi legendák és tévhitek. A Wienerberger összeszedett néhány fontos tényt, amelyrõl talán még azok sem tudnak, akik mostanában kezdenek bele családi házuk kivitelezésébe.

1. A falazáshoz sok víz kell, elõre kell gondoskodni a vízforrásról

Általános vélemény, hogy a falazáshoz rengeteg vízre van szükség, mert máshogy nem lehet a téglák kötõanyagát, a habarcsot elkészíteni. Ez már régen nem igaz! A kerámiatéglák esetében ma már elérhetõ olyan megoldás, amely a tradicionális technológiákkal szemben, ebben a munkafázisban szinte nullára csökkenti a vízhasználatot. Hagyományos, habarcsos falazással egy átlagos méretû, 100 négyzetméteres családi ház falainak elkészítéséhez körülbelül 4200 liter ivóvízre van szükség. Ehhez képest ugyanez például a Porotherm Rapid rendszer esetében – amely többek között a milliméter pontosra csiszolt téglákra és Dryfix ragasztóhabos kötésre épül – mindössze 8 liter. Hogy ez mekkora megtakarítás valójában? Nos, talán elég plasztikusan mutatja ennek mértékét, hogy a fent említett különbség egy 4 fõs család mintegy 5(!) éves mosógép használatának vízszükségletét fedezheti.

 

2. Az üreges, ma kapható téglák nem elég erõsek

Sokszor felmerül, hogy a ma kapható modern, többek között a hõszigetelés javítása érdekében „üregesre” készített téglák nem elég erõsek és strapabíróak. Valójában a kerámiatégla formastabilitása, azaz alaktartása minden más megoldással összevetve kiemelkedõen magas. A terhelés okozta alakváltozását tükrözõ kúszási száma (ϕ) ugyanis 0,75, míg ugyanez a betonnak és a könnyûbetonnak több mint a duplája, 1,5-2. Az ennyire jó formastabilitás annak köszönhetõ, hogy az agyagtéglát magas hõfokon kemencében égetik ki, így rendkívül szilárd kerámiává válik. A terhelés alatti alakváltozása ennek hatására az ismert építõanyag-fajták közül a legkisebb. Ráadásul kiváló jellemzõi vannak nedvességváltozáskor és nagy hõingadozáskor (például tûz esetén) is. Mindez magyarázza, hogy a kerámiatéglákból miért lehet több emberöltõnyire szóló, tartós házakat építeni.

 

3. A falazat az építkezés legjelentõsebb költségeleme

Gyakran elhangzó állítás, hogy a téglák, és így a falazat az épülõ lakás egyik legjelentõsebb költségeleme. Kétségtelen, hogy a falazás az építkezések egyik leglátványosabb szakasza, ennek ellenére ez a vélemény csak egy városi legenda. A falazat – a tetõvel kiegészülve – ugyan alapjaiban határozza meg egy új otthon minõségét, ám a ház teljes költségvetésének alig 8-10 százalékát teszik ki. Ennek ellenére roppant fontos odafigyelni milyen megoldásokat választunk. Ezen, illetve a szakszerû kivitelezésen múlik ugyanis, hogy végül évekre, sõt, évtizedekre szólóan mekkora lesz a rezsiköltségünk. Így már ez a döntés meghatározza, hogy mennyire lesz stabil és értékálló az ingatlanunk.

 

+1. Télen nem lehet falazni

Sose kezdjünk télen építkezni – ismerõs a mondás? Az építtetõk tömege rendre abban gondolkodik, hogy a munkákat csak akkor kezdik meg, ha megjön a jó idõ, miután falazni csak +5 °C felett lehet. A fejlett, csiszolt kerámiatéglás falazási technológiával azonban ez az állítás már régen idejétmúlt. A habarcsos megoldásoknál ugyan megszokott volt, hogy a megfelelõ kötés érdekében csak +5 °C fölött dolgozhattak a szakemberek. Ezzel szemben a ragasztóhabos kötések esetében akár -5 °C környezeti hõmérsékletig elvégezhetõ a munka. Ennek köszönhetõen akár hónapokat is nyerhet az építtetõ, s a reméltnél jóval hamarabb költözhet be új otthonába.

Tévhitek a falazásról – ezeket jó tudni az építkezés elõtt

 

További információ >>

 

(x)

Kapcsold cikkek:

hrlevl-feliratkozs

épjog