autodesk

2023. május 11.

Új homlokzati hőszigetelés ráépítése a meglévő régire

Új homlokzati hőszigetelés ráépítése a meglévő régire

Meglévő épületek, épületrészek esetében örök dilemma, hogy felújításkor a meglévő, elhasználódott burkolatokat megtartsuk-e, vagy sem, elbontsuk, vagy ráépítsük az új burkolást. Ennek egy speciális esete a hőszigetelés: hogyan járjunk el, ha az energetikai okokból (is) szükségessé vált felújítás során az eredeti hőszigetelést megtartva, arra ráépítve szeretnénk új Teljes Hőszigetelő Rendszert (THR) kialakítani?

A hazai vékonyvakolatos homlokzati hőszigetelések több mint ötven évesek, és a legkorábban elkészültek mára már minden bizonnyal elavultak, és nem elég hatékonyak; az egykor alkalmazott 4-5 cm-es hőszigetelési vastagság a mai elvárásoknak nem felel meg. Ezeknek a hőszigeteléseknek a korszerűsítése tehát szükségszerű, és ilyen esetben adódik a kérdés is: bontás vagy ráépítés? (Elvileg szóba kerülhet a hőszigetelt homlokzat újrahálózásos megerősítése, átfestése vagy újravakolása – de ezt itt nem tárgyaljuk bővebben, hiszen ezek a beavatkozások nem növelik a hőszigetelő képességet.)

A bontás mellett szólhat, hogy – viszonylag – egyszerű(nek tűnik), azonban ilyenkor a keletkező hulladékkal is foglalkozni kell, ami nem kis gondot okoz.

 

Új homlokzati hőszigetelés ráépítése a meglévő régire

A „rendszerre rendszer” típusú hőszigetelés egy lehetséges oldalsó kávakialakítása

 

A ráépítés módját meghatározni komoly kihívás. Mivel az alapfelület (a meglévő hőszigetelés) anyaga, minősége, állapota minden épület esetében más, ezért ajánlott – még ha a helyi építési hatóság nem is kezeli engedélykötelesként az új THR ráépítését – körültekintőnek lenni, figyelemmel a 312/2013. számú kormányrendelet előírásaira. Vagyis a műszaki állapot alapos felmérését követően érdemes dönteni a THR típusáról, a tervezési teendőkről és a kivitelezés módjáról. Érdemi információk a konkrét esetben alkalmazott THR rendszergazdájának gyártói utasításából szerezhetők.

Mivel a rendszergazdák körében csak korlátozottan állnak rendelkezésre THR vonatkozású engedélyek (értsd: NMÉ-k – Nemzeti Műszaki Értékelések), általánosnak tekinthető a szabály, hogy ha nem bontanak el egy meglévő hőszigetelő rendszert, akkor csak szakértői vizsgálat alapján tervezhető meg a ráépítés1.

Több évtizede készült2 homlokzati hőszigetelés esetén általában biztonságosabb a teljes bontás, majd javasolt a hordozóalap megfelelő tisztítása és az alapnak – valamint az energetikai elvárásoknak – megfelelő új THR felépítése.

 

Új homlokzati hőszigetelés ráépítése a meglévő régire

A „rendszerre rendszer” típusú hőszigetelés egy lehetséges ablakpárkány-kialakítása

 

Fontos, hogy tűzterjedési követelmény esetén csak vizsgálattal igazolt teljesítményű szerkezet alkalmazható. Meglévő homlokzati hőszigetelésen ráépítés előtt az alábbi vizsgálatokat ajánlott elvégezni:

  • összbenyomás szemrevételezés alapján, alaki és felületépségi szempontból, majd mérésekkel történő vizsgálat (síkmérés, ütőszilárdság és behatolási ellenállás vizsgálata),
  • kritikus csomóponti részek3 megbontása a meglévő kialakítás értékelhetősége érdekében,
  • a meglévő rendszer stabilitása, hordozóalappal való együttdolgozása (integritás ellenőrzése kézi nyomással, átkopogtatással),
  • nedvességmérés hőszigetelőben és kéregrétegben (mintavétellel és/vagy nedvességmérővel),
  • anyagmintavételek hőszigetelőből és kéregből, azok értékelése a ráépíteni tervezett THR azonos rendszerösszetevőinek minimális anyagteljesítményeihez viszonyítva (hőszigetelő nyomó- és húzószilárdsága, ragasztó tapadószilárdsága, felületi zárás rétegeinek együttdolgozása, felület ragaszthatósága, tűzvédelmi jellemzők a megtartott hőszigetelő anyagot illetően).

Az értékelést követően szakértői javaslat adható részleges vagy helyi visszabontásokra (például a nem megfelelő kávaképzéseknél), valamint az új THR műszaki engedélyének (NMÉ – Nemzeti Műszaki Értékelés) rendelkezéseit szem előtt tartó megvalósítási megoldásokra.

 

Új homlokzati hőszigetelés ráépítése a meglévő régire

A „rendszerre rendszer” típusú hőszigetelés egy lehetséges ablakszemöldök-kialakítása

 

Ha a szakértői közreműködés esetleg elmarad(na), a tervezés ebben az esetben sem mellőzhető! Hiába áll rendelkezésre minősített megoldási lehetőség, sem az NMÉ-k, sem a rendszergazdai utasítások nem térnek (nem térhetnek) ki minden részletre, csomópontra, amit tervezőnek kell megoldani. Ha a tervek elkészültek, akkor a kivitelezőnek már „csak” az utasításokat kell végrehajtania (ahogy azt a jogi megközelítés gondolja). Az „ahogy szoktuk” munkamódszer az esetek többségében nem vezet megfelelő eredményhez.

A THR-ek fő alapelve ráépítések esetében sem változik: a ráépített hőszigetelés megerősítését, védelmét biztosító üvegszövethálós kérgesítésnek mindig a szilárd, stabil alapfalról kell indulnia és a hőszigetelés végénél kell végződnie! Ennek érdekében szükséges lehet a részleges visszabontás, általában alul, felül és a nyílásokban.

A mellékelt ábrák olyan esetekre mutatnak ajánlást, amelyeknél a ráépítéses homlokzatfelújítás nyílászárócserével együtt valósul meg, és az ablakok – a megszokott módon – körülbelül a falközép síkjában vannak elhelyezve. Mint látható, ahhoz, hogy a külső kávákra is hatékony hőszigetelés kerülhessen, az új ablakokat úgynevezett toktoldókkal kell beépíteni, hogy legyen elég hely a kávahőszigetelés számára.

Mindig meg kell tervezni az új külső párkány lefedését, készüljön az akár fémlemezből, vagy más anyagból. Például figyelembe kell venni a sötét színű fémlemezből készült párkányfedés hőhatását a hőre érzékeny polisztirolok esetén. (Azért „polisztirolok”, mert magasabb nyomószilárdsági igény esetén lehet, hogy nem EPS, hanem XPS kerül a párkányfedés alá.) Az biztos, hogy a megfelelő bádogosszerkezet alá valamilyen szárazépítő-lemez beépítése szükséges (OSB, rétegelt lemez, CK lemez).

Mi a helyzet akkor, ha a nyílászárók cseréjére nem kerül sor, vagyis nem helyezik el a fent említett toktoldókat? Ilyenkor a külső káva hatékony hőszigetelése sajnos elmarad; a tervezőnek úgy energetikai, mint nedvességtechnikai/páratechnikai szempontból vizsgálnia kell a várhatóan kialakuló viszonyokat.

Ablakcsere esetén érdemes mérlegelni azt is, hogy az új ablakokok a külső falsíkra kerüljenek-e, így ugyanis a ráépítés hőszigetelése a tokra is rávezethető és ily módon „csak” a ráépített hőszigetelőanyag képez külső kávát.

Külső ablakszemöldökök esetében javasolható vízorrprofilok alkalmazása, hiszen minél mélyebb lesz az ablaksík előtti kávafülke, annál több vizet képes bevezetni a vízszintes felület – ha nem cseppentjük le a homlokzat síkjában –, különösen szél torlónyomása esetén.

Az általános THR-építési szabályok ilyenkor éppúgy követendők, mint ha nem ráépítés történne. Ha a gyártói utasítás, vagy a tervező nem old meg valamilyen részletképzést, azt nem a kivitelezőnek kell kitalálnia – jeleznie kell a hiányt! A műszaki ellenőr pedig időben állítsa le a szabálytalan, hibás építést.

Tudjuk, hogy az építtető – az esetek többségében – laikus. Nem véletlenül sorolja fel az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet résztvevőként, érintett közreműködőként az építtetőn kívül a tervezőt, a felelős műszaki vezetőt és a műszaki ellenőrt. A „mindentudó” szaki veszélyes! A felsorolt – képesített, megfelelő gyakorlattal, kompetenciával és jogosultsággal rendelkező – közreműködők mind a végrehajtók munkáját segítik, az építtető biztonságát szolgálják4, egyúttal épített környezetünk értékességéről is gondoskodnak.

Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a felújító jellegű, ráépített homlokzati hőszigetelési beavatkozások is figyelmet, gondos előkészítést, valamint a szakmai szabályokat követő megvalósítást igényelnek.

 

Borzák Balarám Béla5

 

1 Az ilyen tárgyú Megfelelő Engedéllyel rendelkező THR felépítése előtt sem hagyható el a meglévő szerkezet vizsgálata, dokumentálása, szakértői véleményezése.

2 Hazai tapasztalatok szerint egy jól megépített és normál klimatikus, valamint használati körülmények között lévő THR – felújítás nélküli – várható élettartama 30-40 év.

3 Alsó indítás, nyílászárók káváiba befordulás, felső befejezés (attikánál vagy eresz alatt, oromszegélynél).

4 Amikor felmerül, hogy minden bevont résztvevő pénzbe kerül, akkor érdemes elgondolkodni azon a szakértői tapasztalaton, hogy az utólagosan „szakértett” THRépítések az esetek túlnyomó többségében az úgynevezett „osztályon kívüli, de részben használható” besorolásba kerülnek, anyag és díj vonatkozásában pedig 50%-os értékcsökkenés állapítható meg.

5 A szerző építészmérnök, építészeti vezető tervező, igazságügyi szakértő építészet, épületszerkezet és épületfizika szakágban, közel 50 éve az építésben, 25 éve THR-ekre szakosodva, több száz ezirányú szakértéssel. 

 

hírlevél-feliratkozás

Építési jog

Kötelező marad az energetikai tanúsítvány elkészíttetése eladás vagy bérbeadás esetén

Engedély nélkül építhetők a fagyvédelmi szélgépek (vagy csak az alapjuk)

A „Plázastop” előírásokat már egyes közlekedési létesítményeknél is alkalmazni kell

Új veszélyhelyzeti rendelkezések: közmeghallgatás személyesen megjelenő résztvevők nélkül

Kihirdették az új energetikai tanúsítványról és új energetikai szabályozásról szóló jogszabályokat

épjog