2010. február 15.

Az MMK tiltakozik a közbeszerzési moratórium ellen

Az MMK tiltakozik a közbeszerzési moratórium ellen

Az elektronikus közbeszerzésnek sem intézményi, sem technikai feltételei nem adottak, és a vonatkozó jogi szabályozás folyamatos változása további bizonytalanságot visz a rendszerbe – írja közleményében a Magyar Mérnöki Kamara.

A Magyar Mérnöki Kamara 2010. február 5-én keltezett állásfoglalása szerint a közbeszerzési moratórium „súlyosan veszélyezteti az amúgy is nehéz helyzetben lévő magyar mérnökök munkáit. A moratórium a beruházások széles körét érinti. Következtében az érintett körben közbeszerzés alapján végzett munka valójában először 2010 második félévében indulhat, miközben időben, szabályosan kiírt és lebonyolított közbeszerzések esetében március közepe-végétől már dolgozhatnánk.

A Magyar Mérnöki Kamara tiltakozik az 1003/2010(I.19.) kormányhatározatban elrendelt közbeszerzési moratórium ellen, amely súlyosan veszélyezteti az amúgy is nehéz helyzetben lévő magyar mérnökök munkáit.

A moratórium a beruházások széles körét érinti, és 2010. január 20-án életbe lépett. Következtében az érintett körben közbeszerzés alapján végzett munka valójában először 2010. második félévében indulhat. A moratórium veszélyeztetheti az Európai Uniós források széleskörű felhasználását is.

Ezért a Magyar Mérnöki Kamara felkéri a február hónap folyamán ülésező Parlamentet, hogy illetékes bizottságai ezzel a kérdéssel soron kívül foglalkozzanak.

1. Vizsgálja meg, hogy a program szerinti közbeszerzések fedezete rendelkezésre áll-e a költségvetésben, és a 2009. évi költségvetési maradványok beruházási célú felhasználása, amelynek határideje a 2010-es félév vége, hogyan garantálható

2. Tekintse át, hogy milyen beruházások szenvednek csúszást, és hogyan hat ez a mérnöki vállalkozásokra

3. Vizsgálja felül, hogy a moratóriumi döntés következtében fennáll-e a veszélye annak, hogy elesünk EU-s forrásoktól

4. A Parlament hozzon soron kívüli döntést a bevezethetetlen elektronikus közbeszerzés elhalasztásáról, teremtsen jogi biztonságot ebben a kérdésben

5. A Parlament szólítsa fel a kormányt a döntés felülvizsgálatra”

 

A kamara a közleményhez részletesebb magyarázatot is csatolt, amely az alábbiakat tartalmazza:

„A Magyar Köztársaság Kormánya 2010.január 19-én moratóriumot rendelt el, amelyben felhívja a központi államigazgatási szervek, illetve más költségvetési szervek, továbbá a vagyonkezelésükbe tartozó gazdasági társaságok figyelmét, hogy a határozat hatályba lépését követően csak olyan közbeszerzési eljárást indító hirdetményt tegyenek közzé, amelynek eredményeként az eljárást lezáró ajánlatkérői döntést a következő kormány minisztereinek kinevezését követően hozzák meg.

 

Ez a döntés súlyosan érinti a magyar mérnököt

Az állami érdekű munkák kiadásának ilyen módon való blokkolása súlyosan veszélyezteti az egyébként is nehéz helyzetben lévő tervezőket és a kivitelezőket is. Magyarországon a gazdaság recesszióban van, és jelentősen lecsökkentek az építőiparban a magánberuházások. Ilyen esetben az állam felelőssége sokszoros, különösen akkor, ha a költségvetésben a forrásokat biztosítani tudja. A tőkehiányos mérnöki kis- és közepes vállalkozók között alig van olyan Magyarországon, aki egy ilyen hosszú állami megrendelés nélküli időszakot át tud hidalni, túl tud élni. A problémák hektikussá és kiszámíthatatlanná tették a tervezői piacot. Még a nagyobb tervezői irodák kapacitása sem volt tavaly olyan mértéken lekötve, mint korábban. A moratórium gyakorlatilag egy fél éves szünetet jelentene ezen tervező cégek életében, azaz nem, vagy csak alig lenne munkájuk. A megfelelő munkaellátottság hiánya elbocsátásokhoz vezet, a cégek leépülnek.

 

A beruházások széles körét érinti a moratórium

Közlekedés területén a moratórium többek között érinti a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t és a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-t. 20 országos főút vár felújításra, elkerülő utak, az M0-s autópálya északi és nyugati szektorának tervezése, hogy néhány nagyobb projekteket említsünk csak, de ellehetetleníti a szükséges kisebb javításokat is, mint pl. a kátyúzások.

A vízgazdálkodás és vízépítés területén például ez a határozat 12 Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot, 10 Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget, tovább 5 regionális vízi közmű szolgáltató Zrt.-t érint. Ezek éves gazdasági teljesítménye becsülten megközelítheti az 50 Mrd Ft-ot, amelyek jelentős része vállalatba adva a tervezői-, szakértői-, kivitelezői mérnöki szférában realizálódik.

Az elrendelt moratórium végrehajtása esetén ezeknél a szerveknél 2010. első félévében közpénzből tervezési vagy kivitelezési tevékenységre vonatkozó megbízás alapvetően nem adható ki, hiszen – általánosságban az értékhatárok figyelembe vételével- minden esetben közbeszerzési eljárás lefolytatása kötelező. A 2010. évi források felhasználása tehát legkorábban az év második felében kezdhető meg. A kormányhatározat általában kötelező erejű, de lehetővé teszi a kivételt. Egy országot nem lehet kivételekkel kormányozni.

 

A jelenlegi közbeszerzési eljárások betarthatatlanok

A közbeszerzések jogszerű kiírásának az akadálya, hogy bár törvény szerint kötelező az elektronikus kiírás és lebonyolítás, valójában ez teljességgel alkalmazhatatlan. Az elektronikus közbeszerzésnek sem intézményi, sem technikai feltételei nem adottak, és a vonatkozó jogi szabályozás folyamatos változása további bizonytalanságot visz a rendszerbe.

 

Veszélyben az Európai Uniós források

A döntés veszélyezteti az Európai Uniós támogatások felhasználásával megvalósuló projektek határidőre történő végrehajtását is. A projektekben jelentős elmaradások vannak mind horizontálisan (út-, vasút-, csatorna építés), mind vertikálisan (tervezés, engedélyeztetés, stb.). Az EU-s pénzek felhasználása messze elmarad az optimálistól mind térben, mind időben. Az előkészítő munkafázisok nincsenek szinkronban, ebből csúszások és többletköltségek adódnak a kivitelezés során.

Eközben az elmúlt években jelentős volumenű tervező munkával előkészített nagy projektek végrehajtása akad meg, vagy válik még bonyolultabbá az egyedi kormány-engedély megszerzése miatt. A leblokkolt, EU-s támogatásra számot tartó KEOP és ROP projektek volumene - csak a vízgazdálkodás területén- a becslések szerint meghaladja a 100 milliárd Ft-ot. Különösen éles korlátot szab a kormány határozata a 2009. évi költségvetési maradvány-források felhasználása terén, amelyek határideje a félév vége.

 

Mit jelent a moratórium időben

Egy átlagos közbeszerzési eljárás esetén 52 napos ajánlattételi határidővel és 30 napos bírálati szakasszal 82 nap alatt lezajlik egy eljárás a Közbeszerzési Értesítőben való megjelenéstől számítva, a bírálati szakasz egyébként egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható. Ha a kormánydöntés időpontjában kiírásra került volna a közbeszerzés, akkor március közepétől folyamatosan már munkába adhatók lennének feladatok. Az új kormány megalakulásának időpontjához igazítani a közbeszerzési eljárások időpontjának kiírását ugyanakkor több mint aggályos, mert itt gyakorlatilag csak egy becsült időpontról beszélhetünk. Az azonban nyilvánvaló, hogy a tényleges munka lényegében csak a második félévben indulhat el, és belecsúszik, az építésre alkalmatlan téli hónapokba.

 

A moratórium veszélyezteti a magyar mérnökök versenyképességét az egységes európai piacon

A magyar tervezési „szokásokat” jól ismerő, felkészült szakembergárdát felvonultatni tudó, a tervezéshez szükséges infrastruktúrával (hardver, szoftver, iroda, stb.) rendelkező, jól prosperáló kis- és közepes vállalkozásokat meg kell védeni.

Amennyiben az amúgy is alultőkésített tervező irodáink tönkremennek, úgy komoly esélye van annak is, hogy 2010. január 1-től megnyitott egységes európai piacról „megindulnak” azok a külföldi tervező cégek, amelyeknek helyi ismeretei korlátozottak, és a magyar mérnök a hazai piacon másodrangú szereplővé válik.”

(Forrás: Magyar Mérnöki Kamara)

 

sajátjaink

sajátjaink

sajátjaink

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás