2010. július 04.

Sok kivitelezési hibáért a tervező a felelős

Sok kivitelezési hibáért a tervező a felelős

A tervező ma Magyarországon „szent tehén”; nemigen lehet olyan hírt hallani, hogy egy tervezőtől bármikor is kártérítést követeltek volna, holott rengeteg minőségi hiba tervezői mulasztás következménye – hangzott el egy szakmai rendezvényen.

A Minőség a kivitelezésben című előadásra – melyet Papp László okl. építőmester, az Építőmesterek Szakmai Egyesületének elnöke tartott – az EOQ MNB, azaz az Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottsága szervezésében került sor a napokban. Mint Papp László rámutatott: mind az építész-, mind a mérnökkamara alapvetően a tervezők érdekeit képviseli, pedig nagy szükség lenne arra is, hogy valamilyen szervezet a kivitelezők szempontjait, érdekeit is megjelenítse.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy az esetek jelentős részében nem készül kiviteli terv – vagy legalábbis elegendő részletességű kiviteli terv –, abból a tervezői szemléletből következően, hogy „a részleteket majd a kivitelező megoldja”. Papp László erre olyan példákat említett, mint mondjuk egy könyvespolc kialakítása pórusbeton falazóelemekből, vagy légcsatornák esztétikus eltakarása. A kiviteli terv hiányából adódóan pontos anyagkiírás sem készül, ami nagyon megnehezíti a kivitelező dolgát, amikor árajánlatot kell adnia.

A tervezők sokszor arra hivatkozva nem készítenek kiviteli tervet, hogy nem kapják meg munkájukért a méltányos tervezői díjat. Talán jogosnak is tűnik, ha ilyenkor a tervező „széttárja a karját” – mondta Papp László –, de az ostor vége ilyenkor is a kivitelezőn csattan, akinek ilyenkor el kell végeznie az elmaradt tervezői munkát; „természetesen” külön díjazás nélkül.

Az építőmesterek egyesületének elnöke a problémák között említette azt is, hogy számos tervező – esetleg a gyártóktól kapott jutalék fejében – betervez olyan anyagokat is, ami aránytalan kivitelezői többletmunkát, illetve kivitelezési nehézségeket okoz. Tipikusan ilyen termékeknek nevezte a szakember egyes zsaluköves rendszereket, valamint egyes polisztirol zsaluelemes rendszereket. „Ezeket betervezni könnyű, de darabolni és pontosan falazni annál nehezebb” – tette hozzá.

Papp László nagy gondnak nevezte a szabványokhoz való hozzájutás nehézségeit; ezeket a MSZT féltve őrzött kincsekként kezeli, holott minden kivitelezőnek tudnia kellene, hogy milyen előírások vonatkoznak a munkájára. Általánosan elterjedt nézet, hogy a szabványok alkalmazása nem kötelező – és ez sok esetben így is van, egészen addig, amíg a szerződésben ki nem kötik (márpedig általában kikötik), hogy a munkát „I. osztályú minőségben” kell elvégezni. Ettől kezdve vitatott esetekben a szabvány előírásait fogják irányadónak tekinteni abban, hogy tényleg megfelelő-e az átadott munka minősége. „Szomorú, hogy sok kivitelező akkor szembesül először a szabvány előírásaival, amikor alperesként áll a bíróság előtt” – fűzte hozzá a szakember.

sajátjaink

sajátjaink

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás