2010. szeptember 02.

Fúrópajzzsal építenek gyűjtőcsatornát Budapesten

Fúrópajzzsal építenek gyűjtőcsatornát Budapesten

Kitakarás nélküli csősajtolásos eljárással kezdődik el a napokban a Rezső téri tehermentesítő gyűjtőcsatorna építésének utolsó fázisa. Így a csatornát nem az útpálya nyomvonalán, hanem néhány méterrel arrébb, a Rezső téri park alatt építhetik, hiszen e technológia lehetőséget ad arra, hogy a zöldterület érintetlen maradjon.

A Rezső tér mellett még két helyszínen zajlanak munkálatok, egy hónapon belül a fővárosban befejeződik a kivitelezés. A Fővárosi Önkormányzat hat kerületet érintő csatornafejlesztési beruházása 2009 szeptemberében indult, ennek során több mint 15 kilométer új tehermentesítő csatorna épül. A csatornázási munkák a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep megvalósítása során keletkezett megtakarításokból, valamint kiegészítő uniós forrásokból rendelkezésre álló 62 millió eurós keretből, az ÉlőDuna projekt részeként valósulnak meg.

Fúrópajzzsal építenek gyűjtőcsatornát BudapestenAz ÉlőDuna projekt kiegészítő beruházásainak keretében a Józsefvárosban két helyen épülnek új tehermentesítő gyűjtőcsatorna-szakaszok: a Szigony utca - Baross utca nyomvonalon, valamint a Rezső téren és az Elnök utcában. A Baross utcában a Szigony utca és a Kálvária tér között, valamint az Elnök utcában a Rezső tér és a Könyves Kálmán körút között jelenleg is zajlanak a munkálatok. A VIII. és a IX. kerület határán, az Üllői úton a Szigony utca és a Thaly Kálmán utca között is a tehermentesítő gyűjtőcsatornákhoz kapcsolódóan zajlik a csatornaépítés.

A VIII. kerületben utolsóként szeptember 3-án kezdődik el a Rezső térnél a Delej utca és a Bláthy Ottó utca közötti csatornaszakasz építése, méghozzá a hagyományostól eltérő, ún. kitakarás nélküli sajtolásos eljárással. A csősajtolásos technológia egy úgynevezett mikrotunnelinges megoldás, amely a metróépítéshez hasonlítható leginkább, csak kisebb méretben. A Rezső téren épülő gyűjtőcsatorna belső átmérője 1,6 méter, a 14,5 tonnás fúrópajzs pedig – amely percenként maximálisan 5,8 fordulatra és közel fél méter előrehaladásra képes – közel 1,8 méteres átmérőjű.

A mikrotunnelinges eljárás lényege, hogy a csatorna nyomvonalának két végén egy-egy aknát létesítenek, ezek az ún. indító- és fogadóaknák. Az indítóaknából útjára engedett fúrópajzs segítségével alakítják ki a leendő csatorna „alagútját”, és az így keletkezett vájatba a sajtoló berendezéssel helyezik be a csatorna betonszelvényeit, vagyis magát a csatornát. A Rezső téren a gépek áramellátását egy 380 kilovoltamperes teljesítményű aggregátor szolgáltatja, a hidraulikus sajtolóberendezés akár 518,5 tonnás nyomásra is képes.

A sajtolásos technológia legnagyobb előnye, hogy mivel az építkezés gyakorlatilag a föld alatt zajlik, a kivitelezés során nincs szükség a felszín – legyen az útburkolat vagy zöldterület – jelentős mértékű megbontására, így biztosítható a közlekedés legnagyobb mértékű zavartalansága, és a környezetterhelés fokozott csökkentése. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a sajtolásos eljárás során lényegesen kevesebb a kiemelt és elszállítandó földmennyiség, és az útburkolat helyreállítása is egyszerűbb, hiszen a kivitelezés sokkal kisebb területet érint. A munkálatokat az időjárás sem befolyásolja, így az építkezés gyorsabb és kiszámíthatóbb.

A Rezső téren azért kerül sor a technológia alkalmazására, hogy a térnek a Delej utca – Bláthy Ottó utca közötti, nemrég felújított szakaszát a gyűjtőcsatorna építése során ne kelljen újból felbontani. A csatornát ezért nem az útpálya nyomvonalán, hanem néhány méterrel arrébb, a Rezső téri park alatt építik meg, hiszen a sajtolásos technológia lehetőséget ad arra, hogy a zöldterület érintetlen maradjon.

(Forrás: az Élő Duna projekt sajtóanyaga)

Fúrópajzzsal építenek gyűjtőcsatornát Budapesten

sajátjaink

nyerjenabaumittal

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás