2010. szeptember 17.

Jöhetnek a közműépítési „beruházás-cunami” hátulütői

Jöhetnek a közműépítési „beruházás-cunami” hátulütői

Ami megépült, azt hosszú távon üzemeltetni is kell – hívta fel a figyelmet a kézenfekvő, de a közműberuházásoknál sokszor mégis figyelmen kívül hagyott igazságra a BME vízi közmű tanszékének oktatója. A MÉTP rendezvényén a helyi kis energiatermelők hálózatba kapcsolásának lehetőségéről is szó esett.

A Nemzeti Víztechnológiai Platform (NVP) célja a fenntartható települési vízgazdálkodás stratégiai megalapozása, azaz a biztonságos, megfizethető vízellátás és szennyvíztisztítás stratégiai K+F feltételrendszerének kidolgozása – hangzott el azon a tanácskozáson, amit a Magyar Építésügyi Technológiai Platform „Városok és építmények” fókuszterülete szervezett, és ahol az NVP is bemutatkozott. Az előadást dr. Szabó Anita, valamint dr. Fleit Ernő, a BME Építőmérnöki Karának oktatói tartotta. Többek között elhangzott: a klímaváltozás által okozott problémák, valamint a víziközmű-infrastruktúra elöregedése következtében egyre inkább a figyelem középpontjába kerül e közművek ügye. Erősíti ezt a környezetvédelem előtérbe kerülése, illetve az, hogy jelentős EU-támogatások is érkeztek erre a területre.

Mint Fleit Ernő felhívta a figyelmet, ennek a pozitív jelenségnek hátulütői is vannak: a tömegesen induló beruházások során az önkormányzatok gyakran átgondolatlan döntéseket hoznak. Egyrészt az új építkezések politikailag mindig népszerűbbek, mint a meglévő infrastruktúra felújítása, hatékonyabbá tétele. Másrészt a döntéshozók a „ha már kaptunk támogatást, azt költsük is el” elvet tartják szem előtt, és nem gondolnak arra, hogy ami megépült, azzal majd együtt is kell élni, azaz üzemeltetni is kell – ami rossz döntések esetén a közműdíjak elviselhetetlen mértékűre növelésével jár. Azaz úgy tűnik, hogy az EU-pénzek által generált „beruházás-cunami” hosszabb távon a megoldottnak tűnő gondok helyett újabb problémák forrása lehet – mondta a műegyetem docense.

Jöhetnek a közműépítési „beruházás-cunami” hátulütői

Fleit Ernő arról is beszélt, hogy a szennyvízkezelésben alapvető szemléletváltozás szükséges: míg korábban a szennyvíztől való mielőbbi megszabadulás volt a fő cél, addig ma már a szennyvízre is mint hasznosítandó anyagra kell tekintenünk, amit meg kell ismerni, meg kell tervezni, és ki kell nyerni belőle, amit csak lehet: hőt, szervesanyag-tartalmat.

A Városok és építmények fókuszterület ülésén ezután két olyan előadás is elhangzott, ami a helyi kis energiatermelők (mikroerőművek) összekapcsolásából, „okos hálózatként” („smart grid”) való működtetéséből származó gazdasági és társadalmi előnyökkel foglalkozott. Az egyik előadó – Kiss János Ferenc, az Ecoflotta-ház Szolgáltató Kft. műszaki igazgatója – a rendszernek az új Széchenyi Tervbe való beépítésére vonatkozó előterjesztést is ismertette. A másik előadó – a Mikrovirka Egyesületet képviselő Varga István – a Bükk-Miskolc térségben 27 faluban már működő „1 falu – 1 Megawatt” programot ismertette, ami azt célozza, hogy a közösségek kisméretű energiatermelő rendszerei a szigetszerű termelés mellett belépjenek az energiakereskedelembe, egy intelligens központon keresztül hálózati formában, üzleti alapon együttműködjenek, a saját mérlegkörükben elektromos energiát adjanak és vegyenek.

Jöhetnek a közműépítési „beruházás-cunami” hátulütői

(Az előadások anyaga a MÉTP honlapján - a többi rendezvény anyaga között - megtalálható.)

 

sajátjaink

sajátjaink

nyerjenabaumittal

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás