Meghatározták az építésügy kutatási prioritásait

A Magyar Építésügyi Technológiai Platform (MÉTP) létrehozásának előzményei 2003-ig nyúlnak vissza, amikor Lisszabonban EU-döntés született arról, hogy Európa versenyképességének fokozására van szükség, ha nem akarunk végképp lemaradni az USA és a feltörekvő nagy ázsiai gazdaságok teljesítménye mögött – mondta dr. Bánky Tamás, az ÉMI vezérigazgatója a MÉTP első két éves működésének végére időzített „projektzáró nemzeti konferencia” bevezető előadásában 2010. október 22-én. Mint emlékeztetett, a versenyképesség növelésének fő eszközének azt tartották, hogy a vállalkozói szférát be kell vonni a kutatás-fejlesztési tevékenységbe. Ennek ösztönzésére létrejött az Európai Technológiai Platform, majd ezen belül – még 2003-ban – az Európai Építésügyi Technológiai Platform (ECTP). Ezt követően 26 országban megalakultak a nemzeti platformok, s ezek sorában az ÉMI kezdeményezésére 2007. szeptemberében jött létre a Magyar Építésügyi Technológiai Platform.

A platformnak ma már 100-nál több tagja van; köztük kutatás-fejlesztéssel foglalkozó szervezetek éppúgy találhatók, mint vállalkozások és szakmai szervezetek.

A MÉTP hét fókuszterületen dolgozott az elmúlt két esztendőben; mindegyiknek saját gazdája van a platformtagok között:

• Hálózatok – Colas Hungária Zrt.
• Föld alatti építés – ÉVOSZ (Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége)
• Városok és építmények – MIT (Magyar Ingatlan Tanács)
• Életminőség – ÉMI Nonprofit Kft.
• Építőanyagok – MÉASZ (Magyar Építőanyag-ipari Szövetség)
• Kulturális örökség – Sz-Építők Kft.
• Eljárások és infokommunikációs technikák – Óbuda-Újlak Kft.

Az egyes fókuszterületek témái között természetesen átfedések is vannak; ezek logikáját az alábbi ábra szemlélteti:

A fókuszterületek munkája során – melynek keretében 7 konferenciát, 48 workshopot szerveztek, továbbá számos publikáció látott napvilágot – megszületett az építésügy Stratégiai Kutatási Terve, melynek elfogadása után kidolgozták az ehhez tartozó Megvalósítási Tervet is. Ezt dr. Csirszka Gábor és dr. Matolcsy Károly, az ÉMI munkatársai ismertették a projektzáró konferencián. E terv keretében az egyes kutatási prioritásokhoz konkrét ráfordítási összegeket is hozzárendeltek. Az összegek meghatározásában abból indultak ki, hogy az EU úgynevezett barcelonai cél kitűzése szerint a GDP kutatásra fordított részarányát 1,95%-ról 3 %-ra kell emelni 2010-re. Tekintettel arra, hogy a magyar GDP összege mintegy 26 ezer milliárd forint, és az építőipar részesedése a hazai GDP-ből 9,7%, ezeket az arányokat figyelembe véve egy év alatt 75 milliárd forintot kellene szánni az építésügyi kutatásokra. Ezt az összeget – a különböző fókuszterületeken dolgozó platformtagok konszenzusos javaslata szerint – az alábbiak szerint osztanák fel az egyes kutatási prioritások között:

A tanácskozáson természetesen elhangzott az is: túlzott optimizmusra vallana, ha azt gondolnánk, hogy az állami költségvetés rövid távon – a magyar gazdaság mai nehéz helyzetében – bőkezűnek mutatkozik e nagy ívű, több évtizedes perspektívában gondolkodó kutatási program finanszírozásában. (Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal mindenféle kifizetést leállított, még a folyamatban lévő kutatások finanszírozását is.) A kormány most feltehetően inkább olyan javaslatokra lenne fogékony, amelyek hozzájárulnak a válságkezelő törekvéseihez, és amelyekhez nem kell nagyon nagy befektetés.

Ugyanakkor az is elhangzott, hogy a Magyar Építésügyi Technológiai Platformnak folytatnia kell működését – ahogy egyébként az európai platform, az ECTP is tovább működik. Az építésügy és az energiahatékonyság ügye ugyanis Magyarországon és Európában egyaránt stratégiai jelentőségű terület, ahol a döntéshozóknak alapvető szükségük van olyan „szakmai inputokra”, amelyeket a MÉTP nyújthat. Hozzászólók hívták fel a figyelmet az európai Duna Stratégiához való kapcsolódás lehetőségére, valamint arra, hogy a magyar EU-elnökség apropóján esetleg Magyarországon lehetne egy nagyszabású ECTP-rendezvényt tető alá hozni.

Egy hozzászóló azt is javasolta, hogy az építésüggyel, a közlekedéssel és a vízügyi kérdésekkel foglalkozó hazai technológiai platformoknak szorosabbra kellene fonniuk az együttműködést, hogy még nagyobb súllyal tudjanak fellépni, illetve javaslatokat megfogalmazni az állami döntéshozóknak. Dr. Bánky Tamás vezérigazgató ehhez hozzáfűzte: az ÉMI kezdeményezésére épp most indult el egy infrastruktúrával foglalkozó tudásközpont előkészítése, mely éppen e három terület összefogását célozza.

(A projektzáró konferencián elhangzott előadások anyaga – akárcsak a többi korábbi platformrendezvényé – megtalálható a MÉTP honlapján.)