Esettanulmány egy raktárépület szakértői vizsgálatáról

A most közreadott esettanulmányban szereplő építési hibákat az átadás-átvételi eljárást követő garanciális időszakban fedezték fel és vizsgálták. Ennek keretében történt a hibás teljesítés megállapítása. Ugyancsak bemutatjuk az alkalmazott méréstechnikát és a mérési eredményekből levonható következtetéseket, továbbá a kijavítási költség, illetve értékcsökkenés számítását is.

A vizsgálat tárgyát képező acélhajas erősítésű betonpadló egy Nógrád megyei település acélszerkezetű magasraktárában található.

 

A magasraktár kívülről

 

A magasraktár belülről, a meghibásodott acélhajas erősítésű betonpadlóval

 

Az építtető és a kivitelező-vállalkozó átalánydíjas szerződést kötött, melyhez mellékletként az előkészítésül előterjesztett műszaki kiviteli terveket csatoltak. A munkák végzésének alapjául tehát a csatolt mellékletek, a jóváhagyott pénzkeret, valamint az üzemeltetővel folytatott egyeztetések szolgáltak.

A kivitelezőt pályázaton választották ki. A kiviteli terv, továbbá a csatolt padlóépítési mellékletek szerinti műszaki tartalom, valamint az ajánlat szerinti költségeket az I. táblázat szerint határozták meg.

 

I. táblázat. Az acélhajas padló költségei az árajánlat szerint

 

Az érvényben lévő szerződés azt tartalmazta, hogy a kiviteli munkálatokat a szabványok szerinti I. osztályú kivitelben kell elkészíteni, tehát a vállalkozónak e szerint kellett volna teljesítenie.

 

Az acélhajas erősítésű betonpadló hibái

A hibás teljesítés megállapítása a garanciális időszak alatt történt meg, többszöri vizsgálat lefolytatásával, annak rögzítésével, hogy a hibás teljesítést a kivitelező vállalkozó és annak alvállalkozója is elismerte.

 

A repedezett betonpadló

 

Mind az építtető, mind pedig a vállalkozó próbálkozott a maga igazát bizonyítani, azonban számos esetben az eljáró szakértők eredménytelenül távoztak a helyszínről, a következők miatt:

• Az eljáró szakértők nem szabályosan kitűzött helyszíni szemlék megtartásával próbálták a szakértői bizonyítási eljárásokat lefolytatni.

– A vizsgálatok alkalmával nem értesítettek minden érdekelt felet, ezért a mérések megtörténtét, lefolyásának szabályosságát nem volt mód kontrolálni.

• Az elvégzett vizsgálatok és az elkészített szakértői vélemények nem feleltek meg a rájuk vonatkozó követelményrendszernek.

– A hibák nem voltak teljes körűen, pontosan definiálva és dimenzionálva.

– A tények ismeretének hiánya olvasható ki a szakvéleményekből, például: nem zsaluzott, hanem vágott vakfugák készültek.

– Alapvető tévedéseken – és nem tényeken, adatokon – alapuló konzekvenciák levonása történt meg:

• Nincs épületsüllyedés, ugyanis az ÉMI részletes és korrekt mérésein, számításain alapuló megállapításai szerint nem ez történt, hanem „zsugorodási repedések” keletkeztek, mely alapvető és lényegi különbség.

• Nem a „betontáblák” elmozdulásáról van szó, hanem a tervezett síktól való eltérésről, ami alapvetően mást jelent.

• Kommentár nélküli idézet: „a padló repedezett, helyenként „billeg”, az „összegyógyított” repedés mellett új keletkezett. A kopóréteg felkopik, vagy letapad. Megjelennek a „hálós (fáradásos)” repedések. Az ágyazatvizsgálat függvényében a padló javítható, injektálással és új lemez rátételével, a padló összetörésével és rábetonozással. „100 százalékos megoldás” csak feltöréssel és újrakészítéssel biztosítható.” E kijavítással összefüggő kijelentések minden alapot nélkülöznek, és feleslegesek, valamint a következményekkel nem számolóak voltak.

• A vizsgálatokról megállapíthatók voltak az alábbiak:

– Nem vagy nem megfelelő vizsgálóműszerrel, vizsgálóeszközzel és egyéb eszközök felhasználásával történtek a mérések, melyek nem kellő pontosságú (például csak tized milliméteres) eredményeket mértek.

– A leírtak szerint „szintezést végeztek” (sic!) egy 4644,8 négyzetméteres nagyságú csarnokban, 1,5 méteres csöves libellával, amely nyilvánvalóan erre nem alkalmas eszköz.

– Nem volt megfelelő a mérési metodika, technika:

• Látszólagos költségtakarékoskodásból megbíztak földradar, ultrahang, izotópos geofizikai mérések végzésével is szakértőt, aki megállapította, hogy inhomogén a beton és az ágyazat, utóbbi vizes vagy agyagos is. Műszaki paraméterek megadására nem került sor, de egyébként is nincs ilyen MSZ által előírt, az adott szerkezetre vonatkozó vizsgálat, ezért ez nem is volt figyelembe vehető.

• Nem repedéstágasságot határoztak meg, hanem a szándék szerint repedéstágasság-változást. Mivel azonban a pontos mérési hely nem definiált század milliméterben, így nem garantált a teljesen azonos helyen történő mérés, ezért a mérési adatok nem voltak használhatók, csak igen korlátozott mértékben, és csak tájékozódásra. A felragasztott fél borotvapengék nem alkalmas eszközök a repedéstágasság vizsgálatához, hiszen nem a repedéstágasságot, hanem a két él közötti távolságot mérték, és ráadásul, miután nem történt felragasztásuk párhuzamosan, ezért definiálatlan volt a mérési hely.

 

Fél borotvapengék felragasztásával végzett helytelen mérés

 

– A mérési eredmények az adatok vonatkozásában számos durva hibát tartalmaztak, mint például 1 hét leforgása alatt 1 mm repedészáródás diagnosztizálása, mely vagy elírás, vagy mérési hiba volt a többi adat ismeretében.

 

Követelmények, megfelelőségi vizsgálatok

A minőség meghatározásánál a szakirodalmi adatokra, a szabványossági követelményekre, valamint a szerződéses megállapodásban rögzített minőségi követelményekre elvégzett megfelelőségi vizsgálatok vezetnek eredményre.

A betonaljzatok és betonpadlók szerkezeteinek minőségi előírásait, azaz a szabványossági követelményrendszert az MSZ 04-803/1 Kőműves szerkezetek című szabvány határozza meg. Az általános előírások 1. 9. pontja szerint a betonaljzat vagy a betonpadló – egyéb előírás hiányában – vízszintes legyen, míg az 1. 10. pontja a 20 négyzetméternél nagyobb felületű, 5 méternél nagyobb oldalhosszúságú betonaljzaton, betonpadlón – külön előírás hiányában – a szerkezet teljes vastagságán átmenő mozgásihézag-rendszer kiképzését rendeli el. A minőségi osztályozástól független követelmények között szerepel, hogy a betonpadló szilárdsága, tömörsége, tágulási hézagainak rendszere feleljen meg a külön előírásoknak. A minőségi osztályozástól függő követelmények 2. 2. 10. pontja a betonpadlók alakhűségére előírja, hogy – külön előírás hiányában – az feleljen meg az MSZ 7658/2 szerinti I. minőségi osztályban d, II. minőségi osztályban e, III. minőségi osztályban f pontossági osztálynak.

További előírásnak kell tekinteni a szerződés és azt követő megállapodások tárgyra vonatkozó rendelkezéseit, mely szerint a padlószint 192,60 m BF, réteg: 20 cm vasbeton, 1 réteg PE-fólia, 20 cm kavicsfeltöltés. De külön előírásnak kell tekinteni a szakmai követelményrendszer szempontjából lényeges szakmai szempontokat is, idézve a Gottfried Lohmeyer – Karsten Ebeling: Ipari betonpadlók építése, Csarnokok és térburkolatok (Kiadja: Magyar Építőipari Szövetség, Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft., Budapest, 2001.; ISBN 963 513 155 0) című szakkönyvet, az alábbiak szerint:

• Felületi repedések ne jelentsenek hiányosságot.

• A hajszálrepedések (igen finomak, melyek nagyon rövidek és csak néhány milliméternyit hatolnak a betonba) általában nem okoznak műszaki problémát.

• A hálós repedések hálószerűek. [A „háló” lehet finomabb vagy nagyobb (például 10 cm vagy 50 cm). A repedések szélessége gyakran 0,2 mm alatt van, és csak néhány centiméternyire hatolnak be a betonba.] Ezek a repedések eleinte nem okoznak lényeges hátrányt a szokásos igénybevételű betonlemezeknél, az idő folyamán azonban kitágulhatnak és mélyebben behatolhatnak a betonba, ami problémákhoz vezet.

• Az átmenő repedések többnyire irányítottan haladnak át a betonon, esetenként elágaznak és általában igen hosszúak. Szélességük a beton típusától függően esetleg 0,1 mm, de 2 mm is lehet. Az ilyen repedések mindig műszaki hiányosságot jelentenek.

 

Minőségi vizsgálatok és megállapítások

A minőségi vizsgálatot a helyszíni szemlén végeztük el, mérésekkel és szemrevételezéssel. A mérési eredményeket közreadtuk az adott tétel minőségének vizsgálatával

 

Vizsgálati alaprajz, a számozott új felvételezésű és a jel nélküli „régi” repedésképekkel

 

Az alkalmazott vizsgálóműszerek

 

A mérésekhez alkalmazott vizsgálóműszerek, vizsgálóeszközök és egyéb eszközök: ELE 35-2505 Cert. Nr 06867 repedéstágasság-mérő mikroszkóp (40-szeres nagyítás, pontosság: 0,01 mm), Sokkia MM30 Laser Distance Meter S/No: 001687 (kijelzési pontosság: 0,001 m), Mitutoyo CD-15CP 500-181U digitális tolómérce (pontosság: 0,01 mm), Stabila fém mérőszalagok, (3,5 m, 10 m, 15 m, 50 m), Stabila fa mérőléc (2 m).

 

II. táblázat: Repedések mérési adatainak táblázatos kiértékelése (kivonat)

* geodéziai alap referenciavonaltól való távolság mérőszáma, méterben
** geodéziai referenciavonaltól (a geodéziai alap referenciavonalra merőleges baloldali keresztirányú vakfugától) való távolság mérőszáma, milliméterben
*** az átlagos értékek – melyek azonban a matematikai statisztika szabályai szerint kerültek kiszámításra, azaz a legkisebb és a legnagyobb mérőszám kiejtésével képzett számtani átlagszámítással – a minősítéshez nem értelmezhetők, azonban az átlagos előfordulási nagyságrendről minősített információt adnak.

- A szórás mutatja az átlagtól való eltérés mértékét

- A mérési helyek beazonosíthatók a mellékelt terven bejelöltek szerint is, valamint a táblázatban közölt referenciavonalaktól számított mérési adatokkal.

A mérési helyek konkrét kiválasztásánál a határozott rajzolatú, és az adott repedésre súlyozottan jellemző tágasság volt a döntő szempont

 

További kiegészítő vizsgálatok eredményei

• A vizsgálat idejére számunkra hozzáférhetővé tett K1 jelű fúrással kivett minta fúráshelye vizsgálhatóvá vált. Megállapítást nyert, hogy a fúráshely átmérője 105 mm, mélysége 200 mm. Megállapíthatóvá vált azonban az is, hogy a fúrás nem teljes keresztmetszeten keresztül történt, ezért ebből a tényleges betonpadló-vastagság nem is állapítható meg, csak annyi, hogy az a 200 mm-t meghaladja.

• A terven *-gal jelzett helyen lévő sarokkitörésben mód nyílt a beépített acélhaj vastagságának mikroszkópos vizsgálatára is, aminekmérési eredménye: v=0,88 mm.

• A vizsgált betonpadlóba vágott fugák egymáshoz viszonyított, mért méreteinek, mérőszámainak számított átlaga 4,595 m volt, míg a sok berakott áru miatt a hosszoldali méretek közül csak néhány mérésére volt lehetőség, így a számított átlag 6,893 m volt.

• Ugyancsak a helyszíni vizsgálataink során néhány helyen (terven bejelölve) találtunk már „javított” repedést is, mely kikaparást követő tömítéssel történt. Ezeknél természetesen – mivel nem az eredeti repedéskép, és nem is határozott rajzolattal volt látható – nem lehetett korrekt repedéstágasság- (mélység-) mérést végrehajtani. Egy helyütt a „javítás” is újra elrepedt, aminek értékét szintén méréssel határoztuk meg.

 

A javított repedés

 

• Néhány helyen volt tapasztalható a bevágott fugák és a targoncavezetéshez tartozó bemarás csatlakozásánál, hogy kismértékű és kisszámú sarokkitörések keletkeztek az üzemeltetés ideje alatt. E sarokkitörések nem voltak ok-okozati összefüggésbe hozhatók a repedések keletkezésével. Inkább a targoncavezetéshez tartozó bemarás, szerelés készítésekor, illetve az üzemeltetéskor (ütés, ráeső tárgyak következtében) jöhettek létre.

A helyszíni szemlén történt mérések szerint, valamint a kivitelezés – és így a teljesítés alapjául szolgáló – vállalkozási szerződéstől való eltéréseket az alábbiakban határozhatjuk meg követelménycsoportonként:

 

Az épület tartószerkezetével kapcsolatos megállapítások

 

Magmintavétel és geometriai méreteinek mérése

 

Zsugorodási repedés

 

• A néhai dr. Kovács Béla szakértő által közölt megállapítások:

– a padlófelszín semmilyen átfogó, egyenlőtlen süllyedést nem tartalmaz – a mérési adatok szerint –, így a repedések okaként sem jöhet számításba;

– a repedések mindegyike alulról felfelé megnyíló, mely lehetne kényszermozgásból eredő negatív görbület, azonban az előzőek miatt csak a zsugorodás lehet a kiváltó ok;

– a vakhézag-bevágások nem kellő méretű (a négyzetestől nagyban eltérő) táblákra osztották a padlót, valamint az elégtelen bevágási mélység következtében nem állt elő olyan mértékű keresztmetszet-gyengítés, mely a kívánt helyre lokalizálta volna a zsugorodási repedéseket;

– a repedés körülbelül 270 nappal késleltetett jellege a belső klimatikus viszonyok miatti lassúbb zsugorodási folyamattal igazolható;

– a geodéziai mérések a szerkezeti mozgást egyáltalán nem igazolják.

 

Geodéziai szabatos mérés pontszámos mérési vázlata

 

Geodéziai szabatos szintezés rétegvonalas mérési vázlata

 

– az MSZ 15022/1-86 Építmények teherhordó szerkezeteinek erőtani tervezése, vasbeton szerkezetek című szabvány F.1.4. pontja szerinti számítással meghatározható a zsugorodási repedések mértéke, mely a kivitelezést követő 4 év után 85 százalékos kifejlődéssel 0,95 mm.

 

A tervezett padlósíktól való eltérések

• A mérési helyeken mért adatok értékelése:

– a teljes terület tetszőleges pontjai közötti magasságkülönbség legnagyobb abszolút mértéke: 17 mm;

– az átlós irányban ellentétes belső épületsarkok szintje közötti legnagyobb eltérés mértéke: 10 mm, illetve 1 mm;

– a tetszőleges hosszmetszet menti legnagyobb behajlás szintkülönbségének mértéke: 11 mm (56 m-en), a tetszőleges keresztmetszet menti legnagyobb behajlás szintkülönbségének mértéke: 10 mm (13,8 m-en).

• A tervezett padlósíktól való eltérések, hibák kiterjedtsége, előfordulások mértéke: I. osztályú minőségű!

 

III. táblázat. A tervezett padlósíktól való eltérések aránya

 

Felületi simaság

– a repedések peremén jelentkező síkfogasság mértéke: 5 mérésből 0,2–0,5 mm között regisztrálható;

– DIN 18202 szerint ipari padlószint: keresztben 2 mm/nyomtáv, hosszában 2 mm/m, 3 mm/2 m, 4 mm/3 m, 5 mm/4 m követelmény szerint;

– a lineáris interpolációval kiszámított, és a szerződésnek megfelelő mérési hosszra – 4600 mm – meghatározott érték: 5,6 mm;

– a tűrésnél nagyobb szintkülönbség, azaz a felületi simaság megfelelőségének hiánya: az összes 402 db mért és vizsgált távolság (100 százalék) viszonylatában: 21 db, azaz 5,22 százalék > 2 százalék, tehát a

– minősítés: osztályon kívüli!

 

A méréseknél használt visszaverő lap a geodéziailag kitűzött referenciavonalon

 

Zsugorodási repedések

– A tervezettől és előírásosnál nagyobb vakfugákkal (dilatációs fugával) határolt táblaméret (5,5m < 7 m). Érdekes, hogy a vadrepedés-képződés zömében a kivitelezett vakfugák megközelítőleg geometriai felezőjén keletkezett, ezzel természetesen létrehozva a négyzeteshez közel álló mezőket.

– A vágott fugamélység nem megfelelő volta (4,5 cm

– A zsugorodási repedésekkel kapcsolatos minősítés:

- a 0,2 mm repedéstágasság alatti repedések: 13 db, 14,13 %; a 0,2 mm repedéstágasság feletti repedések: 79 db, 85,87 %; összes repedéssel kapcsolatos vizsgálati hely: 92 db, 100 %;

- a teljes felület 4636,80 m², mely 100 %; ennek a repedéssel meghibásodott része: 92 db repedés × átlagos repedéshossz: 3,69134 m × átlagos szélesség: 0,2 m = 67,92 m², mely a teljes felület 1,47 %-a < 2 % osztályon kívüli tartalom, ezért a

- minősítés: III. osztályú minőségű!

 

• Az acélhajas betonpadló néhány műszaki paraméterének változó értékei: a betonpadló vastagsága, az acélhajtartalom csak lokálisan, néhány esetben kisebb betonszilárdság-érték, nem számottevő acélhajtartalom egyenetlen eloszlása, statikai állapot megfelelő.

 

Acélhajvastagság-mérés

 

• A munkanemben szereplő szerkezetekre végrehajtott több minőségi osztályozástól függő követelmény megvizsgálásával, a minőségi osztályba sorolás külön-külön végrehajtásával, az összes osztályos követelmények számához viszonyítottan arányosan, és minősítésük figyelembevételével határoztuk meg a tétel átvételi minősítését (a III. osztályban lehetséges 2 százalék osztályon kívüli tartalommal szemben, a vizsgált szerkezetek 2,23 százaléka osztályon kívüli tartalommal bír), mely osztályon kívüli, azonban a meghibásodások a rendeltetési használatban akadályt nem okoztak.

 

IV. táblázat. A különböző követelmények szerinti minőségi osztályokba sorolások összefoglalása

 

A kijavítási érték meghatározása

• A hibák fennállnak, a teljes felület (4636,80 m²) 31,94 %-án (1480,99 m²).

• Teljes körű kijavítás lehetséges:

– repedések epoxis erőzáró injektálás (a befúrt furaton /pakker/ keresztül);

– fugajavítások: munkahézagok károsodásának javítása epoxi tapadóhíddal és habarccsal; vakhézagok utánvágása, fugatömítése;

– az elosztótérben epoxiburkolat készítése.

• Teljes körű kijavítás költségmeghatározása:

– repedés-, és fugajavítások: 4636,80 m² × 1971 Ft/m² = 9 139 133 Ft;

– elosztóban epoxiburkolat, meghibásodások (31,94 %) arányában: 579,60 m² × 6071 Ft/m² 0,3194 = 1 123 889 Ft;

– összesen: 10 263 022 + 25 % áfa: 2 565 756, mindösszesen: 12 828 778 Ft.

• Értéknövekedés (tehát, hogy az eredeti tervezett és szerződéses szolgáltatáshoz képest létrejött többletminőség) keletkezik a teljes körű javítás esetén (epoxiburkolat).

 

Értékcsökkenést okozó konkrét meghibásodások

• zsugorodási repedések;

• nagyobb dilatációs táblaméret (5,5 m

• fugamélység nem megfelelő volta (4,5 cm

• helyenkénti kisebb betonszilárdsági érték (C20);

• acélhajtartalom egyenetlen eloszlása;

• a tervezett padlósíktól való eltérések;

• a felületi simaság.

 

Értékcsökkenés mértékének meghatározása

A hibás teljesítés kapcsán felmerülő árcsökkentés (díjleszállítás) ma már algoritmizáltan, számítógépes programok futtatásával történik, fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy ez csak akkor tölti be hivatását, ha körültekintően és teljes körűen alkalmazzuk. Ez a helyes műszaki tartalom, mennyiségek, a szükséges minőség meghatározásával és az anyagár, valamint a díj kiszámításával történhet.

Az alábbiakban adjuk közre az árcsökkentés számításának metodikáját, valamint az előzőekben részletezett szempontokat, tényezőket is rögzítő algoritmust, a hozzá tartozó jelölésmagyarázattal együtt: D = (É_Av/É_Ao+É_Dv/É_Do)×é + H_v/H_o×h + C_v/C_o×c + E_v/E_o×e + K_v/K_o×k

ahol:

D= árcsökkenés (díjleszállítás) mértéke százalékban

É_Av= anyagra vonatkozó értékcsökkenés (változás) mértéke

É_Ao= anyagra vonatkozó érték

Figyelembe veendő a teljes épületszerkezet, tétel, tételcsoport, munkanem, épületrész, épület értéke

É_Dv= munkadíjra vonatkozó értékcsökkenés (változás) mértéke

É_Do= munkadíjra vonatkozó érték

Figyelembe veendő a teljes épületszerkezet, tétel, tételcsoport, munkanem, épületrész, épület értéke

é= értékváltozásra vonatkozó súlyozó faktor

H_v= használhatóság korlátozottságának (változásának) mértéke

H_o= rendeltetésszerű és biztonságos használhatóság értéke

h= használhatóságra vonatkozó súlyozó faktor

C_v= csökkenő élettartam (változás) mértéke

C_o= teljes élettartam (ciklus) értéke

c= élettartamra vonatkozó súlyozó faktor

E_v= esztétikai állapot csökkenésének (változásának) mértéke

E_o= hibátlan esztétikai állapot értéke

e= esztétikai állapotra vonatkozó súlyozó faktor

K_v= kijavítási érték mértéke

K_o= épületszerkezet értéke

k= kijavítási értékre vonatkozó súlyozó faktor

Fenti elméleti megalapozottság után, figyelembe véve az előzőekben kifejtetteket, továbbá az egyéb közreadottakat, számítógépes programok futtatásával automatikusan számított (alap)adatok, információk további részletezésével, számítások végzésével állapíthatók meg, és határozhatók meg pontosan és aggálytalanul –az adott tételcsoportra vonatkozóan – a pontos díjleszállítási (árleszállítási) érték, a mellékelt táblázat szerint. Az árcsökkentés tényleges Ft-ban meghatározott mértéke tehát:

 

Jelen esettanulmány abból a szempontból is tanulságos, hogy nagy a felelőssége a kirendelőmegrendelőnek a szakértő szakember személyének kiválasztásában, hiszen ilyen, talán speciálisnak mondható ügyben időt és költséget jelentős mértékben lehet megtakarítani egy jó választással.

 

Szende Árpád