Lesz-e nálunk is felújítási utalvány?

Elkészült, de egyelőre még nem publikus az új Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv, amely – az EU-elvárásokkal összhangban – 9 százalékos energiamegtakarítás elérését szolgálja a 2008-2016 időszakra vonatkozóan – mondta Gémesi Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezetője azon a konferencián, amelyet az építőipar kitörési esélyeiről szervezett Budapesten a Baumit és az Üzleti Konferencia Központ. A rendezvényre – amelyen többnyire építőanyag-gyártó cégek vezető munkatársai, különböző szakmai szervezetek és intézmények vezetői, valamint a média munkatársai vettek részt – Bencsik Jánost, az energiaügyekért felelős államtitkárt is várták előadóként. Helyette érkezett a főosztályvezető, aki többek közt azzal biztatta a hallgatóságot, hogy az említett cselekvési terv – amely hat-tíz éves távlatban határozza meg a cselekvési irányokat – június 30-ig várhatóan elfogadja a kormány.

A cselekvési tervnek azért lehet nagy jelentősége az építőipar szempontjából, mert az energiahatékonysági programok mintegy kétharmada építőipari tevékenységgel függhet össze. Az ilyen jellegű alprogramok között a Mi Otthonunk Felújítási Programot, az Új Zöldotthon Programot, az Élhető Panel Programot, a Megújuló Közintézmény Programot, valamint a Távhő Programot említette a főosztályvezető.

Ugyanezen a konferencián tartott előadást Margarete Czerny, az osztrák közgazdasági kutatóintézet (WIFO) „építés és környezet” tudományos tanácsának vezetője is, aki az úgynevezett Sanierungsscheck, (magyarul: felújítási utalvány) bevezetésének tapasztalatairól beszélt. Mint mondta, az osztrák állam 2009-ben – azaz a gazdasági válság legrosszabb évében – 100 millió eurót fordított az energiahatékonysági épületfelújításokat ösztönző programra. Ez mintegy 7000 embernek adott munkát, és – a felújítási munkálatoknak köszönhetően befolyó adók és egyéb járulékos hatások révén – megközelítőleg 200 millió euro bevételt hozott az államnak. A sikeren felbuzdulva most újra elindítja a programot az osztrák állam, ezúttal négy éves időszakra (2011-2014) tervezik évi 100-100 millió euro kifizetését hasonló konstrukcióban. Ettől újabb 10 ezer munkahely létrejöttét, valamint mintegy 4 millió tonnányi széndioxidkibocsátás-csökkenést remélnek.

A támogatás igénybevételéhez a ház tulajdonosának energiatanácsadó szakemberrel, vagy a kivitelező céggel el kell készítenie az épület energetikai felmérését, a szükséges beavatkozás megtervezését, ennek pontos költségvetését, valamint a beavatkozás várható energetikai hatását. A dokumentumokat és nyomtatványokat a programban részt vevő osztrák pénzintézetek valamelyik fiókjában kell leadni. A központi jóváhagyás után indulhatnak a felújítási munkálatok, melyek lezárulása után az elért eredmény tanúsítását, valamint pontos elszámolást kell benyújtani – az állam ekkor fizeti ki a beruházás összegének 20%-át, de legfeljebb 6500 eurót az építtetőnek. Az elért energiamegtakarításnak legalább 30%-nak kell lennie, az elszámolásnak pedig tartalmaznia kell a kivitelezőnek kifizetett számlákat is (ez természetesen az építkezések „kifehérítését” szolgálja).

Pálvölgyi Tamás, a BME docense, a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség ügyvezetője ugyanezen a konferencián az osztrák szakember előadására visszautalva megjegyezte: a MÉASZ és más szakmai szervezetek gondozásában több mint egy évvel ezelőtt kidolgozott KÉK program sok tekintetben hasonló elveken működik, de – mint finoman megfogalmazta – „nem áll a megvalósulásnak abban a fázisában”, mint az ismertetett ausztriai program.

B. G.