2011. május 24.

Lesz-e nálunk is felújítási utalvány?

Lesz-e nálunk is felújítási utalvány?

Magyarországon megint koncepció készül: június végéig állítólag elfogadhatja a kormány az új Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet. Ausztriában eközben már 2009 óta sikerrel működik az energiahatékonyságot szolgáló épületfelújítások ösztönzésére az úgynevezett Sanierungsscheck.

Elkészült, de egyelőre még nem publikus az új Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv, amely – az EU-elvárásokkal összhangban – 9 százalékos energiamegtakarítás elérését szolgálja a 2008-2016 időszakra vonatkozóan – mondta Gémesi Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezetője azon a konferencián, amelyet az építőipar kitörési esélyeiről szervezett Budapesten a Baumit és az Üzleti Konferencia Központ. A rendezvényre – amelyen többnyire építőanyag-gyártó cégek vezető munkatársai, különböző szakmai szervezetek és intézmények vezetői, valamint a média munkatársai vettek részt – Bencsik Jánost, az energiaügyekért felelős államtitkárt is várták előadóként. Helyette érkezett a főosztályvezető, aki többek közt azzal biztatta a hallgatóságot, hogy az említett cselekvési terv – amely hat-tíz éves távlatban határozza meg a cselekvési irányokat – június 30-ig várhatóan elfogadja a kormány.

A cselekvési tervnek azért lehet nagy jelentősége az építőipar szempontjából, mert az energiahatékonysági programok mintegy kétharmada építőipari tevékenységgel függhet össze. Az ilyen jellegű alprogramok között a Mi Otthonunk Felújítási Programot, az Új Zöldotthon Programot, az Élhető Panel Programot, a Megújuló Közintézmény Programot, valamint a Távhő Programot említette a főosztályvezető.

Lesz-e nálunk is felújítási utalvány?

Ugyanezen a konferencián tartott előadást Margarete Czerny, az osztrák közgazdasági kutatóintézet (WIFO) „építés és környezet” tudományos tanácsának vezetője is, aki az úgynevezett Sanierungsscheck, (magyarul: felújítási utalvány) bevezetésének tapasztalatairól beszélt. Mint mondta, az osztrák állam 2009-ben – azaz a gazdasági válság legrosszabb évében – 100 millió eurót fordított az energiahatékonysági épületfelújításokat ösztönző programra. Ez mintegy 7000 embernek adott munkát, és – a felújítási munkálatoknak köszönhetően befolyó adók és egyéb járulékos hatások révén – megközelítőleg 200 millió euro bevételt hozott az államnak. A sikeren felbuzdulva most újra elindítja a programot az osztrák állam, ezúttal négy éves időszakra (2011-2014) tervezik évi 100-100 millió euro kifizetését hasonló konstrukcióban. Ettől újabb 10 ezer munkahely létrejöttét, valamint mintegy 4 millió tonnányi széndioxidkibocsátás-csökkenést remélnek.

Lesz-e nálunk is felújítási utalvány?

A támogatás igénybevételéhez a ház tulajdonosának energiatanácsadó szakemberrel, vagy a kivitelező céggel el kell készítenie az épület energetikai felmérését, a szükséges beavatkozás megtervezését, ennek pontos költségvetését, valamint a beavatkozás várható energetikai hatását. A dokumentumokat és nyomtatványokat a programban részt vevő osztrák pénzintézetek valamelyik fiókjában kell leadni. A központi jóváhagyás után indulhatnak a felújítási munkálatok, melyek lezárulása után az elért eredmény tanúsítását, valamint pontos elszámolást kell benyújtani – az állam ekkor fizeti ki a beruházás összegének 20%-át, de legfeljebb 6500 eurót az építtetőnek. Az elért energiamegtakarításnak legalább 30%-nak kell lennie, az elszámolásnak pedig tartalmaznia kell a kivitelezőnek kifizetett számlákat is (ez természetesen az építkezések „kifehérítését” szolgálja).

Pálvölgyi Tamás, a BME docense, a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség ügyvezetője ugyanezen a konferencián az osztrák szakember előadására visszautalva megjegyezte: a MÉASZ és más szakmai szervezetek gondozásában több mint egy évvel ezelőtt kidolgozott KÉK program sok tekintetben hasonló elveken működik, de – mint finoman megfogalmazta – „nem áll a megvalósulásnak abban a fázisában”, mint az ismertetett ausztriai program.

B. G.

sajátjaink

nyerjenabaumittal

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás