2011. szeptember 08.

Az árajánlatok útvesztői

Az árajánlatok útvesztői

A mai gazdasági helyzetben a beruházó, aki csarnokot szeretne építtetni, sajnos a költségek csökkentése céljából sokszor nem vagy csak később, a kivitelező kiválasztása után készíttet az építésszel kiviteli terveket és/vagy tendertervet. Megkapja az engedélyes terveket és ez alapján bekéri a kiválasztott generálkivitelezőktől az árajánlatokat.

Azonban ember legyen a talpán, aki ezeket az árajánlatokat össze tudja hasonlítani. Úgy, ahogyan az alma nem hasonlítható össze a körtével, két generálkivitelező engedélyes terv alapján összeállított árajánlata sem hasonlítható össze, sem árban, sem minőségben, sem a várható eredményben.

 

Nem mindig a legolcsóbb a legolcsóbb

Előfordulhat, hogy egyes árajánlatok nem tartalmaznak bizonyos kisebb-nagyobb tételeket, munkákat, ezek mégis könnyen válhatnak a legkecsegtetőbb ajánlattá – egészen addig, amíg a beruházás végeztével a részszámlák, a végszámla és a rejtett költségek számláit összeadva kiderül, hogy tulajdonképpen ez az árajánlat volt a legdrágább.

 

Avagy az árajánlatok útvesztői

 

Nem mindig a legolcsóbb a legjobb

Erre tipikus és gyakran előforduló példa lehet a szendvicspanel. Az egyik árajánlat kevésé ismert, külföldi, nagyon olcsó panelt tartalmaz, a másik árajánlat pedig magas árkategóriájú, elismerten, bizonyítottan minőségi terméket. Természetesen az első árajánlat végösszege a szendvicspanel olcsósága miatt lényegesen alacsonyabb lesz. De nézzük meg a már felépült épületet: jobb esetben csak rosszabb minőségű, az évek során egyre romló állapotú, rossz szigetelésű épület lesz az olcsó árajánlat következménye, rosszabb esetben viszont a tűzoltósági szabályozás miatt az épület nem kap használatbavételi engedélyt.

 

A legolcsóbb és legjobb valóban a legolcsóbb és legjobb?

Az építőipar mai nehéz helyzete miatt sajnos az is gyakran előfordul, hogy a generálkivitelezők addig versenyeznek egy-egy munkáért, hogy annyira lenyomják egymás árait, míg végül az kapja meg a munkát, aki feláldozza a hasznát. Ennek a gazdaságra gyakorolt hosszú távú hatását inkább ne is részletezzük. Tény, hogy látszólag ez a megoldás, lehetőség a legjobb a beruházónak, de ez is csak látszólagos. Mert a létbizonytalanságban dolgozó szakember biztosan nem végez olyan minőségű munkát, mint ahogyan azt a beruházó elvárná. Vagyis lehet, hogy a legjobb minőségű anyagokat építik be a csarnokba, de nem a legjobb minőségben. Végeredményben ez a lehetőség is a csarnok minőségének rovására megy.

 

Avagy az árajánlatok útvesztői

 

Mi lehet a megoldás, hogyan teremtsünk tisztességes versenyt?

A megoldás az lehet, hogy ha még nem áll a beruházó rendelkezésére kiviteli terv, tételes költségvetési kiírás alapján kérje be az árajánlatokat a kivitelezőktől. Ebben az esetben a kiírás definiálja az épületet, pontosan határozza meg a beépített építőanyagok minőségét, fajtáját és mennyiségét. Az árajánlatok így könnyen összehasonlíthatókká válnak, és kiválasztható a legjobb ár-érték arányú kivitelező.

 

Vadász Róbert

(x)

hírlevél-feliratkozás

épjog