A látványbeton-készítés kulisszatitkai

Látszóbeton – látványbeton

Az ezredfordulón világszerte reneszánszát éli az úgynevezett látszóbeton szerkezetek készítése (1. kép). A hazai építőipari tradíciók miatt Magyarországon a látszóbeton értelmezése közel sem olyan egyértelmű, mint Németországban vagy Ausztriában. A meghatározás – bár sokan így használják –, nem fejezi ki pontosan a készítendő szerkezettel/felülettel szemben támasztott követelményeket. Jogosan merül fel a kérdés: minden olyan felület, amelyik nem kap eltakarást, látszóbeton? (2. kép) Természetesen: nem. Félrevezető ez a szókapcsolat. Pontosabb és célszerűbb lenne a látványbeton kifejezés használata, amely arra utal, hogy valamilyen különleges szerkezetről, építészeti látványosságról (3. kép), akár művészi alkotásról (4. kép) van szó, amelynek elkészítése a megszokottnál jóval nagyobb odafigyelést is igényel.

1. kép. Monolit vasbeton támfal (Szent Margit gimnázium)

2. kép. Társasház kerítése

3.kép. A Nemzeti Sportuszoda ugrótornya

4. kép. A Nemzeti Színház bejárata

A látványbeton megjelenési módjának részletes meghatározása, a szerkezetek előírás szerinti gondos kivite-lezése és az elkészült szerkezet/felület minőségének objektív megítélése azonban sokszor komoly fejtörést okoz a megvalósulási folyamat résztvevőinek.

A „Beton” XIV. évfolyamának 11. számában Varga Péter István fogalmazta meg egy olyan követelmény-rendszer felállításának szükségességét, amely a tervezés, a kivitelezés és a műszaki ellenőrzés tekintetében egységes elvárásokat ír elő.

Az alábbi cikknek az ad aktualitást, hogy a több éve várt szabályozás megszületett. 2010 májusában megje-lent egy, az épületszerkezetek megjelenési módjával foglalkozó szabványcsalád (MSZ 24803) első eleme, az MSZ 24803-6-3:2010, amely többek között a tervezőknek nyújt segítséget a monolit vasbeton felületek megjelenési módjának pontos meghatározásában.

A cikk következő része tekinti át, hogy – a megvalósulási folyamat egyes időszakaiban – milyen feladatai vannak a tervezőnek, kivitelezőnek és a műszaki ellenőrnek, illetve milyen szempontokat érdemes figyelembe venniük ahhoz, hogy mindenki elégedettségére elkészülhessen a megrendelő által megálmodott látványbeton felületű szerkezet.

 

A tervezés időszaka

A látványbeton felületek tervezésekor gyakran valami nagyon szabályosat képzel el a tervező: amely tökéle-tesen sík, egyenletes telített felületi megjelenésű, vagy akár egységes színárnyalatú.

Már tervezéskor gondolni kell arra, hogy ilyen tökéletes felületeket ritkán lehet készíteni. Még az alapos és részletes előkészítés és a fokozott odafigyelés melletti kivitelezés is esetenként bizonytalan végeredményhez vezet.

A tervezőnek érdemes előre megfogalmaznia, hogy milyen szempontokat ítél fontosnak a szerkezet átadásá-nál (vizsgálati szempontok), és a vizsgálatok eredményeképpen mekkora eltérések (tűrések) engedhetők meg. A 2010 májusában megjelent MSZ 24803-6-3:2010 többek között ebben segít: részletezi a gyakorta előforduló hibákat (vizsgálati szempontok) és meghatározza a különböző követelményszintekhez – azaz elvárási szintekhez – tartozó tűréseket, tűrési követelményeket (1. ábra).

1. ábra: Vizsgálati szempontok és tűrések az MSZ 24803-6-3 szabványból (részlet)

A szakirodalomban találhatunk az egyenletesen sík és telített felülettől eltérő, különleges felületeket is (pl. adalékszemcsés, mintázott, homokfúvott, savazott, speciális lenyomatú vagy különleges geometriájú látszó-beton felületek) (5. kép). Ilyen felületek tervezésekor az egyedi igények meghatározásakor – az MSZ 24803-1:2010 szabvány szellemében –, az egyedi elvárásokkal együtt előre meg kell határozni az egyedi vizsgálati szempontokat, a vizsgálati módszereket és a hozzá tartozó megengedett eltérések értékeit is. Ezáltal válik egyértelművé, átgondolttá és szabályosan számon kérhetővé a megrendelői igény.

5. kép. Gesztenyefalevél lenyomata a betonfelületen

Kiemelt fontosságú szerkezetek tervezése esetén a tervezőnek érdemes egyedi ellenőrzési pontokat is meghatároznia annak érdekében, hogy rögzítse, mikor és milyen módon kíván meggyőződni arról, hogy az az építészeti elképzelés alakult-e ki, amit a tervben meghatározott.

A tervezés során ajánlatos abban is állást foglalni, hogy a hibásan elkészített felületeket milyen technológiával, milyen anyagok felhasználásával lehet majd javítani. Természetesen a megrendelő dönthet úgy is, hogy a felületek nem javíthatóak, és a legkisebb hiba esetén a szerkezet elbontandó. Ezt azonban ugyancsak előre meg kell határozni, hiszen ez az információ is hozzájárul a kivitelezés költségeinek pontos meghatározásához.

A műszaki ellenőr munkája a látványbeton felületek készítésénél sem a műszaki átadásnál kezdődik. Az építtető képviselőjeként már a kivitelezés megkezdése előtt több feladata van.

A tervezés időszakában az építtetői igény, illetve tervezői hivatkozás esetében az MSZ 24803 szabványsoro-zat megfelelő részében meghatározott követelményrendszerének figyelembevételével kell elvégeznie a tervrajzok és egyéb írásos dokumentáció felülvizsgálatát. Ügyelnie kell arra, hogy olyan tervdokumentáció ké-szüljön, mely alapján egyértelműen elkészíthető a kivitelezői árajánlat és félreértések nélkül a tervező által megfogalmazott látványfelület.

 

A kivitelezés előkészítésének időszaka

A kivitelezés megkezdése előtt – a felületre vonatkozó előírások ismeretében – a kiválasztott kivitelezőnek a megvalósítási folyamatot minél több szempontból, részleteiben át kell gondolnia. Ez az építési folyamat legfontosabb része, ami csak teammunkában végezhető el! Az alvállalkozó szakcégek képviselőinek (betontechnológus, zsalutechnológus) ebben a munkában jelentős feladata és felelőssége van: a kivitelezés legapróbb részleteit előre, lépésről lépésre modellezni kell, számolva az esetlegesen felmerülő problémákkal.

A beton receptúrájának pontos meghatározása a betontechnológus feladata. A látványbeton készítéséhez elvileg valamennyi érvényben lévő cementfajta felhasználható. A tervezésnél azonban figyelembe kell venni, hogy míg a tiszta portlandcement használatánál is lehetnek kismértékű színeltérések, a heterogén cementek alkalmazása esetén már jelentős színárnyalatbeli különbségek is tapasztalhatóak. Fehér cement vagy S54-es cement alkalmazásakor a megszokott betonszínnél jelentősen világosabb, illetve sötétebb színárnyalat is kialakulhat. A beton színének megváltoztatására oxidfestékeket célszerű alkalmazni. Különböző cementek használata esetén változik a beton kötési ideje is, ami a hőfejlődés miatt zsugorodási repedések ki-alakulásához is vezethet, ezért érdemes lassan szilárduló és kis hőfejlesztésű cementet választani, vagy átgondolt utókezelést alkalmazni.

A látványbeton készítésének további feltétele az adalékanyag összetételének optimális kiválasztása. A be-dolgozhatóságot célszerű a lehető kevesebb vízzel (optimális v/c) elérni, ezzel csökkentve a pórusok kiala-kulásának előfordulási valószínűségét és a beton utólagos vízfelvételét. Válogatott adalékanyagok tervezé-sével speciális látványfelületet: adalékmintás felület is kialakítható.

A beton könnyű bedolgozhatóságát a víz helyett folyósító adalékszerrel lehet ideálissá tenni, ezzel csökken a vízkiválási, kivérzési hajlam és egyenletesebbé válik a beton struktúrája.

A látványbeton felületek készítésénél elterjed az öntömörödő betonok használata, mely szép, minimális pó-rustartalmú, homogén betonstruktúrát eredményez. Mindez csökkenti a helyszíni élőmunkaigényt, azonban nagy technológiai fegyelmet kíván.

Érdemes előre kijelölni a kivitelezés szempontjából legkedvezőbb betongyárat. A kiválasztás feltételeinél a kedvező ár helyett a gyár felkészültségét, műszaki állapotát, a szállítási távolságot és a gyár megbízhatóságát (azonos alapanyag-használat, pontos szállítási határidő) javasolt figyelembe venni.

Célszerű előre meghatározni a betonozás technológiáját is. Meg kell tervezni a betonnak a zsaluzott szer-kezetbe való jutásának módját (konténer, betonszivattyú, betonozó cső), illetve azt, hogy falzsaluzat esetén szükség van-e pl. beöntőnyílásokra, azok hol helyezkedjenek el, és milyen átmérőjűek legyenek. Mindezek sokat segítenek pl. az esetleges kiosztályozódás elkerülésében. Előre tudnunk kell, hogy merülővibrátor mellett használunk-e zsaluvibrátort, s ha igen, akkor azt hol akarjuk elhelyezni a zsaluzaton. Érdemes tartalék vibrátort is beszerezni!

A zsaluzat átgondolt kialakításában, megtervezésében sokat segíthet a zsalutechnológus. A zsaluzóanyag közvetlenül érintkezik a betonnal, így annak végleges megjelenési módját közvetlenül befolyásolja. A tervező elképzeléseinek megfelelően tudni kell, hogy lehet-e alkalmazni keretes zsaluzatot, ahol a keretlenyomat véglegesen látható marad. A zsalumintás látványfelületek esetében sokszor szükség van a zsalulenyomati kép tervezésére is. Hagyományos háromrétegű fa zsaluhéjak esetén szerencsés új zsaluzó táblát használni, míg műanyag héjak használata állandó minőséget biztosít az egész kivitelezés folyamán (6.kép). Ha a tökéletes síkfelület új, fenol-formaldehidborítású héjjal készül el, akkor a kizsaluzás után gyakran az tapasztalható, hogy a betonfelület is tükröződő lesz, ahol a legkisebb síktartási egyenetlenségek is felnagyítva mutatkoznak. Ha a zsaluzatra zsalufóliát kasíroznak, teljesen egyedi felületi kialakítás érhető el. A fólia szivárgórendszerként működve a felület közeléből elvezeti a felesleges vizet, ezzel megszüntetve a légbubo-rékok képződésnek lehetőségét is. A felületen egyenletes, textíliaszerű lenyomat alakul ki (7. kép).

6. kép. Műanyag zsaluhéj keresztmetszete

7. kép. Fóliaszivárgó elhelyezése

A munkahézagok és a különböző szerkezeti elemek (pl. födém és fal) csatlakozásánál fontos feladat a finom részek (víz, cementpép) szivárgásának megakadályozása. Ezeken a helyeken érdemes rugalmas tömítőanya-got használni (például polifoam csíkot).

Gondolni kell arra is, hogy a betonacél helyzetének rögzítésére használt távtartó idomok ne kelthessenek fel-tűnést a végleges felületen, ezért érdemes cement alapú idomokat használni (8. kép).

8. kép. Cement alapanyagú távolságtartó elhelyezése

A függőleges látványfelületek készítésénél a zsalutáblák átkötési helyének végleges esztétikus kialakítása is fejtörést okozhat. A kizsaluzás után a kónuszosan kiszélesedő lyuk teljesen szabadon is maradhat, de – a tervező elgondolása alapján – eltömíthető műanyag, vagy előregyártott betondugókkal (9.kép).

9. kép. Előregyártott betondugó

A szerkezet éleinek pozitív (konvex) találkozásánál célszerű a tervezett élképzés módját előre meghatározni, melynek anyaga, keresztmetszete és a rögzítés módja többféle lehet (10. kép). A műanyag, egyenlő szárú háromszög alakú, zsaluzatra kapcsolható élképzők ma a legkedveltebbek, de a speciális formákat gyalult fából érdemes elkészíteni.

10. kép. Lelátó lépcsőinek elkészült élsarkítása (Budaörs, Sportcentrum)

Fontos kérdés a munkahézag kialakítása. Figyelembe véve azt, hogy a különböző időben betonozott szerke-zetek csatlakozásánál nehéz elkerülni a zsaluzatok elmozdulását, célszerű határozott, vonalszerű lenyomatot kialakítani (11.kép). A lenyomatot képző anyag keresztmetszeti alakja és mérete ugyancsak átgondolandó. Érdemes minél kisebb (1-2 centiméteres) keresztmetszetű anyagokat használni (12. kép).

11. kép. Lemez-pillér csatlakozás kialakítása (Nemzeti Sportuszoda)

12. kép. Gyalult léc elhelyezése

Ajánlatos előre eldönteni, hogy a zsaluzatot betonozás előtt milyen formaleválasztó anyaggal kezelik. A formaleválasztó anyag fajtája és a felkent anyag mennyisége sem mellékes. A zsaluolaj csak abban az esetben tudja az elvárt eredményt biztosítani, ha egyenletesen és vékonyan borítja a zsaluzat felületét. A túlzott formaleválasztó szer alkalmazása esetén megszűnhet a beton felületi habarcsrétegének folytonossága. Az utóbbi időben elterjedőben van a zsalupaszták használata. A felvitt anyag mennyiségét ebben az esetben is minimalizálni kell, csökkentve a buborékképződés lehetőségét.

Előre átgondolandó a hibás szerkezetek javításának technológiája is, hiszen az anyaghasználatot és a javítási technológia részleteit a tervezővel és a javítóanyagot forgalmazó cég szakembereivel ajánlatos időben egyeztetni.

Ha a kivitelező az előbbiekben felsorolt módon, részletesen végiggondolta a kivitelezés teljes folyamatát, érdemes gondoskodni arról, hogy a kivitelezés közben ettől senki ne térjen el. Szükség van tehát egy átgon-dolt követelménybiztosítási tervre (lásd MSZ 24803-1:201). Itt kell meghatározni, hogy az egyes részfo-lyamatokhoz tartozó ellenőrzési pontokban a kivitelező milyen ellenőrzési tevékenységet folytat, kik a fele-lősök és milyen gyakori az ellenőrzés. A követelménybiztosítási terv betartásával jelentősen csökkenteni lehet a hibák előfordulási valószínűségét. Ellenőrizni kell tehát a betonreceptúra, a betonozási technológia, a zsaluanyag kiválasztása, a zsaluzási technológia, illetve a javítási technológia betartását.

A kivitelezés megkezdése előtt próbakeverést és próbafelületet is készíteni kell (13.kép). Célszerű minden olyan részletet (csőáttörés, kirekesztés, élképzés, munkahézag kialakítás stb.) kipróbálni, amelyek a végleges szerkezet kialakításánál is szerepelnek.

13. kép. Elkészült próbafelület

A próbafelületeket az építendő szerkezet közelében kell kialakítani (lásd metróépítés), így a tényleges építési helyen megvalósítva az előre csak elméletileg átgondolt részleteket. Próbajavításokat is ajánlott készíteni, melyet a tervezővel/megrendelővel közösen kiértékelve csökkenteni lehet a későbbi félreértéseket.

 

A kivitelezés időszaka

Ha a kivitelező a kivitelezés előkészítése során a legapróbb technológiai részleteket is lelkiismeretesen átgondolta, akkor a kivitelezés folyamata már nem okozhat jelentős fejtörést. A kivitelezést így az előre rész-letesen meghatározott technológiai lépések alapján kell végezni, ügyelve a minőségellenőrzési tervben meg-határozott ellenőrzések betartására. Követendő elvnek tekinthető az egyenletesség, a ritmus, a munkafolya-matok ismétlésének rendszere és rendje. Figyelmet kell fordítani az anyagok és szerkezetek tisztántartására is, illetve a munkahelyi rend fenntartására.

A műszaki ellenőrnek az ellenőrzési tervben meghatározott ellenőrzési pontokhoz kapcsolódóan ellenőriznie kell, hogy a kivitelező elvégezte-e a követelménybiztosítási tervében előírt saját ellenőrzési tevékenységét, a kivitelező egyes szerkezetre vonatkozó minősítési feljegyzéseit és a szükséges és engedélyezett javítási tevékenységeket.

 

Az utómunkálatok időszaka

Látványbeton szerkezeteket érdemes hosszabb ideig – még a függőleges szerkezeteket is több napig – a zsaluzatban tartani, csökkentve ezzel a felületek, élek sérülésének veszélyét. A zsaluzatok forgási ideje ebben az esetben jelentősen módosul, növelve a kivitelezési költségeket.

A látványbetonok egységes színének feltétele az egyenletes és megfelelő mértékű utókezelés. Párazáró film alkalmazása a legbiztonságosabb utókezelési mód.

Az elkészült szerkezeteket a végleges átadásáig a mechanikai sérülésektől és az időjárás viszontagságaitól – takarással – védeni kell.

A beton felületek utólagos megmunkálásával (kikefélés, homokfúvás) egyedi látványfelület alakítható ki.

Nem szabad megfeledkezni a felületek utólagos felületi védelméről sem, függetlenül a felületi megmunkálás módjától. Jó szolgálatot tesznek színezett felületvédő anyagok, melyek a végleges felületek színének egyenletességét segítik elő.

 

Az átadás-átvétel időszaka

A műszaki ellenőrnek a kivitelezési munkák befejezést követően el kell elvégzi a szerkezetek minősítését.

Az elkészült szerkezet hatékony és egyértelmű minősítésében segítséget adhat az MSZ 24803-1: 2010 5. pontban (Minősítés folyamata) leírtak, és az MSZ 24803-6-3 ban meghatározott vizsgálati módszerek és tűrési értékek.

A látványbeton felületek készítése összetett feladat. A megvalósulási folyamat minden résztvevőjétől előre-látást, átgondoltságot, alaposságot, fegyelmet és együttgondolkozást igényel. Csak a résztvevők közös, összehangolt munkája adhat megfelelő végeredményt: látványbeton felületet.

 

Kapu László

 

okl. építőmérnök, mérnök-közgazdász