Az ablakok körüli hőszigetelés precíz kialakítása

A homlokzati hőszigetelő rendszerek kivitelezését illetően talán az ablakok környezete, a csatlakozások és az ablakkávák kialakítása az egyik legnagyobb figyelmet igénylő, egyben legizgalmas terület.

Természetesen ennek a területnek is megvannak azok az általános szabályai, melyekre a Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség (MÉVSZ) Bevonatréteggel ellátott többrétegű ragasztott táblás homlokzati hőszigetelő rendszerek (ETICS-THR) kivitelezése műszaki irányelv is felhívja a figyelmet. Ezek a kialakítási részletek nem gyártótól és nem konkrét rendszertől függőek. Ilyen irányelv például, hogy a nyílászáró körüli falfelületen a hőszigetelő lapok legyenek kötésben. Vagy, hogy a sarkok körül mindenhol L alakra vágott lapok legyenek, s ne csatlakozzon illesztés a sarokpontokhoz a homlokzati felületen. A sarok, ahogy minden keresztmetszet-változás, hiány a felületben, a kialakuló repedések melegágyai, így azok további megerősítést igényelnek. Teljesen általános ajánlás tehát az is, hogy homlokzati felületen a nyílások sarkaihoz plusz megerősítő hálót kell elhelyezni 45°-ban elfogatva, legalább 20 cm × 33 cm-es méretben.

Lássuk, milyen szempontokat kell mérlegelni a további részletek kialakításához!

1. A fal tengelyéhez képest hol helyezkedik el a nyílászáró?

A hőszigetelés csatlakoztatása szempontjából három alapvetően különböző kialakítás említendő meg.

- A nyílászáró kerülhet a külső falsíknál beljebb. Ez tekinthető hagyományos, a leginkább elterjedt kialakításnak. Ekkor mindenféleképpen kell a káva kialakításában, a káva szigetelésében is gondolkodnunk.

- A nyílászáró kerülhet a külső falsíkra. Ma ez is gyakori megoldás. A hőszigetelés gyakorlatilag rátakar a nyílászáróra. Ebben az esetben gondoljunk arra, hogy a nyílászáróra konzolosan rálógó vastag szigetelésnek nagyobb lesz a mozgása, mint egy kávában telibe ragasztott vékony hőszigetelő lemeznek, így kiemelten fontos a nyílászáró és a vakolt felület közötti rugalmas csatlakozás kialakítása.

- A nyílászáró kerülhet a külső falsíknál kijjebb. Ez a megoldás elsősorban alacsony energiaigényű és passzívházaknál szokott előfordulni, mivel ilyenkor a nyílászáró a hőszigeteléssel alkot folyamatos, közel síknak tekinthető felületet, ami hőtechnikailag egyértelműen előnyös. Ez esetben is számolni kell a csatlakozás nagyobb mértékű mozgásával, de emellett célszerű a lemezvégeket úgy bevágni, hogy a felületen rátakarjanak a nyílászáróra.

2. Milyen szerkezetekhez csatlakozik a nyílászáró? Mely csatlakozások oldhatók meg profilokkal?

A Mapei kínálatában található például nyílászáró-csatlakozó profil, amellyel magához az ajtóhoz, ablakhoz lehet csatlakozni, vagy akár külső redőnyhöz, vagy zsaluziatokhoz, lefutókhoz, párkányokhoz stb. is. Ezekhez általánosan jó megoldást nyújtanak a nagy rugalmasságú, festhető kültéri hézagkitöltők, mint amilyen a Mapeflex MS 45 hibrid hézagkitöltő anyag.

3. Milyen a választott hőszigetelő rendszer NMÉ-je (Nemzeti Műszaki Értékelés)?

Abban az esetben, mikor a hőszigetelendő homlokzatra vonatkozóan az OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) tűzterjedési követelményt ad meg, az előírt NMÉ szerint kell kialakítani a nyílászáró körüli csomópontokat, mert a tűzterjedés gátlása az elsődleges követelmény. Maga az OTSZ is előírhatja homlokzati tűzterjedési gátak kialakítását, azaz az ablaknyílás felett nem éghető anyagú hőszigetelésből készült betétek alkalmazását.

Fábián Zoltán okleveles építőmérnök

Ha további szakmai cikkek is érdeklik, iratkozzon fel a mérnököknek, tervezőknek szóló hírlevelünkre >>