Csúszások, repedések a budai Várhegyen – átgondolt beavatkozást sürgetnek a BME kutatói

A költséghatékony és a hasznosítási szempontoknak is megfelelő műszaki megoldások kiindulópontja lehet az a most megjelent kötet, amelyben a szakemberek ez irányú kutatásaik eredményeit publikálták, a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával.

 

Milyen veszélyek következnek a Várhegy geológiai felépítéséből?

A budai Várnegyed területén viszonylag gyakoriak a káreseményekkel kapcsolatos hírek: a felszín alatti pinceüregek beomlása, a lejtők csúszása, a támfalak megmozdulása, repedése, vagy akár részleges omlása nem ritka ezen a területen. Ezek az események alapvetően a Várhegy geológiai felépítéséből következnek, és persze az emberi jelenlétből is adódhatnak.

A budai Várhegy geológiai kutatása hosszú időre tekint vissza (bár – érdekes módon – kevesebb adat áll rendelkezésre, mint mondjuk az egri üregekről a város alatt); a BME Mérnöki kutatások a budai Várhegyen című, most megjelent kiadványa az utóbbi évek munkájának eredményeit foglalja össze.

Alapvetően azt érdemes tudnunk a hegy felépítéséről, hogy anyaga főképpen a budai márga nevű kőzet, melynek tetején egy édesvízi mészkő „paplan” helyezkedik el – ez utóbbi alkotja azt a platót, amelyre, illetve amelyből őseink építkezni tudtak. (A magasba emelkedő, ellenálló kőzettel fedett plató jellegzetes képződmény, amely más tájakon is jól védhető települések építésére adott alkalmat; ilyen például az egri és a veszprémi várhegy, valamint a prágai Hradzsin és a párizsi Montmartre is.)

A mészkőben a víz viszonylag könnyen alakít ki üregeket – illetve mesterséges üregek, pincék kialakítása is egyszerű –, és ezek kedvezőtlen körülmények között megrepedhetnek, beszakadhatnak. A budai Várnegyed alatt valóságos „város alatti várost” alkot ez az üregrendszer: 68 darab különálló üreg található itt kb. 4 ezer négyzetméteren, továbbá itt húzódik az összefüggő rendszert alkotó, mintegy 18 ezer négyzetméter alapterületű „Nagy Labirintus”. Jelentősebb üregbeomlás legutóbb 2010-ben a Mátyás-templom előtt következett be, azelőtt pedig például az 1990-es években a Táncsics Mihály utcát kellett részben lezárni a forgalom elől hasonló beomlás miatt, illetve ezért tiltották ki a nagyméretű tömegközlekedési buszokat. Kisebb – de korántsem veszélytelen – repedések, omlások az említett eseteken kívül is történtek. (Személyi sérülésről nem tudunk Budán ilyen balesetek kapcsán, de például Párizsban már emberéletek is áldozatul estek az üregbeszakadásoknak.)

Repedés egy barlangpincében

(Forrás: Görög Péter, Hajnal Géza (szerk.): Mérnöki kutatások a budai Várhegyen, Hantken Kiadó, 2012)

 

A budai márga is okozhat problémákat: rétegzettségéből következik, hogy csúszásveszélyessé válhat, különösen víz jelenlétében. Emiatt a budai Várhegy meredek oldalain lejtőcsúszások alakulhatnak ki. Ennek súlyos példája volt nyugati várlejtőn, a Logodi utca térségében az 1936-os nagy tömegű felszínmozgás, amely több lakóházat is megrongált, és jelentős károkat okozott. Kisebb-nagyobb lejtőmozgások azóta is bekövetkeztek – például emiatt omlott le 2010-ben a Nemzeti Galéria előtti várfal kisebb szakasza, ezért repedt meg a Sándor-palota közelében az úgynevezett Ellyps-támfal, amit le is kellett bontani, vagy a Vérmező felőli oldalon álló (a közelmúltbeli szőlőtelepítési kísérlet helyszíne fölött magasodó) Fehérvári-rondella fala, és még sorolhatnánk a példákat. (Hasonló problémákkal küszködik egyébként több más nagyváros is, például Lyon, Párizs, Róma vagy Hong Kong).

A Tábor utcai támfal szétnyílása 1995-ben

(Forrás: Görög Péter, Hajnal Géza (szerk.): Mérnöki kutatások a budai Várhegyen, Hantken Kiadó, 2012)

Az Esztergomi-rondella függőlegesen végigrepedt oldala

(Forrás: Görög Péter, Hajnal Géza (szerk.): Mérnöki kutatások a budai Várhegyen, Hantken Kiadó, 2012)

A Várhegy Nemzeti Galéria előtti várfalának leomlása 2010-ben

(Forrás: Görög Péter, Hajnal Géza (szerk.): Mérnöki kutatások a budai Várhegyen, Hantken Kiadó, 2012)

 

A Várnegyed hosszú távú fejlesztéséhez átgondolt műszaki beavatkozásokra van szükség

Az elmúlt hónapokban felgyorsultak a Várnegyed fejlesztésével kapcsolatos események. A 1375/2011. (XI. 8.) kormányhatározat rendelkezik a Várbazár rekonstrukciójáról, a budai Várnegyed hosszú távú fejlesztéséről, a budavári királyi kertek revitalizációjáról, továbbá a budai Várnegyed és környéke közlekedési problémáinak rendezéséről. Ezután a kormány 311/2011. (XII. 23.) rendelete nyilvánította kiemelt beruházássá a Várbazár, valamint a budavári királyi kertek rekonstrukcióját. A híradások szerint ehhez 6,5 milliárd forintos uniós pályázati forrás már rendelkezésre áll, ezt további 2 milliárd forintos – szintén uniós, korábban meghiúsult fejlesztésekből megmaradt – összeggel egészíti ki a kormány. A rendelet megszületése után a Várgondnokság Nonprofit Kft. közzé is tette a komplex tervezési feladatokra vonatkozó közbeszerzési kiírást.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen folyó kutatások eredményei nagymértékben hozzájárulhatnak, hogy ezek a tervek költséghatékony és biztonságos megoldásokat javasoljanak, és új, kreatív lehetőségeket nyissanak meg – például a föld alatti üregek turisztikai hasznosítása terén.

Jelenleg ugyanis – mint arra az egyetem kutatói rámutatnak – a veszélyessé vált üregek megerősítése hagyományos módszerekkel történik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy-egy üreg esetében a szakértők a repedések és a szerkezeti állapot szemrevételezésével, mérnöki szemléletükre, tapasztalataikra hagyatkozva határozzák meg a megerősítés módját, ami általában vasbeton pillérek, gerendák beépítését jelenti. Ha újabb repedés keletkezik, erre újabb pillérek és gerendák beépítése a válasz – így azonban nemegyszer végül túlbiztosított, indokolatlanul nagy méretű megerősítések keletkeznek, amelyek egyrészt szétszabdalják, hasznosíthatatlanná teszik ezeket a felszín alatti tereket, másrészt az itt található természeti-geológiai értékeket is károsítják.

Hasonló a helyzet a Várhegy támfalainak megerősítésével is: az azonnali veszélyelhárítás érdekében bevetett helyi megerősítések például azt eredményezhetik, hogy a felszín alatti vízáramlás iránya megváltozik, ami aztán más támfalszakaszokon okozhat elmozdulást, repedést.

Mind a megcsúszásoknak, mind az üregrendszer problémáinak egyik fő okozója a víz, nemigen lehet tehát tartós és biztonságos műszaki megoldást találni anélkül, hogy a felszín alatti vízviszonyokról átfogó ismeretünk lenne.

Mindezekből következően a BME kutatói úgy látják: átgondolt, mérnöki kutatásokkal megalapozott megoldások kellenek, éss nem ad hoc helyi műszaki beavatkozások, amelyek egyrészt indokolatlan többletköltséget okoznak (miközben az elhárított veszélyek helyett újabbak keletkeznek), másrészt korlátozhatják a későbbi hasznosíthatóságot, és így a Várnegyed hosszú távú fejlesztési koncepciójának sikerét, gazdaságos megvalósíthatóságát is megkérdőjelezhetik.

 

Költségeket takaríthatnak meg, hasznosítási lehetőségeket teremtenek a korszerű tervezési módszerek

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakembereinek javaslatai szerint komplex mérnöki kutatásokkal és azok részét képező úgynevezett numerikus modellezés módszerével lehetne költségtakarékos, biztonságos és célszerű megoldást találni a Várhegy problémáira. Ez lényegében azt jelenti, hogy az egyes területek földtani, talajmechanikai viszonyainak alapos feltárása után számítógépes modellt lehet alkotni, amelynek segítségével megadható a legbiztonságosabb, legköltséghatékonyabb, illetve a későbbi hasznosítást legkevésbé akadályozó megoldás, és több alternatíva is egyszerűen kidolgozható.

A kutatási eredményeket összefoglaló, fent is említett kötetben a BME szakemberei több hasonló modellalkotást, számítást elvégeztek. Ezek közül az egyik a Táncsics Mihály utca 17-21. alatt található különálló üreg, a másik a Nagy Labirintus úgynevezett Mamutfogas terme (ez a geológiailag legértékesebb barlangszakasz, ahol egy mamutfog lenyomata is látható). Ugyancsak készültek ilyen számítások a Fehérvári-rondella támfalára, valamint az Ellyps-támfalra, melyek problémáiról fent már szóltunk.

Numerikus modellezési módszer alkalmazása a Táncsics Mihály utcában található üregeknél

(Forrás: Görög Péter, Hajnal Géza (szerk.): Mérnöki kutatások a budai Várhegyen, Hantken Kiadó 2012)

Az Ellyps-támfal tönkremenetelének modellezése

(Forrás: Görög Péter, Hajnal Géza (szerk.): Mérnöki kutatások a budai Várhegyen, Hantken Kiadó 2012)

 

A kutatási és számítási eredményekkel kapcsolatban külön említésre méltó, hogy azok a Műegyetem több tehetséges hallgatójának a munkáját is hasznosítják: kiváló TDK- (tudományos diákköri) és diplomadolgozatok eredményei is beépültek a kutatásokba. Az egyetem munkatársai fontosnak tartják, hogy ilyen módon a fiatalok már diákkorukban részt vehetnek egy ilyen kiemelten fontos projekt – a budai Várnegyed fejlesztése – sikerét előremozdító munkában.

A kiadványt szerkesztő Hajnal Géza és Görög Péter mellett Török Ákos és Vasvári Vilmos egyetemi kutatók cikkei olvashatók a kötetben, a diákokat pedig Farkas Dávid, Karay Gyöngyi és Kőszely Ágnes képviseli a szerzők között, de további hallgatói munkákra is hivatkoznak a kötetben olvasható tanulmányok.

 

A BME kutatóinak javaslata: egységben kellene megoldani a problémákat

A kutatási eredményekből következően a budai Várnegyed hosszú távú fejlesztésekor összességében a következő szempontokat kell figyelembe venni annak érdekében, hogy a fejlesztéseket biztonságosan, költséghatékonyan és rugalmasan lehessen megvalósítani:

• A koncepciók és tervek kialakításához érdemes olyan szakértői csapatot létrehozni, amelyben építész, történész, jogász, közlekedési és környezetvédelmi szakemberek mellett a mérnökgeológiához, hidrogeológiához és talajmechanikához értő, a numerikus modellezési módszer alkalmazásában jártas mérnökök is részt vesznek.

• Érdemes lenne a Várnegyed területén olyan monitoringrendszert kiépíteni, amely a talajmozgásokat és vízáramlásokat folyamatosan figyeli, és amely a problémák (repedések, vízbetörések stb.) esetén olyan adatokat szolgáltat, melyekkel a leggazdaságosabb és a hosszú távú hasznosítási célokat nem veszélyeztető beavatkozásokat idejében meg lehet tenni.

• A Várnegyed, illetve a Várhegy problémáit, fejlesztési koncepcióit érdemes lenne egységesen, összefüggéseiben kezelni.

• A hasznosítással kapcsolatos elképzelések – mint arról fent is szó esett – minden esetben rendkívül fontosak: egyrészt a nem megfelelő műszaki beavatkozások beszűkíthetik a későbbi hasznosítási lehetőségeket. Más megközelítésben: a hasznosítás eleve feltételezi, hogy a hasznosító gondoskodik a megfelelő műszaki állapotról, észleli az esetleges hibákat (pl. repedéseket) és intézkedik, így nem alakulhat ki nagyobb baj.

 

Háttérinformációk, dokumentumok:

• 1375/2011. (XI. 8.) Korm. határozat a Várbazár rekonstrukciójáról és a Budai Várnegyed hosszú távú fejlesztéséről, valamint a budavári királyi kertek revitalizációjáról, a Budai Várnegyed és környéke közlekedési problémáinak rendezéséről: http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=141243.572376

• 311/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet a Várbazár, valamint a budavári királyi kertek rekonstrukciójához kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról: http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=143216.580238

• Közbeszerzési hirdetmény – „A Budai Várnegyed hosszú távú (25 évre szóló) fejlesztéséről stratégiai terv készítése”: http://www.kozbeszerzes.hu/lid/ertesito/pid/0/ertesitoHirdetmenyProperties?objectID=Hirdetmeny.portal_33711_2011

• Közbeszerzési hirdetmény – „A Budai Várbazár rekonstrukciója és kapcsolódó közösségi közlekedésfejlesztés keretében komplex tervezési feladatok ellátása”: http://www.kozbeszerzes.hu/lid/ertesito/pid/0/ertesitoHirdetmenyProperties?objectID=Hirdetmeny.portal_33712_2011

• „Város a Vár alatt” – a Várbarlang fejlesztési koncepciója (a Közti Zrt. megbízásából készített 2010. évi tanulmány összefoglalója a Vár és a várlejtők föld alatti tereinek hasznosításáról): http://epiteszforum.hu/node/20116