Egyre kevesebb időnk van megelőzni a tűzvészt
Egyre kevesebb tűzeset egyre nagyobb károkat okoz Európa-szerte, a korszerű anyagoknak „köszönhetően" egyre gyorsabban borulnak lángba az épületek – derült ki egy nemzetközi konferencián, ahol a hőszigetelő anyagok és a szendvicspanelek tűzvédelmi jelentősége volt a központi téma.
A tűzesetek száma egyre csökken az európai országokban, a tűzkárok mértéke viszont folyamatosan nő. Ebből az következik, hogy ritkább, de súlyosabb tüzek a jellemzőek. Kontinensünkön naponta (!) mintegy ötezer tűzeset történik, az általuk okozott kár pedig eléri a 126 milliárd eurót. Évi 70 ezer súlyos (kórházi kezelést igénylő) sérülés következik be, a halálesetek számát pedig nemigen lehet megbecsülni, hiszen sok sérült nem a helyszínen, hanem később, a kórházban hal meg – hangzott el azon a nemzetközi szakmai konferencián, amelyet a csarnokszerkezeteket forgalmazó Trimo és a hőszigetelő anyagokat gyártó Rockwool közös szervezésében tartottak a közelmúltban. A rendezvényen – amelyre a Trimo szlovéniai központjában, Trebnje településen került sor – a cég magyarországi képviseletének köszönhetően lapunk munkatársa is részt vehetett.
Claus Bugge Garn holland szakember (a fenti képen) a Rockwool képviseletében tartott előadást, amelyen egy helyiségben kiütő tűz fejlődésének közismert ábráját is bemutatta. A tűz kifejlődésének legfontosabb fázisa az úgynevezett „flash over": ekkor következik be a hőmérséklet rohamos növekedése, amely után hamarosan eléri a tűz a teljesen kifejlett állapotát, amikor gyakorlatilag minden ég, ami a helyiségben található. A tragédia kivédésére ez a – „flash over"-t megelőző – időtartam áll rendelkezésünkre, ám a tapasztalatok szerint ez az időtartam az utóbbi időkben egyre csökken. (Svédországi adatok szerint ez az 1950-es években 15 perc körül alakult, manapság viszont akár 3 percre is csökkenhet. Ez lehet tehát a magyarázata a fent említett paradoxonnak, az elővigyázatosság ellenére egyre nagyobb, egyre súlyosabb károkat okozó tűzeseteknek.
De mi az oka a „flash over"-t megelőző időszak rövidülésének? Mint Claus Bugge Garn rámutatott: ebben nagy szerepe lehet a műanyagok elterjedésének, melyek maguk is táplálják a tüzet. Ilyen tüzet tápláló anyagok lehetnek a hőszigetelő anyagok is, melyek alkalmazására különös gondot kell fordítani – tette hozzá. Ezek az anyagok általában nem kiváltó okai a tűznek – hiszen többnyire eltakart szerkezetként, burkolatok mögött találhatók –, a tűz kifejlődésének gyorsításában (s így a védekezésre rendelkezésre álló idő rövidülésében) viszont nagy szerepük lehet.
A tüzelőanyagok éghetőségére vonatkozó Euroclass-besorolásra az alábbi táblázatokat mutatta be a szakember:
Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az elkészült épületszerkezetek tűzvédelmi tulajdonságaira vonatkozóan ebből még nem lehet pontos következtetéseket levonni; az épület más jellemzőkkel bírhat, mint külön-külön az egyes anyagok. Ezért nagy szerepük van a tűzvédelmi tervezésben az olyan kísérleteknek, amelyeket életnagyságban, valós, megépített szerkezeteken végeznek.
Ilyen egyszerűsített kísérletet tekinthettek meg a szakmai rendezvény résztvevői a Trimo-üzem közelében berendezett területen. Az alábbi képen balról jobbra láthatjuk a poliuretán (PUR), a kőzetgyapot (MW) és poliizocianurit (PIR) hőszigetelő maggal készített szendvicspanelekből épült kis házakat. Egyértelműen a kőzetgyapotos építmény mutatta a legkisebb károsodást és füstképződési jelenségeket. A PUR maggal készült szendvicspanel-épület pedig – bár a szakemberek által várt „flash over" jelenség végül nem következett be e közönség számára rendezett, biztonsági okokból kisebb hőterheléssel végrehajtott kísérletben – a füstképződés és a károsodás súlyos jeleit mutatta.
A rendezvény apropóját természetesen az adta, hogy a szervezők a Rockwool hőszigetelő maggal készült Trimo-szendvicspanelekre kívánták felhívni a figyelmet. Ezeket – mint a rendezvényen is bebizonyosodott – a magas szintű tűzvédelmi elvárások esetén is biztonsággal lehet alkalmazni.
