Egyszerűbben telepíthető négycsöves talajszonda

A magyar fejlesztésű HotJet négycsöves talajszonda poliuretán elasztomer anyagból készülő, rendkívül szívós szondafejből és 32 mm átmérőjű SDR11 PE 100 műanyag csőből áll. A szondafej két félből épül fel, lehetővé téve a párhuzamosan feltekert két, általában 100 m-es csőtekercs egyszerű mozgatását.

A szondafeleknek a lerakódobra történő, ilyen módon megkönnyített felhelyezését követően a szondafej a furat mellett csavarozható össze. Az összecsavarozott szondafejben lévő hosszirányú, kúpos átmenő furatba a fúrószárhoz rögzíthető lerakószerszám kapcsolódik. Ezáltal a szonda – a furat folyamatos öblítése mellett – fúrógéppel letolható, lehúzó súlyra nincs szükség. A szondafej befoglaló átmérőmérete 130 mm, ami ebben a kategóriában kifejezetten kedvező a felhasználandó fúróiszap mennyiségének szempontjából.

A talajszondás rendszerről általában

E rendszerek kialakításához 60–150 méteres függőleges talajfuratokba csőpárokat fűznek. Mivel a talaj hőmérsékletét a felszíni hőmérsékletingadozás csak mintegy 10–15 méteres mélységig befolyásolja, ennél a mélységnél már állandónak mondható. (Hazánkban 100 méter mélyen 12–16 °C van.) Ebből adódóan az ilyen – megfelelően elvégzett méretezés és tervezés alapján kialakított – primer oldali rendszerek nagy biztonsággal állandó, folyamatos hőforrást biztosítanak a hozzá csatlakoztatott hőszivattyús rendszernek. A szondarendszer összekötése a hőszivattyúval 160–180 cm mélyen a talajszint alatt történik, így kialakítása után a talajfelszín teljes mértékben helyreállítható, semmilyen felszíni hatása nincs.

Éves talajhőmérséklet diagram

A talajszonda előnyei:

• a jól méretezett rendszerek nagy teljesítménnyel üzemelnek, nincs szükség más, rásegítő fűtés kialakítására;
• a jó minőségű, megfelelően kivitelezett csőrendszerek hosszútávon meghibásodás, szivárgás nélkül üzemelnek, ebből adódóan új épületeknél akár az alapozás előtt, a ház alatt is kialakítható a csőrendszer;
• az aktív hűtésre is alkalmas hőszivattyús rendszerek az épületből elvont felesleges hőt – megfelelő és pontos méretezés esetén – igen jó hatásfokkal, nagy biztonsággal képesek elvezetni;
• a csővezetékrendszer elkészülte után a felszín helyreállítható, csak a furatoknál és a gerincvezeték nyomvonalán nem célszerű erős, mély gyökérzetű növényeket telepíteni.

A talajszonda hátránya:

• a többi rendszerhez képest viszonylag magas beruházási költséggel alakítható ki;
• bizonyos területeken (környezetvédelem, természetvédelem, bizonyos műtárgyak közelsége, termálvíz stb.) nem engedélyezik a fúrásokat;
• kemény, sziklás, porózus talaj esetén megfontolandó a kialakítása, mivel az ilyen talajnak meglehetősen gyenge a hővezető-képessége.