Energiatudatos ház természetes anyagokból

Major Attilának, a BioÉpítész Kft. ügyvezetőjének megrendelő-építész viszonylatban csak önmagával és párjával kellett megegyeznie, ugyanis önmaguknak építette az Ajkarendeken álló, alacsony energiafogyasztású családi házat. Az eredeti szándék szerint minősített passzívház épült volna, de időközben kiderült, hogy költséghatékonyság szempontjából nem feltétlenül érdemes szigorúan ragaszkodni a darmstadti intézet által elvárt paraméterekhez (például önmagában a minősíttetés is jelentős összegbe került volna). Mint Major Attilától megtudtuk, a gépészet, a nyílászárók és a szigetelés tekintetében így is magas szintet lőttek be. Ugyanakkor mondjuk a pincénél nem 25, hanem „csak" 20 cm-es szigetelést építettek be. A Blower-door légtömörségből nem engedtek, de a passzívház szinthez elvárt 15 kWh/m2/év helyett 18-20 körül alakul az éves energiaigény, ami azért mindenképpen „közel passzívház szintű" épületnek tekinthető.

A természetes anyagok alkalmazásában ugyanakkor nem kellett kompromisszumokat kötni: a lábazattól felfelé teljesen cement- és polisztirolmentes épület készült. Eredetileg ausztriai gyártású fa falpanelből épült volna a teherhordó falszerkezet, de ezt végül hazai megoldással helyettesítették: Major Attila szülőhelyemhez, Pápához közel, Tapolcafőn található az a több mint száz éves múlttal rendelkező téglagyár, ahonnan az égetetlen préselt agyagtéglát – azaz vályogtéglát – vásárolták a teherhordó és a válaszfalakhoz is.

Egy probléma azonban megoldásra várt: ez a termék ugyanis nem volt minősítve, így a tervező készítette el a B30-as, kettősméretű és kisméretű téglákhoz az alkalmazástechnikai segédletet, amit szakértőkkel lektoráltatott is. Így sikerült az ÉMI vizsgálatok után az ÉME minősítést is megszerezni. A falazóelemekről összességében megállapítható: a vályog hőtároló képessége, páraszabályozási – valamint az elektroszmog szempontjából is kedvező – élettani tulajdonságai ellensúlyozzák a valamivel gyengébb hőszigetelő-képességet.

A vályogfalakra – kívülről 30 cm távolságot tartva – fa tartóvázra 6 cm vastag lágyfarost lemezek kerültek, melyeket a kőzetgyapot vakolásához hasonló módon lehet tapaszolni és színezni. Az említett 30 cm-es részt fújható cellulózszigeteléssel töltötték ki. A házhoz vasbeton koszorú nem készült. A fafödémre párazáró réteg, majd 6 cm –az alapoknál kiszedett – döngölt agyag került. Erre a leterhelő, tűzgátló és hőtároló rétegre fordul át hőhídmentesen a homlokzati cellulóz szigetelés. A házban ahol csak lehetett, hajópadlót alkalmaztak, melyet 25 cm magas párnafa-vázszerkezetre építettek – ezt a réteget befújható fagyapot-szigeteléssel töltötték ki.

Az ÉMSZ Év Tetője pályázatának „energiatudatos épületburok" szekciójában elnyert nívódíjról az építész a következőket mondta: „A jó hőszigetelési tulajdonságok mellett valószínűleg azt is értékelhette a zsűri, hogy a természetes anyagokból, nem szokványos technológiával készült szerkezeti részletek esetében is törekedtünk az átgondolt, jól kitalált megoldásokra. A garázst például náddal szigeteltük, melynek a párkány- és szemöldökkialakítása a ház többi részletével együtt a svájci és német bírálóbizottsági tagokat is lenyűgözte a helyszínen. Egyébként nekik nem kellett magyarázni, hogy mi volt a koncepció, mondták maguktól: Ökologische Passivhaus, ami náluk már kiforrott irányzat." Az átgondoltságot és következetességet mindenesetre elősegíthette, hogy Major Attila nemcsak megrendelői és tervezői, de az előkészítői, lebonyolítói és műszaki vezetői szerepet is betöltött az építkezésen. Mivel nem volt generálkivitelező, ezért minden szakágat ő irányított. Mint hangsúlyozza, az épület sikeréhez – a befejező munkákat végző építőmesteri brigád mellett – az összes többi alvállalkozó is hozzájárult.

B. G.

 

Falszerkezet több szerepben

Az épület tiszteletben tartja a hagyományos népi építészeti elveket, de újra is értékeli, továbbgondolja, és a passzívházakra jellemző energiatudatos megoldásokat is tartalmaz. A nyugati irányban erősen lejtő telken kelet-nyugati hossztengellyel szerkesztett, fésűs beépítési móddal elhelyezett épület oldalhatáron álló északi fala a beépítési szabályok és az energetikai követelmények szerencsés összhangjának megfelelően szinte teljesen tömör, mindössze négy kis szellőző-bevilágító ablak jelenik meg rajta. A déli és nyugati oldalak a napenergia passzív befogadására és hasznosítására alkalmas nagy üvegfelületekkel tagoltak, a délnyugati sarkon az épület tömegének visszahúzásával kialakított terasszal, mely fölött a sarokpillérrel megtámasztott tetőzet megnövelt konzolos kinyúlásával oldották meg az üvegfelületek természetes nyári árnyékolását. A hófehérre színezett vastag határoló falak réteges szerkezete – szórt cellulóz anyagú maghőszigeteléssel és a belső oldali, téglapillérekkel erősített préselt vályogtégla teherviselő falazattal – egyrészt a természetes anyagok széles körű alkalmazásának igényével készült, másrészt a napsugárzás közvetlen hasznosításának hatékonyságát is javítja. Harmadrészt a falszerkezet a légfűtéssel kombinált fatüzelésű kandalló szakaszos hőleadásának időbeli kiegyenlítését, illetve az ehhez szükséges hőtároló tömeget is biztosítja. Ugyancsak nagy szerepe van a falszerkezetnek az épület páraháztartásának szabályozásában. Az épületburok fokozottan légzáró kialakítása miatt a gépészeti rendszer része a hővisszanyerős szellőztetőberendezés is, melyet a (szórt cellulóz hőszigetelésű födémmel kialakított) padlástérben helyeztek el. (Forrás: az ÉMSZ zsűrijének összefoglaló értékelése a 2012. Év Tetője Pályázat díjazottjairól)