A Fa tartószerkezetek – méretezés az Eurocode alapján c. kötet elsődleges célja, hogy a praktizáló építész- és építőmérnökök, valamint az egyetemi hallgatók számára összefoglalja a magasépítési fa tartószerkezetek méretezésének azon legfontosabb összefüggéseit és adatait, amelyeket az Eurocode 5 szabvány és a hozzá kapcsolódó előírások tartalmaznak.
A Fa tartószerkezetek kiadványt elektronikusan ITT LEHET MEGRENDELNI.
Személyes átvétel:
helye: 1119 Budapest, Pajkos utca 25. II emelet, Artifex Kiadó
ideje: telefonos egyeztetés alapján, telefonszám: +36-1-783-17-11
A kötet (szerzői: Armuth Miklós, Bodnár Miklós) része annak az elmúlt években megjelent sorozatnak, mely a hazai szakmai közélet és a felsőoktatás számára témakörönként foglalja össze az Eurocode szabványok leggyakrabban használt előírásait (A tartószerkezeti méretezés alapjai, Terhek és hatások, Vasbeton szerkezetek, Acélszerkezetek 1. Általános eljárások, Acélszerkezetek 2. Speciális eljárások, Geotechnikai tervezés).
A kötet része annak az elmúlt években megjelent sorozatnak, mely a hazai szakmai közélet és a felsőoktatás számára témakörönként foglalja össze az Eurocode szabványok leggyakrabban használt előírásait (A tartószerkezeti méretezés alapjai, Terhek és hatások, Vasbetonszerkezetek, Acélszerkezetek 1. Általános eljárások, Acélszerkezetek 2. Speciális eljárások, Geotechnikai tervezés).
Jelen kötet előzményének az a kéziratban megjelent „Fa tartószerkezetek Segédlet” tekinthető, mely az elmúlt években a BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszékén szolgálta az építészmérnök hallgatók felkészülését a „Fa tartószerkezetek” c. tárgyból. A többször átdolgozott Segédlet – egyre bővülő tartalommal – időről-időre követte az európai előírások gyakori változásait.
Bár az Eurocode 5 szabvány – alapelveit tekintve – igen közel áll a közelmúlt magyar faszerkezeti szabványaihoz, a gyakorló mérnök számára bonyolultabbnak, nehezebben áttekinthetőnek tűnhet. Ezt egyes esetekben a gazdasági szempontokat túlzottan figyelembe vevő részletezettség (pl. a faanyagok szilárdsági osztályba sorolása), más esetekben a gyakorlati szempontokra kevéssé figyelő megközelítési mód (pl. a változó keresztmetszetű tartók tárgyalása) okozhatja.
Az európai szabvány terjedelmességének további oka, hogy a már a magyar szabvány által is tárgyalt témák részletesebb tárgyalásán túl új anyagokkal (pl. LVL, OSB), új kapcsolóelemekkel (pl. fogas és szöges tárcsák), új szerkezetfajtákkal (pl. panelek), valamint korábban nem tárgyalt jelenségekkel (pl. födémek lengései) is foglalkozik.
A kötet egy-egy témakörének tárgyalásakor igyekeztünk először a szabványok előírásait pontosan idézni, majd az előírásokat értelmezve, esetlegesen az összefüggéseket átalakítva, táblázatokkal, grafikonokkal kiegészítve próbáltuk a jelenségek fizikai tartalmát megvilágítani, és a „kézi” számítás számára gyors, egyszerűen követhető módszereket adni.
Ma, amikor a méretezést végző mérnökök leggyakrabban számítógépes programok segítségével végzik számításaikat – sokszor a képletekbe mechanikusan behelyettesítve, a jelenségek fizikai tartalmának, a szerkezetek valódi viselkedésének követése nélkül – továbbra sem nélkülözhető a „kézi” számítási módszerek alkalmazása. A tervezendő tartószerkezet koncepciójának kialakításakor az előtervezés során, művezetéskor, az oktatásban és legfőképpen a számítógépes eredmények ellenőrzésekor és értékelésekor nélkülözhetetlen a fizikai jelenségek lényegét jól kifejező, viszonylag gyorsan elvégezhető, jól áttekinthető „kézi” számítási módszerek használata.
Ahol lehetett, igyekeztünk az európai előírásokat a hazai gyakorlatban megszokott – a korábbi magyar szabványokhoz hasonló – formára átalakítani, ábrákkal, táblázatokkal és diagramokkal minél könnyebben érthetővé és kezelhetőbbé tenni.
Budapest, 2018. július
a Szerzők
Tartalomjegyzék
1. Általános tudnivalók
1.1 Tervezési alapelvek
1.2 Egyéb tudnivalók
1.2.1 A Segédletben használt fontosabb jelölések
1.2.2 A görög ABC
1.2.3 A prefixumok
1.2.4 A mértékegységek és a mértékegységek átváltásai
1.2.5 A kótázás szabályai
2. Fa tartószerkezetek anyagai
2.1 A faanyag jellemzőinek tervezési értéke
2.1.1 Felhasználási osztályok
2.1.2 A teheridőtartamok osztályai
2.1.3 A kmod módosító tényező
2.1.4 A faszerkezetek biztonsági tényezői
2.2 A szilárdsági osztályok és az anyagjellemzők karakterisztikus értékei
2.2.1 A szerkezeti (természetes) faanyagok szilárdsági osztályai
2.2.2 A rétegelt-ragasztott tartók lamella-anyagának húzószilárdság-alapú „T" szilárdsági osztályai
2.2.3 A rétegelt-ragasztott fa szilárdsági és merevségi adatainak, sűrűségének számítása
2.2.4 A homogén rétegelt-ragasztott tartók szilárdsági osztályai
2.2.5 A szabványos felépítésű kombinált rétegelt-ragasztott tartók szilárdsági osztályai
2.2.6 A nem szabványos, egyedi felépítésű kombinált rétegelt-ragasztott tartók jellemzőinek számítása
2.2.7 Példák nem szabványos, egyedi felépítésű kombinált rétegelt-ragasztott tartókra
2.2.8 A Kerto LVL termékek mechanikai tulajdonságai
2.3 Speciális szilárdságmódosító hatások
2.3.1 Mérethatás
2.3.2 A rétegelt-ragasztott tartók lamella-vastagságának hatása
2.3.3 Rostirányra merőleges kis felületű nyomás („pecsétnyomás”)
2.3.4 Rostiránnyal a szöget bezáró nyomás
3. Acél kapcsolóelemes kapcsolatok
3.1. Általános megjegyzések
3.1.1. Több kapcsolóelemből álló kapcsolatok
3.1.2. Több nyírt síkú kapcsolatok
3.1.3. Rostra merőleges húzással terhelt kapcsolatok
3.2 Keresztirányban terhelt (hajlított-nyírt) csap típusú kapcsolóelemek teherbírása
3.2.1 Fa-fa és falemez-fa kapcsolatok
3.2.2 Acél-fa kapcsolatok
3.2.3 Blokkos vagy réteges blokkos nyírási törés
3.2.4 Csap típusú kapcsolóelemek teherbírásának egyszerűsített számítása
3.3 Szegezett és tűzőkapcsos kapcsolatok
3.3.1 Általános rész
3.3.2 Szegezett fa-fa kapcsolatok
3.3.3 Szegezett falemez-fa kapcsolatok
3.3.4 Szegezett acél-fa kapcsolatok
3.3.5 Tengelyirányban terhelt szegek
3.3.6 Keresztirányban és tengelyirányban is terhelt szegek
3.3.7 Tűzőkapcsos kapcsolatok
3.3.8 Táblázatok szegezett kapcsolatok méretezéséhez
3.4 Átmenőcsavaros, hengercsapos és facsavaros kapcsolatok
3.4.1 Átmenőcsavaros kapcsolatok
3.4.2 Hengercsapos kapcsolatok
3.4.3 Facsavaros kapcsolatok
3.4.4 Táblázatok csavarozott kapcsolatok méretezéséhez
3.5 Csap típusú kapcsolóelemek szerkesztési szabályainak összefoglaló táblázata
3.6 Gyűrűk és tárcsák
3.6.1 A gyűrűk és a peremes tárcsák méretezése
3.6.2 A tüskés tárcsák méretezése
3.6.3 A fogas tárcsák méretezése
3.6.4 Táblázatok gyűrűs és tárcsás kapcsolatok méretezéséhez
4. Központosan húzott és központosan nyomott rudak
4.1 Központosan húzott rudak
4.2 Központosan nyomott rudak
4.2.1 Központosan nyomott rudak ill. keresztmetszetek
4.2.2 A relatív karcsúság egyszerűsített számítása
4.2.3. A kihajlási hossz
4.2.4 A fiktív nyíróerő meghatározása
4.2.5 Többszelvényű, mechanikusan kapcsolt rudak keresztmetszeti jellemzői
4.2.6 Az osztott keresztmetszetű rudak számítása
5. Hajlított tartók
5.1 Egyenes hajlítás
5.2 Nyírófeszültségek ellenőrzése
5.2.1. Nyírófeszültségek általában
5.2.2 Csavarásból származó nyírófeszültségek
5.2.3. Hajlított tartók nyírófeszültségei
5.2.4 Gerendák ferde síkú keresztmetszetcsökkentéssel
5.2.5 Gerendák támaszuknál ferde síkú keresztmetszetcsökkentéssel
5.3 Vékonygerincű és vékonyövű ragasztott gerendák
5.3.1 Vékonyövű ragasztott gerendák
5.3.2. Vékonyövű ragasztott gerendák
5.3.3 Eltérő anyagokból összetett, ragasztott keresztmetszetek feszültségeinek számítása
5.4 Ferdeélű és íves gerendák
5.4.1 Alaptípusok és elvégzendő speciális vizsgálatok
5.4.2. A max. normálfeszültség ellenőrzése ferde élnél
5.4.3 A csúcs-zóna ellenőrzése
5.4.4 Egy irányban változó magasságú, egyenes élű (félnyeregtető-alakú) egyszerű kéttámaszú gerenda
5.4.5 Egy irányban változó magasságú, egyenes élű (félnyeregtető-alakú) konzolos kéttámaszú gerenda
5.4.6 Két irányban változó magasságú, egyenes élű (nyeregtető-alakú) egyszerű kéttámaszú gerenda
5.4.7 Két irányban változó magasságú, egyenes élű (nyeregtető-alakú) konzolos kéttámaszú gerenda
5.4.8 Állandó keresztmetszetű középen íves szimmetrikus kéttámaszú gerenda
5.4.9 Két irányban változó magasságú, fent egyenes élű, alul középen íves (nyeregtető-alakú, alul középen íves) kéttámaszú gerenda
5.5 Ferde hajlítás
6. Külpontos igénybevételek
6.1 Külpontos húzás
6.2 Külpontos nyomás
6.2.1 Külpontosan nyomott keresztmetszet
6.2.2 Oszlopok
6.2.3 Gerendák
6.2.4 Az egyirányban külpontos nyomás egyszerűsített képletei, teherbírási tartományok
6.2.5 A kétirányban külpontos nyomás egyszerűsített képletei, teherbírási tartományok
7. Merevítések
7.1 Nyomott rudak oldalirányú megtámasztásai
7.2 Főtartó-sorozatok merevítőrendszerei
8. Használhatósági határállapotok
8.1 Alakváltozások
8.1.1 Követelmények
8.1.2 Alakváltozások számítása
8.1.3 A kapcsolatok csúszása
8.2 Lengések
8.2.1 Általános követelmények
8.2.2 Lakóépületek közbenső födémeinek lengései
9. Méretezés tűzterhelésre
9.1 Tűzállósági követelmények
9.1.1 Kockázati egységek, az épületek és épületrészek kockázati osztályba sorolása
9.1.2 Tartószerkezetek tűzállósági követelményei
9.1.3 Az építményszerkezetek tűzvédelmi osztályára és tűzállósági teljesítményére
vonatkozó követelmények
9.2 A tűzállósági határérték meghatározásának elvi alapjai
9.2.1 A tűzvédelmi tervezés alapvető követelményei
9.2.2 Az anyagjellemzők és ellenállások tervezési értékei
9.2.3 Igazolási módszerek
9.2.4 A fa tartószerkezetek tűzvédelmi osztályai
9.3 Anyagjellemzők
9.3.1 Az egydimenziós beégés sebessége
9.3.2 A névleges beégési sebesség
9.3.3 A beégési sebességek
9.4 A mechanikai ellenállás számítási módszerei
9.4.1 A csökkentett keresztmetszet módszere
9.4.2 A csökkentett anyagjellemzők módszere
9.4.3 Egyszerűsített eljárások szerkezeti elemek és komponenseik erőtani számításához
9.5 Kapcsolatok méretezése tűzterhelésre
9.5.1 Szélső faelemes kapcsolatok
9.5.2 Szélső acéllemezes kapcsolatok
9.6 Szerkezeti részletek
9.6.1 Falak és födémek
9.6.2 További elemek
