Tervezési segédletek Fa tartószerkezetek – Tervezés az Eurocode alapján

2010. május 15.
Tervezési segédletek Fa tartószerkezetek – Tervezés az Eurocode alapján

A Fa tartószerkezetek – méretezés az Eurocode alapján című kötet a praktizáló építész- és építőmérnökök, valamint az egyetemi hallgatók számára összefoglalja a magasépítési fa tartószerkezetek méretezésének azon legfontosabb összefüggéseit és adatait, amelyeket az Eurocode 5 szabvány és a hozzá kapcsolódó előírások tartalmaznak.

 

A kiadvány SZEMÉLYES ÁTVÉTEL esetén 1260 forintba,
postázással 1705 forintba kerül.

A Fa tartószerkezetek kiadványt elektronikusan  ITT LEHET MEGRENDELNI.

Faxon elküldhető megrendelőlap letölthető innen >>

Személyes átvétel:
helye: 1119 Budapest, Bikszádi utca 25. I. emelet, Artifex Kiadó
ideje: telefonos egyeztetés alapján, telefonszám: +36-1-783-17-11

 

A kötet (szerzői: Armuth Miklós, Bodnár Miklós) része annak az elmúlt években megjelent sorozatnak, mely a hazai szakmai közélet és a felsőoktatás számára témakörönként foglalja össze az Eurocode szabványok leggyakrabban használt előírásait (A tartószerkezeti méretezés alapjai, Terhek és hatások, Vasbeton szerkezetek, Acélszerkezetek 1. Általános eljárások, Acélszerkezetek 2. Speciális eljárások, Geotechnikai tervezés).

Jelen kötet előzményének az a kéziratban megjelent „Fa tartószerkezetek segédlet” tekinthető, mely az elmúlt években a BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszékén szolgálta az építészmérnök hallgatók felkészülését a Fa tartószerkezetek című tárgyból. A többször átdolgozott segédlet időről-időre – egyre bővülő tartalommal – követte az európai előírások gyakori változásait.

Bár az Eurocode 5 szabvány – alapelveit tekintve – közel áll a közelmúlt magyar faszerkezeti szabványaihoz, a gyakorló mérnök számára bonyolultabbnak, nehezebben áttekinthetőnek tűnhet. Ezt egyes esetekben a gazdasági szempontokat túlzottan figyelembe vevő részletezettség (például a faanyagok szilárdsági osztályba sorolása), más esetekben a gyakorlati szempontokra kevéssé figyelő megközelítési mód (például a változó keresztmetszetű tartók tárgyalása) okozhatja.

 

Megjelent a Fa tartószerkezetek című kiadvány

 

Az európai szabvány terjedelmességének további oka, hogy a már a magyar szabvány által is tárgyalt témák részletesebb tárgyalásán túl új anyagokkal (például LVL, OSB), új kapcsolóelemekkel (például fogas és szöges tárcsák), új szerkezetfajtákkal (például panelek), valamint korábban nem tárgyalt jelenségekkel (például födémek lengései) is foglalkozik. A kötet egy-egy témakörének tárgyalásakor igyekeztünk először a szabványok előírásait pontosan idézni, majd az előírásokat értelmezve, esetenként az összefüggéseket átalakítva, táblázatokkal, grafikonokkal kiegészítve próbáltuk a jelenségek fizikai tartalmát megvilágítani, és a „kézi” számítás számára gyors, egyszerűen követhető módszereket adni.

Ma, amikor a méretezést végző mérnökök leggyakrabban számítógépes programok segítségével végzik számításaikat – sokszor a képletekbe mechanikusan behelyettesítve, a jelenségek fizikai tartalmának, a szerkezetek valódi viselkedésének követése nélkül –, továbbra sem nélkülözhető a „kézi” számítási módszerek alkalmazása. A tervezendő tartószerkezet koncepciójának kialakításakor az előtervezés során, művezetéskor, az oktatásban és legfőképpen a számítógépes eredmények ellenőrzésekor és értékelésekor nélkülözhetetlen a fizikai jelenségek lényegét jól kifejező, viszonylag gyorsan elvégezhető, jól áttekinthető „kézi” számítási módszerek használata.

Ahol lehetett, igyekeztünk az európai előírásokat a hazai gyakorlatban megszokott, a korábbi magyar szabványokhoz hasonló formára átalakítani, ábrákkal, táblázatokkal és diagramokkal minél könnyebben érthetővé és kezelhetőbbé tenni.

Tervezzük, hogy a kötetet – várható további kiadásaikor – újabb témakörökkel bővítjük (például falpanelek, tűzvédelem stb.)

A szerzők

 

Tartalomjegyzék

1. Általános tudnivalók

1.1 Tervezési alapelvek

1.2 Egyéb tudnivalók

1.2.1 A Segédletben használt fontosabb jelölések

1.2.2 A görög ABC

1.2.3 A prefixumok

1.2.4 A mértékegységek és a mértékegységek átváltásai

1.2.5 A kótázás szabályai

2. Fa tartószerkezetek anyagai

2.1 A faanyag jellemzőinek tervezési értéke

2.1.1 Felhasználási osztályok

2.1.2 A teheridőtartamok osztályai

2.1.3 A kmod módosító tényező

2.1.4 A faszerkezetek biztonsági tényezői

2.2 A szilárdsági osztályok és az anyagjellemzők karakterisztikus értékei

2.2.3 A szerkezeti (természetes) faanyagok szilárdsági osztályai

2.2.3 A rétegelt-ragasztott fa szilárdsági osztályai

2.2.3 Kerto LVL termékek mechanikai tulajdonságai

2.3 Speciális szilárdságmódosító hatások

2.3.1 Mérethatás

2.3.2 Rostirányra merőleges kis felületű nyomás („pecsétnyomás”)

2.3.3 Rostiránnyal alfa szöget bezáró nyomás

3. Acél kapcsolóelemes kapcsolatok

3.1. Általános megjegyzések

3.1.1. Több kapcsolóelemből álló kapcsolatok

3.1.2. Több nyírt síkú kapcsolatok

3.1.3. Rostra merőleges húzással terhelt kapcsolatok

3.2 Keresztirányban terhelt (hajlított-nyírt) csap típusú kapcsolóelemek teherbírása

3.2.1 Fa-fa és falemez-fa kapcsolatok

3.2.2 Acél-fa kapcsolatok

3.2.3 Blokkos vagy réteges blokkos nyírási törés

3.2.4 Csap típusú kapcsolóelemek teherbírásának egyszerűsített számítása

3.3 Szegezett és tűzőkapcsos kapcsolatok

3.3.1 Általános rész

3.3.2 Szegezett fa-fa kapcsolatok

3.3.3 Szegezett falemez-fa kapcsolatok

3.3.4 Szegezett acél-fa kapcsolatok

3.3.5 Tengelyirányban terhelt szegek

3.3.6 Keresztirányban és tengelyirányban is terhelt szegek

3.3.7 Tűzőkapcsos kapcsolatok

3.3.8 Táblázatok szegezett kapcsolatok méretezéséhez

3.4 Átmenőcsavaros, hengercsapos és facsavaros kapcsolatok

3.4.1 Átmenőcsavaros kapcsolatok

3.4.2 Hengercsapos kapcsolatok

3.4.3 Facsavaros kapcsolatok

3.4.4 Táblázatok csavarozott kapcsolatok méretezéséhez

3.5 Csap típusú kapcsolóelemek szerkesztési szabályainak összefoglaló táblázata

3.6 Gyűrűk és tárcsák

3.6.1 A gyűrűk és a peremes tárcsák méretezése

3.6.2 A tüskés tárcsák méretezése

3.6.3 A fogas tárcsák méretezése

3.6.4 Táblázatok gyűrűs és tárcsás kapcsolatok méretezéséhez

4. Központosan húzott és központosan nyomott rudak

4.1 Központosan húzott rudak

4.2 Központosan nyomott rudak

4.2.1 Központosan nyomott rudak ill. keresztmetszetek

4.2.2 A relatív karcsúság egyszerűsített számítása

4.2.3. A kihajlási hossz

4.2.4 A fiktív nyíróerő meghatározása

4.2.5 Többszelvényű, mechanikusan kapcsolt rudak keresztmetszeti jellemzői

4.2.6 Az osztott keresztmetszetű rudak számítása

5. Hajlított tartók

5.1 Egyenes hajlítás

5.2 Nyírófeszültségek ellenőrzése

5.2.1. Nyírófeszültségek általában

5.2.2 Csavarásból származó nyírófeszültségek

5.2.3. Hajlított tartók nyírófeszültségei

5.2.4 Gerendák ferde síkú keresztmetszetcsökkentéssel

5.2.5 Gerendák támaszuknál ferde síkú keresztmetszetcsökkentéssel

5.3 Vékonygerincű és vékonyövű ragasztott gerendák

5.3.1 Vékonygerincű ragasztott gerendák

5.3.2. Vékonyövű ragasztott gerendák

5.3.3 Eltérő anyagokból összetett, ragasztott keresztmetszetek feszültségeinek számítása

5.4 Ferdeélű és íves gerendák

5.4.1 Alaptípusok és elvégzendő speciális vizsgálatok

5.4.2. A max. normálfeszültség ellenőrzése ferde élnél

5.4.3 A csúcs-zóna ellenőrzése

5.4.4 Egy irányban változó magasságú, egyenes élű (félnyeregtető-alakú) egyszerű kéttámaszú gerenda

5.4.5 Egy irányban változó magasságú, egyenes élű (félnyeregtető-alakú) konzolos kéttámaszú gerenda

5.4.6 Két irányban változó magasságú, egyenes élű (nyeregtető-alakú) egyszerű kéttámaszú gerenda

5.4.7 Két irányban változó magasságú, egyenes élű (nyeregtető-alakú) konzolos kéttámaszú gerenda

5.4.8 Állandó keresztmetszetű középen íves szimmetrikus kéttámaszú gerenda

5.4.9 Két irányban változó magasságú, fent egyenes élű, alul középen íves (nyeregtető-alakú, alul középen   íves) kéttámaszú gerenda

5.5 Ferde hajlítás

6. Külpontos igénybevételek

6.1 Külpontos húzás

6.2 Külpontos nyomás

6.2.1 Külpontosan nyomott keresztmetszet

6.2.2 Oszlopok

6.2.3 Gerendák

6.2.4 Az egyirányban külpontos nyomás egyszerűsített képletei,, teherbírási tartományok

6.2.5 A kétirányban külpontos nyomás egyszerűsített képletei, teherbírási tartományok

7. Merevítések

7.1 Nyomott rudak oldalirányú megtámasztásai

7.2 Főtartó-sorozatok merevítőrendszerei

8. Használhatósági határállapotok

8.1 Alakváltozások

8.1.1 Követelmények

8.1.2 Alakváltozások számítása

8.1.3 A kapcsolatok csúszása

8.2 Lengések

8.2.1 Általános követelmények

8.2.2 Lakóépületek közbenső födémeinek lengései

sajátjaink

sajátjaink

nyerjenabaumittal

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás