Így lehet elrontani egy drága mintás márvány lapburkolatot

 

Tozetto színes márvány lapburkolat részlete. A tozetto lap olyan – többnyire vágott – alaplapok közé burkolt önálló dekorációs burkolóelem, amelynek segítségével a burkolatot változatossá, érdekesebbé teszik. E burkolólap alkalmazása, illetve ez a burkolási mód az exkluzív kategóriájú, azaz drágább burkolatokra jellemző

 

A budai hegyvidék villájában kivitelezett színes, mintás, részben tozetto spanyol márványlapokból álló padlóburkolat hibáinak vizsgálatakor – a generálkivitelező és a burkoló alvállalkozó között kialakuló jogvitában – arra kellett választ adni, hogy mennyi volt a szükséges burkolandó felület és az ahhoz szükséges márvány burkolólap, figyelembe véve a vágási veszteséget is, továbbá hogy az építési folyamat mely résztvevői milyen etapokban és mennyiségben voltak a beszállítók.

Az a kérdés is felvetődött, hogy a szállított kő megfelel-e a rá vonatkozó követelményrendszernek, különös tekintettel a burkolólapoknak a szabályos négyzettől való eltérésére, a vastagsági különféleségekre és a zárványosságra. Azaz: milyen minőségű a márvány lapburkoló anyag, és lehetett-e ebből I. osztályú burkolatot készíteni, illetve a többlet helyszíni vágások mennyi időt vettek igénybe, tekintettel a felmerülő késedelmi kötbérre is?

 

Márvány lapburkolati elemek mintáinak nézetei. A 2. jelű minta átmenő repedése, felületi hibái, és az 1. jelű minta a szabályostól történő szögeltérései

 

Az üledékes kőzetek (márvány: üledékes kőzet, mely nagy nyomás – például: víz súlya – alatt keletkezett) természetes velejárója, hogy az üledék anyagán kívül „szennyeződések" kerülnek bele. Ezek egyrészt az üledékes kőzetek jellegzetes és színes mintáit képzik, másrészt a létrejövő építészeti-geológiai képződményben kisebb szilárdságú, más fizikai-kémiai tulajdonságú zárványokat képeznek. Ilyenek az agyagzárványok is, melyek éppen eltérő fizikai-kémiai tulajdonságaik miatt – a kisebb szilárdság miatt puhább és kevésbé szervesült zárványt alkotnak a körülvevő keményebb (szilárdabb) anyagnál –, sérülékenyebbek, könnyebben kopnak, és a bányanedvesség állapotának változása (csökkenő nedvességtartalom, csökkenő térfogat) következtében gyakorta elválnak a márvány alapanyagától, és kihullanak. A lapburkolati elemek vékony lemezszerű szerkezetét e zárványok mindenképpen gyengítik, akár még kitöltve, akár már kihullva helyükről, csökkent keresztmetszet létrehozásához járulva hozzá, puszta létükkel.

Végül, de nem utolsó sorban meg kellett határozni a kijavítás módját és költségeit is.

 

Rekonstruált márvány lapburkolat színes burkolati terve (CAD: Karsai János)

 

A vizsgálatokat a helyszín részletes felmérésével kellett kezdeni. A manuálék feldolgozásaként először egy léptékhelyes rekonstruált márvány színes lapburkolati terv készült el, számítógépen rajzolva. Ezt követte a rekonstruált kőkonszignáció burkolati tervének elkészítése, mely alapját képezte az anyagmennyiségek kiszámításának.

 

Rekonstruált kőkonszignáció burkolati terve, részlet (CAD: Karsai János)

 

A rekonstruált kőkonszignáció burkolati terv birtokában volt lehetséges anyagfajtánként a színes márvány lapburkolat kő-, és méretkimutatását elkészíteni, táblázatos formában. Az agyagfajtákat szintenként, méret, terület és szín, valamint darabszám szerint kellett kimutatni, közben kiszámítva a vágási és egyéb veszteségeket, figyelembe véve a tartalék anyagok raktári felmérését is.

 

A kőkonszignációs méretkimutatás egy anyagra és szintre, valamint az összes anyag összesítése

 

Az összes típusú, fajtájú és színű anyag összesített kimutatása is megtörtént, szintén táblázatos formában. E táblázat azonban az eredeti elképzelés szerinti méretekkel jelzi a szükséges anyagmennyiséget fajtánként és összesítve.

 

Tervezett méretű márvány lapburkolat összesített kimutatásának táblázata

 

Az építési folyamat különféle résztvevőinek beszállítási mennyiségeit – a rendelkezésre álló bizonylatok alapján – lehetett kimutatni, anyagfajtánként és összesítve is.

A márvány lapburkoló elemek minőségi meghatározásakor mindenekelőtt tisztázni kellett a rá vonatkozó követelményrendszert. Ez a szokásos hármas tagozódás szerinti:

Jogszabályoka 39/1997. (XII. 19.) KTM–IKIM együttes rendelet: az építési célra szolgáló anyagok, szerkezetek és berendezések műszaki követelményeinek, és megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának, és felhasználásának részletes szabályairól,a 4/1999. (II. 24.) GM rendelet, a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól,a 1993. évi X. törvény a termékfelelősségről.

Szabványokaz MSZ-04-803/2-1989. Kőszerkezetek és kőszobrász szerkezetek,az MSZ-15034–79 Kő építőelemek és szerkezetek terminológiája,az MSZ-18294-86 Építőkövek,az MSZ-7658/2 Építőipari mérettűrések alapelvei.

Egyéb szakmai szabályokalkalmazástechnikai kézikönyvek,általános szakmai ismeretek,speciális szakmai ismeretek.

Az MSZ-18294-86 Építőkövek című szabvány 4.2. felületi hibák fejezetrészében a felületi hibák megengedett mértékét a megmunkálás módjának függvényében a 12. táblázat adja közre.

A szabvány a vizsgálatok mintavételezéséhez az 5.2. fejezetrészben elrendeli, hogy a termék alakjának, felületének és méreteinek ellenőrzésére a díszítőkövek kivételével a tétel különböző részeiből a 13. táblázat szerint kell mintát venni. Ha a tétel darabszáma 51-nél kisebb, vagy azt díszítőkövek alkotják, minden terméket vizsgálni kell.

A MSZ-04-803/2-1989. Kőszerkezetek és kőszobrász szerkezetek című szabvány a minőségi osztályozástól függő követelmények között az alábbiakat írja elő. A kőszerkezetek alakhűségének és mérettűrésének az MSZ 7658/2. lap szerinti pontossági osztálynak kell megfelelnie a táblázat jelölései szerint.

A kőszerkezetek alakhűségének és mérettűrésének követelményei

 

A vonatkozó követelményeknek való megfeleltetés, azaz a megfelelőségi vizsgálatok elvégzése után megállapítható váltak a következők. A ténylegesen meghatározott felméréseken alapuló kőkonszignáció szerinti mennyiségekre vonatkozó szükséges mintavételek a mellékelt táblázatban láthatók.

 

A mintavételek konkrét mennyiségre vonatkozó követelményei

 

 

Tényleges mintavételek táblázatos kimutatása a minőség jelölésével

 

A burkolólapok határoló élei (lapjai) párhuzamostól való eltérésének (a csúcsszögek eltérése a derékszögtől), és oldalhosszai egymástól való eltérésének vizsgálata során kiderült, hogy a szállított burkolólapok nem szabályos négyzet alakúak. Az átvevők olyan megállapításokat is tettek, hogy „a burkolólap egyik szöge nem derékszög". Ezért szükségesnek mutatkozott, hogy a négyzet szögeivel is foglalkozzunk, őszinte sajnálatunkra...

A négyzet „2" jelű sarokpont-helyzetének, illetve β szögének megváltozása következtében megváltozó α és γ szögek változásai

 

Mindebből következett, hogy átlagosan 2 db korrekciós vágással lehet a hibás lapot kijavítani, de előfordulhattak olyan lapok is – számuk, mértékük (mérési pontosság, tűrés) nem volt meghatározva –, amelyeket 3 vágással lehetett csak tökéletes négyzet alakúra kijavítani.

Ezután készítettük el a burkolóanyagok minősítését az összes szabványossági szempont szerint, a számított tűrések figyelembe vételével.

 

Egy márvány kőburkolati elem minősítése

 

Az összes márvány kőburkolati elem összesített minősítése

 

A síkfogasság vizsgálata során, a ragaszthatóság és burkolhatóság függvényében ki kellett munkálni a vastagsági eloszlást táblázatos formában.

Láthatóvá vált, hogy a vastagság 15–23 mm között változik, szemben az eddig a jogvita során előadottakkal (18-22 mm)! Ez összesen 8 mm különbséget jelent. A tervezett 20 mm-re vetített I. osztályban megengedett, szabványban rögzített tűrés mértéke maximum 0,61 mm. A kőminősítés táblázatai szerint a lapok döntő többsége osztályon kívüli, 59,69 %, szigorúan csak e követelmény szempont szerinti minősítéssel. A burkoló alvállalkozói állítással szemben az aljzatbetonok (fogadószinti szerkezet) síkját (felületét), az építési naplók tanúsága szerint burkolás előtt kijavították, kiegyenlítették, és a kivitelezők elszámoltak a többletköltség tekintetében! Az ÉMI MF 2001/4/95 építésügyi műszaki feltételei a ragasztóhabarccsal kapcsolatosan rögzítik, hogy a burkolólapok alatti, legfeljebb 20 mm vastag, fogas kenőlappal aljzatra kent, a burkolólapok rögzítését szolgáló ragasztóréteg a tervezett szilárdságot mindenképpen kielégítő, előírt lejtésű, simaságú, tisztaságú és pórustartalmú teherelosztó, illetve teherhordó betonaljzatra kerüljön, és a tervezett burkolólap méretével összhangban lévő, tömörített ragasztóréteghez tartozó, kellő méretű fogas kenőlappal az anyag felületen való erős bedolgozása, ügyelve a kötésidő kezdete előtt beterítendő felületnagyságra (például: 5 mm-es ragasztóréteghez 10/10-es négyszögfogú lappal).

 

A burkolólapok vastagsági méretei és a ragasztással történő korrekció lehetőségei

 

A megfelelőségi vizsgálatok lefolytatása után megállapíthatóak voltak az alábbiak:

• A tárgyi márvány lapburkolatok burkolási munkáinál tökéletesen elegendő a 10/10 mm-es négyszögfogú fogas kenőlappal felhordható ragasztóréteg, melynek a vastagsága 5 mm. A munka tételkiírása és anyagnormája (42-022-001 Padlóburkolat készítése, beltérben, beton alapfelületen, márványlappal, 2 cm vastagságig, hálósan, 3-5 mm vtg. ragasztóba rakva, 40x40 cm lapméretig /King Építóipari Vállalkozói Programrendszer/) is 3-5 mm vastagságú ragasztó réteget ír elő, 2 cm (20 mm) lapvastagságig.
• A 20/20 mm-es négyszögfogú fogas kenőlappal felhordható ragasztóréteg – vastagsága 10 mm – esetén a padlószint változása (megemelkedése) miatt az ajtók (tok, lap) falburkolatok, nyíláskeretek, felületkezelések, lépcsőcsatlakozások, és egyéb szerkezetek, vezetékek, berendezések elhelyezése és mérete megváltozna, mely további többletköltségekhez és kivitelezési időtöbblethez, továbbá organizációs problémákhoz vezetne.
• A ragasztóréteg egy része a burkolóanyag minimális felfekvésére, és a ragasztóhatáshoz (fogadószinthez, lapburkoló anyaghoz) szükséges, mely 5 mm-es ragasztóréteg esetén minimum 3 mm, 10 mm-es ragasztóréteg esetén minimum 6 mm. A ragasztóréteg másik része a burkolóanyag helyezésével kapcsolatos korrekciók végrehajthatóságára szolgál, mely 5 mm-es ragasztóréteg esetén maximum 2 mm, 10 mm-es ragasztóréteg esetén maximum 4 mm.

Könnyen belátható, hogy az előzőekben részletezettnél nagyobb mértékű – 23-15=8 mm maximális – síktól való eltérés (síkfogasság) korrekciója egyáltalán nem lehetséges.

A kijavítási munkafolyamatok egységár-, és értékelemzését, valamint ellenőrzését is elvégeztük, szakértői módszerekkel, amit az alábbiakban adtunk közre.

Az összes munka elvégzése, a szakértői konszignáció szerinti burkolt felülettel számolva 1.011.375,- Ft anyagköltséget és 1.792.312,- Ft díjat jelent, mely 32 munkanap munkaidőt jelent. A burkolati mintákból adódó vágási idő, az összes munka elvégzése, a szakértői konszignáció szerinti lapburkolati elemek számával számolva 5,25 munkanapot tesz ki.

Az eset tanulsága tehát az, hogy csak pontosan megtervezett, gondosan kiválasztott szállítóval történő szerződést, és kellő részletezettségű átvételt követően, I. osztályú burkoló elemekkel lehetséges I. osztályú márvány lapburkolatot kivitelezni.

Szende Árpád