2014. szeptember 15.

Kedvező tapasztalatokról számol be a fedezetkezelő

Kedvező tapasztalatokról számol be a fedezetkezelő

Az 1,5 milliárd forint fölötti magánberuházások esetén kötelező fedezetkezelés – a kezdeti félelmekre rácáfolva – az alvállalkozók biztonságos és jogvitáktól mentes kifizetését tette lehetővé az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Ezért ma már a kötelezőnél kisebb volumenű beruházások részéről is mutatkozik érdeklődés az Első Fedezetkezelő Zrt.-nél.

Az építőipari nagyberuházások megvalósulását korábban rengeteg visszaélés és vita is lassította: kifizetetlen alvállalkozók, elhúzódó jogviták, sőt, a már kész projektek blokádja is előfordult – hangzott el azon a sajtóbeszélgetésen, amelyet az Első Fedezetkezelő Zrt. tartott a napokban. „Ezeket a kockázatokat majdnem teljes mértékben kiszűri a fedezetkezelés jogintézménye, amely – noha ez a tény a közvélemény számára kevéssé ismert – 2010 óta kötelezően alkalmazandó minden, nagyságrendileg másfél milliárd forintot meghaladó értékű építési beruházás esetében" – hangsúlyozta Novák Zalán, a cég vezérigazgatója. Mint hozzátette, így a fedezetkezelés is támogatója lehet a remélhetőleg középtávon is folytatódó fellendülésnek.

A piacon legnagyobb, kizárólag fedezetkezeléssel foglalkozó szolgáltatónál éves szinten ötven-száz darabra becsülik a fedezetkezeléssel biztosított magyarországi projektek számát. Ezek jelentős része jelenleg még az állami/közösségi szférában zajlik, de a magánpiacon is legalább 200-400 milliárd forint értékben indulnak építőipari nagyberuházások. Tapasztalataik szerint az utóbbi időben jelentősen növekszik az érdeklődés az általuk nyújtott szolgáltatások iránt.

A fedezetkezelés legfontosabb célja, hogy biztonsági garanciát nyújtson minden résztvevőnek. A beruházó számára csökkenti a beruházás problémamentes befejezésének kockázatát. Ráadásul a vállalat hírneve sem sérül – nem történhet meg, hogy az elégedetlen vállalkozók a médiához fordulva hozzák rossz hírbe az építtetőt, noha ő átutalta pénzüket, csak az valahol „eltűnt" – mint ahogyan ez korábban gyakran megesett.

A fővállalkozó is biztonságban van, mert csak akkor kell megkezdenie egy – műszakilag pontosan körülhatárolt – építési ütemet, ha annak pénzügyi fedezete a fedezetkezelőnél már rendelkezésre áll.

Ha az adott ütem a műszaki ellenőr által igazoltan elkészült, a benyújtott számlákat a fedezetkezelő fizeti ki – méghozzá a regisztrált alvállalkozóknak akár közvetlenül is. Ez viszont a munkát ténylegesen elvégző cégeknek jelent garanciát – nincs sorbanállás, nem tűnhet el a pénz a vállalkozói láncban. Ráadásul akár már néhány nappal a teljesítést követően pénzükhöz juthatnak a közreműködők.

„Rendkívül fontos, hogy a vállalkozók regisztrálják magukat, mert csak így tudjuk számukra garantálni elvégzett teljesítményük ellenértékének kifizetését. Aki a rendszerben nem szerepel, az gyakorlatilag számunkra sem létezik" – hívta fel a figyelmet erre a szükséges lépésre Novák Zalán. A jogszabályban előírt regisztrációs kötelezettség azért is fontos, mert az utóbbi időben az építéshatósági eljárások során nemcsak a fedezetkezelői szerződés meglétét, hanem az adminisztrációs kötelezettség pontos teljesítését is ellenőrzik. Ha ez hiányzik, büntetést szabhatnak ki.

Az Első Fedezetkezelő Zrt. továbbfejlesztette az eredetileg a minisztérium által elkészíttetett szoftvert, amely nyilvántartja a projektben résztvevő vállalkozókat, számláikat és a teljesített kifizetéseket, és amely a jövőben akár összekapcsolhatóvá is válhat a már szintén bevezetett elektronikus építési naplóval. A rendszer minden szokásos építőipari folyamatot, így például az eltérő szerződéses devizanemeket, a jóteljesítési garanciákat és a kifizetett előlegeket is képes kezelni.

A rendszer másik nagy előnye, hogy szigorú határidőkhöz és eljárási lépésekhez köti a vitás kérdések rendezését. Ilyen módon szinte teljes egészében elmaradnak a korábban hosszan elhúzódó viták és jogorvoslati eljárások. Ha mégis perre kerülne sor, a vitatott vállalkozói díj a végleges döntésig a fedezetkezelő letéti számláján marad.

„A piac egyre nagyobb mértékben igényli szolgáltatásainkat" – mondta el a vezérigazgató. Az Első Fedezetkezelő olyan nagy megrendelők projektjeinek lebonyolításában működik, illetve működött közre korábban, mint a Stadler, a Bridgestone vagy az OTP Ingatlan által kivitelezett 300 lakásos győri Dália Palota. Az elmúlt két évben a sikeresen lebonyolított beruházások összértéke meghaladta a 60 milliárd forintot.

Az Építési Megoldások kérdésére a fedezetkezelő vezetői elmondták: bár az említett 1,5 milliárdos beruházási értékhatár fölött kötelező (magánberuházások esetén) a fedezetkezelő bevonása, semmi akadálya nincs, hogy ennél kisebb értékű beruházások esetén is így gondoskodjon a beruházó a kifizetések rendezett lefolyásáról. Erre már konkrét példa is volt egy 400 milliós projekt keretében, és jelenleg is tárgyalnak egy kb. 100 milliós beruházás ügyében. Számos jogvita és presztízsromboló konfliktus megelőzhető így – az Első Fedezetkezelő vezetői ezért abban bíznak, hogy mind gyakrabban fognak élni a beruházók a szolgáltatásukkal. Ezt segíthetik elő az elmúlt évek kifejezetten kedvező tapasztalatai is: a kezdeti félelmek után az építőipari szereplők meggyőződhettek róla, hogy az érdekeiket szolgálja a fedezetkezelés – hangzott el a sajtótájékoztatón.

Érdeklődésünkre hozzátették: előfordul az is, hogy bár az említett értékhatár miatt kötelező lenne, a beruházók igyekeznek kibújni az előírt fedezetkezelési eljárás alól; vagy több kisebb volumenű beruházásra bontják szét „papíron" a projektet, vagy egyszerűen csak elmulasztják a bejelentkezést a rendszerbe. Ilyen esetekben viszont a megbízott vállalkozóknak és alvállalkozóknak érdemes elgondolkodni azon: vajon miért próbálja különböző trükkökkel elkerülni a megbízójuk, hogy a fedezetkezelés keretében a kifizetések rendezett, átlátható módon történjenek?

 

sajátjaink

sajátjaink

sajátjaink

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás