Kihirdették a veszélyhelyzetet – mit jelent ez építéshatósági szempontból?

A kormány Győr-Moson-Sopron megye és Komárom-Esztergom megye területére, Pest megyében a Szobi járás, a Váci járás, a Dunakeszi járás, a Szentendrei járás területére, továbbá Budapest I., II., III., IV., V., IX., XI., XIII., XXI., XXII. kerületének közigazgatási területére árvízi veszély miatt a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (Kat.) 44. § a) pont aa) alpontja alapján veszélyhelyzetet hirdetett ki [177/2013. (VI. 4.) Korm. rend. 1. §].

A veszélyhelyzetet 2013. június 4. 12 órától hirdették ki, az ehhez kapcsolódó jogszabályi előírásokat ettől az időponttól kell alkalmazni [177/2013. (VI. 4.) Korm. rend. 4. §]. A veszélyhelyzetről szóló rendelet tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a kormány – az Országgyűlés felhatalmazása alapján – a rendelet hatályát meghosszabbítja. Amint megszűnik a veszélyhelyzet, a kormány rendelete is hatályát veszti [Magyarország Alaptörvénye 53. cikk (2)-(4) bek.].

A veszélyhelyzet fogalmát Magyarország Alaptörvénye határozza meg. A kormány a veszélyhelyzettel érintett területen az Alaptörvény alapján egyedileg rendelkezik a szükséges intézkedésekről, amelyek közvetlenül érintik a lakosokat is.

A kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával, építmények, építményszerkezetek veszélyes állapotának megszüntetésével, megelőzésével összefüggő kivételes építési követelményeket, engedélyezési, tudomásulvételi és kötelezési eljárási szabályokat, a tervdokumentáció tartalmi követelményeit, a kivételes tervellenőrzési, tervpályázati és tervtanácsi szabályokat, továbbá az építőipari kivitelezési tevékenység eltérő szabályait a kormány külön rendeletben határozza meg [1997. évi LXXVIII. tv. 62. § (1) bek. 10. pont].

A kihirdetett veszélyhelyzet esetében a kivitelezési szabályok is eltérők az általánosan alkalmazandó rendelkezésekhez képest.

További részletek a témakörben itt találhatók >>