Konkrét javaslatokat fogalmazott meg az ÉVOSZ a lakásépítési piac élénkítésére
3-4 százalék körüli hitelkamatokkal, 5-12 százalékra csökkentett lakásáfával, valamint az építésigazgatási és -hatósági eljárások egyszerűsítésével az új lakások építése a kormányzati ciklus végéig megduplázható és a harmadik üzleti év végére a költségvetés bevételi oldalán is pozitívummal zár – írja az ÉVOSZ közleménye.
Az alábbiakban a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményt teljes egészében közöljük:
Az ÉVOSZ nagyra értékeli és továbbra is szorgalmazza, hogy az NGM – korábbi ígéretének eleget téve – számításokat végez a lakásgazdálkodás, lakásépítés élénkítését szolgáló, bevezethető intézkedések várható költségvetési kihatásairól. Az ÉVOSZ javaslataiban korábban olyan elgondolásokat fogalmazott meg, melyek eredményeként az új lakásépítések száma a kormányzati ciklus végéig megduplázható és a harmadik üzleti év végére a költségvetés bevételi oldalán is pozitívummal zár.
Tekintettel a hazai építőipar rendelésállományának beszűkülésére is, sürgetőbb feladattá vált a magánmegrendelői piac élénkítése. A kormány megfelelő beruházás élénkítő eszköztárat működtet a befektetés ösztönzéshez, a lakossági szektorban azonban a gazdasági válságot idéző bénultság van a lakásépítés és lakásfelújítás területén.
Ez év végére mindösszesen 9 500 új lakás megvalósulását és mintegy 120 000 meglévő lakás felújítását prognosztizáljuk. A gazdasági válság előtt, ezek az értékek 2007 évben mintegy 36 000 új lakás és 250 000 lakásfelújítás volt. Ma Magyarországon megvan az igény a 2015 év végére várhatónál lényegesen magasabb számú új lakás vásárlására és az érdemleges lakásfelújításokra is, az ehhez szükséges kivitelezői kapacitás, a műszaki-technikai megoldások és a megvalósításhoz szükséges építő- és szakipari anyagok rendelkezésre állnak.
A finanszírozási hátteret meghatározóan piaci eszközökkel kell megteremteni és működtetni. Ehhez elengedhetetlen, hogy a jelenlegi 7-14% közötti kamatozású lakáscélú hitelek helyett a 3-4% közötti kamatozású, a lakosság részére hosszútávon kiszámítható feltételekkel működő forintalapú hitellehetőségek legyenek. Ebben az irányba hatott a MNB jegybanki alapkamat folyamatos csökkenése. Megoldást azonban a kereskedelmi bankoktól csak akkor remélhetünk rövid időn belül, ha a kormányzat olyan gazdaságpolitikai megállapodást köt kereskedelmi bankokkal, ahol az ilyen kondíciók melletti banki kockázatvállalást segíti, mérsékli, vagy/és a tulajdonában lévő bankok és pénzintézetek számára ilyen termékfejlesztést ír elő.
Az új lakások és a jól behatárolt építésiengedély-köteles lakásfelújítások forgalmi adójának csökkentése (román, lengyel, cseh mintára) nemcsak a kereslet élénkítését eredményezi a kedvezőbb négyzetméterárak mentén, hanem az építőipar akut problémáját is oldja, ami a számla nélküli vállalkozásokból adódik. Ma a lakossági megrendelők nagy többsége nem hajlandó, nem képes megfizetni a 27%-os lakásáfa összegét. Ezért írásos szerződések nélkül szóbeli megállapodásokkal rendel és rákényszeríti az építési mikro- és kisvállalkozókat, hogy a munkájukat számla nélkül, áfa felszámítása nélkül végezzék. 5-12% között van az a forgalmi adó mérték, amit tapasztalataink szerint a lakossági megrendelők megfizetnének. Az alacsonyabb ÁFA a legális szférába terelné az ügyleteket, az alacsonyabb bekerülési árral pedig lényegesebben több új lakásra lenne megrendelő. Természetesen a jelenlegihez mérten kedvezményesebb ÁFA összeget meghatározott lakáskörben javasoljuk érvényesíteni. Javasolunk számításokat végezni a 150 m2-nél nem nagyobb és/vagy az 50 millió Ft-ot meg nem haladó értékhatáron belül. Fontos, hogy a „kedvezményes" ÁFA-kör visszaélésekre ne adhasson lehetőséget.
Indokolt, hogy egyszerűsödjenek az engedélyköteles építési-felújítási feladatok építésigazgatási-, hatósági eljárásai. A mai bonyolult, időigényes eljárási rend arra ösztönzi az építtetőt, felújító megrendelőt, hogy kikerülje az engedélyezési folyamatot, ezzel kisebb-nagyobb jogsértéseket elkövetve. Anélkül, hogy az építés környezetében élők véleményezési, észrevételezési jogai ne sérüljenek, sok esetben a tervező-kivitelező felelőssége az ellenőrzések növelése mellett, kisebb értékű és léptékű munkálatokat elegendő lenne bejelentési kötelezettség mellett hatóságilag regisztrálni. Ennek rendszerét mielőbb ki kell dolgozni. Az egyszerűsítés olcsóbbá tenné és a legális szférába terelné az ügyleteket.
Az ÉVOSZ javasolja, hogy az 50 millió Ft értékhatár alatti kivitelezési munkáknál, így a lakásgazdálkodás területén is, a jelenleginél jóval egyszerűbb elektronikus építési napló vezetésére kerülhessen sor. Mind a megrendelő, mind pedig a kivitelezésben közreműködők túlzottnak tartják az adattömeget és naprakészséget a könnyen átlátható, jól lehatárolható kis értékű munkáknál. Az egyszerűsített elektronikus építési napló életszerűbb és kezelhetőbb lenne mindenki számára.
Koji László
ÉVOSZ elnök
Budapest, 2015. október 16.
