Központban: a műemlékvédelem

A műemlékvédelem témakörét a 2001. évben született „a kulturális örökség védelméről" című jogszabály határozza meg, mely szerint a műemlékek védelme magában foglalja a műemléki értékek felkutatását, nyilvántartását, védetté nyilvánítását, a műemlékek helyreállítását, védelmét, valamint a velük kapcsolatos oktatást, ismeretterjesztést is, tudtuk meg Dr. Lupovici Jack ügyvédtől, az ügyvédipraxis.hu szakértőjétől.

A kulturális örökségeink védelme a nemzet minden tagjának kötelessége, így azt veszélyeztetni, rongálni, megsemmisíteni tilos.

Ha műemlékre gondolunk, általában egy épület képe jelenik meg előttünk, ám a műemlékek fajtáji sokkal szélesebb körben mozognak: lehetnek népi építészeti emlékek, egy adott iparág emlékei, közlekedéstörténeti emlékek, régészeti emlékek, történeti kertek, kertépítészeti alkotások és temetők, temetkezési emlékek is.

A műemlékké nyilvánítás folyamata

A műemlékek és régészeti lelőhelyek nyilvántartását a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ végzi, és az örökségvédelmi nyilvántartás a nemzeti adatvagyon körébe tartozik.
A műemléki védetté nyilvánítás a Forster Központ honlapján megtalálható adatlap kitöltésével a tárgyi ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalához való benyújtással kezdeményezhető.

Ezt követően a Forster Központ javaslata alapján a miniszter két dolgot tehet: egyrészről elrendelheti a védetté nyilvánítási eljárás előkészítését vagy védetté nyilvánítási dokumentáció elkészítésének mellőzésével elutasíthatja a védetté nyilvánítást.

A műemléki értékeket a miniszter rendeletben nyilvánítja védetté, mely rendeletnek tartalmaznia kell a védetté nyilvánítás tényét, a védetté nyilvánított műemléki értékeket, a védelem célját, a védelem fajtáját (mely lehet műemlék vagy védett műemléki terület), a védett ingatlanra vonatkozó elővásárlási joggal kapcsolatos szabályokat, a műemlékvédelmi bírság számítási kategóriáját és a műemlék helyrajzi adatait.
Általános gyakorlat, hogy a műemléket a hatóság „Műemlék" feliratú táblával jelöli meg, és ha indokolt, akkor a fontosabb megközelítési pontjain a védett területet is.

Ideiglenes védelem

A műemléki védelemre javasolt ingatlant vagy ha a műemléki értéket megsemmisülés vagy értékeinek eltűnése fenyegeti, a hatóság legfeljebb egy éves időtartamra ideiglenes védelem alá helyezheti, mely egyszer, további egy évvel hosszabbítható meg indokolt esetben.

Amennyiben a műemléket védetté nyilvánítják az eljárás során, vagy letelik az egy év, akkor az átmeneti védelem megszűnik. Akkor is megszűnik ez a jogintézmény, ha a hatóság úgy ítéli meg, hogy a védetté nyilvánítás nem indokolt.

Műemlékek építési munkálatai

A műemlékeknél törekedni kell az eredeti állapot visszaállítására, melynél nagyon fontos szempont a hitelesség kérdése. A műemléknek anyagában, szerkezetében azt a kort kell tükröznie, amelyben létrehozták. Nagyon fontos, hogy azokat az elemeket, melyek zavaróak a műemlék eredeti bemutatásában (például utólag hozzáépített épületrészek), azokat le kell bontani, de műemléket teljes egészében lebontani nem szabad. Részleges bontás is csak különösen indokolható esetekben (például életveszély elhárítása) lehetséges. A műemlékek jellegét megváltoztatni nem szabad és épségben kell őket fenntartani.

(X)