Mikor és hogyan kell dübellel rögzíteni a műanyag lapostető-szigetelést?

 

2011 áprilisában jelent meg az Épületszigetelők, tetőfedők és bádogosok Magyarországi Szövetsége (ÉMSZ) által kiadott, „Műanyag és gumilemezekből készülő csapadékvíz-szigetelések tervezési és kivitelezési szabályai" című kézikönyv. A könyv szerkesztésében számos gyártó és anyagforgalmazó képviselője, tervező és kivitelező, valamint szakértő vett részt. Az volt a célunk, hogy a különböző új, vagy részben új anyagokat, azok felhasználási körét és módját a tervezők, kivitelezők és beruházók számára összefoglaljuk. Ebben a kiadványban is hangsúlyt kapott a szélszívással szembeni mechanikai rögzítés kérdésköre, amiről az alábbiakban is szó lesz.

A gumialapú lemezek körében mind az átlapolások varratainak készítésénél, mind a lemezek szélszívással szembeni mechanikai rögzítésénél nagyon eltérő megoldások lehetségesek a különböző gyártmányok esetében. A kézikönyvben nem használtuk az anyagok pontos megnevezését (csak a zárójelbe tett betűk alapján lehetett a különböző szigetelőanyagokat megkülönböztetni). Arra sem volt lehetőségünk, hogy egy-egy terméket részletesebben ismertessünk, az alábbiakban viszont egy konkrét gumilemez-típus (Firestone) rögzítési megoldásait is ismertetjük.

 

A mechanikai rögzítés módjai

Csapadékvíz-szigetelést csak olyan aljzatnál szabad mechanikailag rögzíteni, amely a rögzítőelemeket teljes bizonyossággal képes hosszú távon megtartani. Mechanikai rögzítést ezért leggyakrabban acél trapézlemez tetőfödémre kerülő tetőszigetelés esetén alkalmaznak. A rögzítés lehet vonal menti, pontonkénti, sávszerű vagy ezek kombinációja. A mechanikai rögzítés előnye, hogy nagyobb tetőlejtés mellett is alkalmazható, de 20˚ tetőhajlás felett a gyártóval egyeztetni kell.

Mechanikai rögzítésre olyan csapadékvíz-szigetelő lemez alkalmazható, melyet a gyártó erre a felhasználásra javasolt. Általában a csapadékvíz-szigeteléssel együtt a teljes rétegrendet leerősítik, de a hőszigetelő réteget külön is le kell fogatni. Acél trapézlemez tetőfödémeken a tetőszigetelést csak a lemezbordák felső felületéhez szabad rögzíteni. A tekercsek fektetése és rögzítése mindig a bordákra merőlegesen történik. A rögzítők legkisebb távolsága legalább 20 cm, de egyes anyaggyártók meghatározhatnak ennél kisebb távolságot is (15-18 cm).

Nagy páratartalmú helyiségek feletti acél trapézlemez tetőfödémeknél alacsony külső hőmérséklet esetén a rögzítéseknél páralecsapódással kell számolni. A gyártók szerint elhanyagolható az a páraáthatolás, ami a rögzítőelemek – műanyag párazáró rétegen keresztül történő – elhelyezése miatt előfordulhat. Modifikált bitumenes lemez páravédelmi réteg alkalmazása esetén a rögzítőelemnél nem keletkezik páraáthatolás. Acél trapézlemez aljzatszerkezetnél a tető egyes széleinél nem lehet a rögzítést a felső öveken elvégezni, ekkor a szerkezetbe be kell építeni egy keresztben elhelyezett acéllemezt.

A monolit beton, a pórusos könnyűbetonból készült lejtbetonok, vagy tetőfelújításnál előforduló perlitbeton, kőszivacslap, átnedvesedett beton vagy vékony előregyártott tetőpanel szerkezetű aljzatok esetén célszerű kihúzásra vizsgálatot végezni a rögzítőelemek megfelelő lehorgonyzása érdekében.

A mechanikai rögzítéshez a szigetelőlemezt lazán kell fektetni, kismértékű hullámosodás megengedett. Az alatta lévő, esetleg szükséges elválasztó réteg anyagát úgy kell megválasztani, hogy a rögzítőelemek becsavarásánál e réteg anyagát ne károsítsák.

 

Rögzítőelemek

A mechanikai rögzítésre használható rögzítőelemek állhatnak:

egybeépített hüvelyes műanyag alátétből és egy fémcsavarból (1. és 3. fotó),alátétből (tárcsából, tányérból) és egy csavarból (2. fotó), vagyterpesztett horgony formájú tárcsás műanyag dübelből és beütőszegből (4. fotó).

A rögzítőelemek választéka széles, a követelményeknek azonban nem minden termék felel meg. Ezek a követelmények az alábbiak:

lépésállóság,kicsavarodásállóság,műanyag rögzítőelemek mechanikai ellenállása, ridegedése,fém rögzítőelemek korrózióállósága,műanyag rögzítőelemek hő általi öregítéssel szembeni ellenállása,hőhídmentesség.

A legkorszerűbb, a fenti követelményeknek megfelelő rögzítőelemek például a teleszkópos, hőhídmentes tetőcsavarok műanyag tányéralátéttel, acél- vagy faszerkezetű aljzatok esetén (1. fotó). A hagyományos megoldást (fém alátét és -csavar) a 2. fotó szemlélteti, szintén fa és acél aljzatok számára. A betonaljzatokhoz a 3. fotó szerinti, míg a pórusbetonhoz a 4. fotó szerinti rögzítőelemek alkalmazhatók.

 

1. fotó (balra). Teleszkópos, hőhídmentes tetőcsavarok műanyag tányéralátéttel

2. fotó (jobbra). Hagyományos fém alátét és -csavar

 

3. fotó (balra). Rögzítőelem betonaljzatokhoz

4. fotó (jobbra). Rögzítőelem pórusbeton aljzathoz

 

A rögzítőelemek hosszát a kihorgonyzásra alkalmas szerkezet és a csapadékvíz-szigetelő réteg közötti távolság határozza meg. A változó vastagságú, lejtésben rakott hőszigetelés esetén változó méretű rögzítőelemeket kell alkalmazni. A rögzítőelemek egyenletes mértékű és gyors elhelyezését segítik a csavartelepítő automaták.

A rögzítőelemek feleljenek meg a Műszaki Engedélyezés Európai Szervezet (EOTA) által kiadott útmutatóban foglaltaknak (ETAG 006).

A mechanikai rögzítőelemek csavarvégeit a trapézlemez alsó oldalán tilos levágni!

 

Vonal menti mechanikai rögzítés

Vonal menti mechanikai rögzítésnek azt nevezik, amikor a csapadékvíz-szigetelést pontonként rögzítik, de vagy az átfedések alatt, vagy felülről letakarják szigetelőlemezzel.

Az átlapolásokban történő, vonal menti mechanikai rögzítés a legelterjedtebb; előnye abban áll, hogy a rögzítőelemek által átfúrt csapadékvíz-szigetelés mindig takart marad, a hibalehetőség így minimálisra csökkenthető. Hátránya azonban, hogy a rögzítés ilyen módja nem teszi lehetővé a szélszívás különböző mértékének követését. Az átlapolás mértéke általában legalább 100 mm, ha a rögzítőelem „tányérjának" szélessége nem haladja meg a 40 mm-t, de az egyes anyagok alkalmazástechnikai utasításait figyelembe kell venni. Ez az átlapolás egyes termékeknél gyárilag jelölt is (1. ábra).

1.ábra. Vonal menti mechanikai rögzítés esetén az átlapolás mértéke általában legalább 100 mm, ha a rögzítőelem „tányérjának" szélessége nem haladja meg a 40 mm-t

A tető azon szakaszain, ahol a szélszívás mértéke megköveteli, a belső mezőben használatos tekercsméretnél keskenyebb lemezeket kell alkalmazni (feles, illetve harmados lemezek egyes gyártóknál beszerezhetők), vagy a mechanikai rögzítéseket felülről egy szigetelőlemez-csíkkal kell takarni. (2. ábra) Ez tulajdonképpen már a sávos mechanikai rögzítés egyik megoldása is.

2.ábra. Ahol a szélszívás mértéke megköveteli, indokolt lehet a mechanikai rögzítéseket felülről egy szigetelőlemez-csíkkal letakarni

A letakaró sáv a Trelleborg gumialapú szigetelőlemezeknél készülhet az ún. thermobond-szalaggal is, melyet forrólevegős kézi hegesztővel, vagy egy erre a célra kifejlesztett készülékkel lehet a szigetelőlemezre vízhatlanul kapcsolni.

 

Példa egy gumilemez-típus mechanikai rögzítéseire

A Firestone EPDM szigetelőlemezek mechanikai rögzítése 3 féle módon történhet:

1. Átszúrás nélküli, R.M.A rendszer (Reinforced Mechanically Anchored System)

Az RMA rendszer könnyű, átszúrás nélküli mechanikai rögzítés, mely a QuickSeam RMA szalag kifejlesztésével vált lehetővé. Ez egy erősített EPDM szalag, melynek két szélén végig gyárilag felhordott öntapadó ragasztósáv található. Ezeket az RMA szalagokat a megfelelően fogadóképes aljzatra fektetik, és a födémhez mechanikailag rögzítik. A rögzítő-szalagok távolságát és/vagy a rögzítőelemek számát a szélteher-számítás határozza meg. A nagy EPDM lepleket azután hozzáragasztják az RMA szalagokhoz (3. ábra). Általában 6,10 m-től 9,15 m széles lepleket alkalmaznak. A tetők szélein a lemezeket ragasztással is lehet rögzíteni a QuickSeam RMA szalag használata helyett. A lemezeket legalább 100 mm-es átlapolással kell fektetni, a hagyományos QuickSeam Splice varrattömítő szalagot alkalmazva.

3. ábra. Átszúrás nélküli, R.M.A rendszer

 

2. Sínes mechanikai rögzítés, M.A.S rendszer (Mechanically Anchored System)

A bárhol elhelyezhető sínes mechanikai rögzítésnél az EPDM leplekre helyezett sínnel mechanikailag rögzítik a szigetelést, majd ezt egy 152 mm széles, öntapadó QuickSeam tömítő szalaggal takarják le (4. ábra). A sínek elhelyezésének távolságát a szélszívás mértéke határozza meg. A lemezeket legalább 100 mm-es átlapolással kell fektetni, és az átlapolások közé öntapadó QuickSeam tömítőszalagot kell helyezni a szigetelés folytonos vízhatlansága érdekében.

4. ábra. Sínes mechanikai rögzítés, M.A.S rendszer

 

3. Mechanikai rögzítés az átlapolásokban, B.I.S rendszer (Batten in Seam System)

Az átlapolásokban történő B.I.S rögzítési rendszernél 2,28 m széles lemezt alkalmaznak, melyet lazán a megfelelő aljzatra fektetnek. Szöveterősítésű lemez használata esetén a lemez mérete a 3,05 m-t is elérheti. A széleken a szigetelőlemezt vagy teljes felületű ragasztással, vagy mechanikailag rögzítik. A mezőben a szigetelőlemezt az átlapolásokban elhelyezett sínnel rögzítik (5. ábra). A szöveterősítésű lemezt sín helyett alátétekkel és csavarokkal is lehet rögzíteni. A sínek elhelyezésének távolságát és a szigetelőlemezek szélességét a szélszívás mértéke határozza meg. Az átlapolásoknak a hosszoldalon 200 mm, a lemez-végeken 100 mm szélesnek kell lennie. Az átlapolások közé öntapadó QuickSeam tömítő szalagot kell helyezni a szigetelés folytonos vízhatlansága érdekében.

5. ábra. Mechanikai rögzítés az átlapolásokban, B.I.S rendszer

 

A mechanikai rögzítések számát, sűrűségét, helyét a szélterhelés és a rögzítőelemek teherbírása szerint kell megállapítani, és az adatokat a tervben, költségvetési kiírásban és a műszaki leírásban közölni kell. Az egyes szigetelőanyag-gyártók térítés nélkül elvégzik a mechanikai rögzítések kiosztását, a rendelkezésre bocsátott tetőalaprajz és egyéb adatok alapján. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az eddig alkalmazott és az ÉMSZ által korábban kiadott „Tetőszigetelések Tervezési és Kivitelezési Irányelvei"-ben szereplő úgynevezett ökölszabályok már nem érvényesek, a rögzítőelemek új szabvány alapján meghatározott száma, vagy a leterhelő réteg súlya az eddig alkalmazott értékeknél mintegy 30-50 %-kal több vagy kevesebb is lehet!

Csobajiné Tóth Judit

okl. építészmérnök, okl. épületszigetelő szakmérnök