2012. október 15.

Milyen szempontok szerint válasszunk zuhanyfolyókát?

Milyen szempontok szerint válasszunk zuhanyfolyókát?

Az épített zuhanyozók népszerűsége egyre nő - e témakörön belül cikkünk a folyókákkal és ezen belül is azzal foglalkozik, hogy mely szempontok szerint kell kiválasztani a megfelelő vízelvezető elemet. E téren gyakran még a szakemberek sem rendelkeznek elég információval a szakmailag és műszakilag megalapozott döntéshez.

A cikk megírására több negatív élmény is késztetett. Munkám során gyakran járok különböző építési területeken, tárgyalok tervezőkkel, kivitelezőkkel. Sokszor magam is látom, máskor beszélgető partnereim elmondása alapján értesülök folyókákkal kapcsolatos elrettentő példákkal. Régóta gyűjtöm ezeket a témákat, és elhatároztam: mindenki okulására összeszedem, és közreadom őket. Így talán elkerülhető az, hogy az építész, belsőépítész kollégák elkövessék az általam látott, hallott és összegyűjtött hibákat.

 

Az állatorvosi ló

Ha az érdeklődő bemegy egy multi-barkácsáruházba, fürdőszobaszalonba, vagy szakkereskedésbe, gyakran találkozik a polcokon, a sarokba támasztva, vagy bemutatóállványokon porosodó vonalfolyókák mintadarabjaival. Legtöbbjüknek – tisztelet a kivételnek – gyakran elég ízléstelenül kilyuggatott, nokkedliszaggatóra emlékeztető rostélyuk van, melyek fényesre polírozva csábítják a laikus szemeket. Ezek mintázatáról nekem a nagymamám 30 éves konvektorának elülső, lyukacsos köpenylemeze jut eszembe, de vannak köztük olyan sormintás félék is, melyek inkább sávhulladék szalagra emlékeztetnek, melyek elefánt nagyságú sajtológépek belsejéből kígyóznak elő. A 60-as, 80-as években ezeket a gyárból kilopott hulladékszalagokat használta előszeretettel „a nép" a telken kerítés, vagy térelválasztó építésére. Nos, ezek a hulladék retro szalagok „díszítik" a kiállított folyókákat, melyek állatorvosi lóként mutatják be azokat a hibákat, melyeket egy jó folyókának nem szabad tartalmaznia.

Sajnos a megrendelők, felhasználók, szerelők igen gyakran panaszkodnak, hogy nekik a folyókák csak bosszúságot okoztak, mert a lejjebb lévő helyiség plafonja átázott, vagy mert büdösek, mert állandóan eltűnik a bűzzár a padlófűtés, vagy a vákuum miatt, ronda a beépítés, nehéz levenni a rácsot és kész tortúra kivenni és tisztítani a bűzzárat és így tovább. Fontos azonban azt is megjegyeznem, hogy ezeknek az ügyfeleknek mind a silány, a szabvány követelményeket távolról sem ismerő folyókát építette be a szerelő és nem az ÉMI-tanúsítvánnyal rendelkező, többszörösen tervezői- és minőségdíj-nyertes résfolyókákat.

A fenti bosszantó jelenségek elkerülése érdekében a kiválasztás során javaslom: ne csak az ár és külcsín döntsön!

Milyen szempontok szerint válasszunk zuhanyfolyókát?

A folyókák vizsgálatának, kiválasztásának a szempontjai

Kidolgozás, lemezmunka

Nemesacél folyóka esetén vizsgáljuk meg tehát a lakatosmunka minőségét. Ha az élek találkozása pontatlan, nincs eldolgozva, a varratok elnagyoltak, a rács szorul, lyukasztása sorjás, akkor már sejthetjük, hogy vacak tucatáruval van dolgunk. A forrasztással, hegesztéssel összeállított folyókaárkok helyett javasolt inkább az egyetlen lemezből elkészített, mélyhúzott lefolyóárkot választani. A forrasztásoknál ugyanis, ha azt nem szakszerűen végezték, rozsdásodás jelentkezhet.

Megfelelő szigetelhetőség

Ellenőrizni kell, hogy a folyókaárok rendelkezik-e megfelelő szélességű (kb. 5cm) körkörös szigetelő karimával, illetve a felületük kialakítása alkalmas-e kenhető szigetelések fogadására (érdesített felület, esetleg homok-, vagy más bevonat).

Ha hiányzik a szigetelő karima, akkor biztos a leázás, ne higgyünk senkinek, aki azt mondja, hogy a csemperagasztó és a fuga majd megoldja a vízszigetelést! A karima szélessége pedig szabványban előírt, ami nem véletlen, hiszen a szigetelés hatékonyságát rontja a karimából lespórolt 2-3cm. Sok, ilyen probléma miatt szétázott épületet láttam már.

Padlólaphoz állítás lehetősége

Az épített zuhanyokat mindenki az ízlésvilága szerinti padlólappal burkolja, ebből adódóan ezek vastagsága nagyon eltérhet. Ezért válasszunk olyan gyártmányt, amelynél a látható rész magassága a burkolat szintjéhez beállítható. Ezt bizonyos termékek esetében az árokban lévő magasságállító anyákkal, vagy éppen a kivehető látható rész keretének csempézés utáni szintbeállításával és beragasztásával lehet garantálni.

Az „állatorvosi ló" folyókák látható részeinek magassága az árokhoz képest fix, nem változtatható. Ennek következtében az átlagos vastagságú padlólapokkal szintbe kerül, de az ettől eltérőek esetében már zavaró szintkülönbség keletkezik a burkolat és a rács között.

Vízszintbe állítás lehetősége

A jó nemesacél folyókák rendelkeznek zajcsillapító talpas magasságállító lábakkal. Ezzel az árkot a bebetonozás előtt teljesen vízszintbe állíthatjuk, és ezzel biztosítjuk, hogy a víz ne álljon meg az árok egyik sarkában, hanem maradéktalanul a lefolyóba jusson. Ezek a lábak lehetőleg legyenek zajcsillapítottak, hogy a vízcsobogás zaja ne vezetődjön át az épületszerkezetre.

A tökéletes beállítást segítő lábakkal nem rendelkező folyókák beépítésénél a szerelő téglával, kisebb nagyobb fadarabokkal, kőtörmelékek aláügyeskedésével vízszintezi az árkot. Ez vagy sikerül, vagy nem, de mindenesetre az árok alatti tér betonnal való maradéktalan kitöltését és ebből adódóan a stabilitását, pozíciójának tartását egyáltalán nem segíti. Néhány hete kaptam hírt olyan szállodaprojektről, ahol a rossz alátámasztás miatt több folyóka megbillent, és a víz megállt az árok egyik felében. Ezt feltehetően beázás fogja követni...

Könnyű tisztíthatóság

Fontos meggyőződni arról: a folyóka gyártója gondolt-e arra, hogy azt néha tisztítani is kell. Mindenképp olyan lefolyót javaslok betervezésre, amit lehetőleg szerszám nélkül felülről könnyedén szét lehet szedni. Az is szempont lehet, hogy a lefolyórendszerben keletkező dugulást a lefolyón keresztül el lehessen érni, amihez a folyókának szintén szétszedhetőnek kell lennie. A minőségre és funkcionalitásra adó gyártók folyókáinak mindegyikéből szerszám nélkül is ki lehet emelni a látható részt és a szifont, sőt, a beleejtett fülbevaló és más értéktárgyak is könnyedén visszanyerhetőek.

A boltokban kiállított bóvli folyókák rácsát kézzel nekem még egyszer sem sikerült felemelni. Volt egy ugyan, amelyiknek a bolt eladója – egy maga által készített jó erős kampós acéldróttal – sikerült lefeszegetnie a rácsát, de közben a kezét felsértette, ráadásul a rács is elrepült és eltörte a közelben lévő üveg szappantartót... Abból a példányból a szifonbetétet már én próbáltam kivenni, amit kénytelen voltam feladni, mert amint benyúltam a búvárcsőbe, hogy kiemeljem azt, a rajta hagyott sorja úgy elvágta a tenyerem, hogy még most is megvan a helye.

Szivárgóvíz-elvezetés

Az épített zuhanyzókban a fugáknál, a lefolyó és a padlólapok között minden esetben víz szivárog be. Ezzel nincsen semmi baj, ez természetes jelenség. A leszivárgó vizet a korszerű kent, burkolat alatti szigetelések (melyeket folyékony fóliának is neveznek) megállítják. A nagymúltú gyártók átgondoltan megtervezett, világszínvonalú folyókái ezt a szivárgóvizet képesek magukba fogadni.

Természetesen a silány folyókák gyártói erre sem gondoltak. Ennek következtében a szivárgóvíz pangóvízként a burkolat rétegben marad, táptalajul szolgálva a baktériumoknak és a gombáknak. Ilyenkor lehet a fugákban fekete színű gombásodást megfigyelni.

Biztos bűzzár

Olyan folyókát válaszzunk, mely legalább 5cm-es vizzárral rendelkezik, ugyanis ez felel meg a szabványnak. Ha mindenképp alacsonyabb beépítésű árkot kényszerülünk betervezni, akkor arra kell törekedni, hogy a bűzzár ne legyen leszívható, és kb. 3cm-nél ne legyen alacsonyabb. Javasolt ilyen esetekben felhívni az épületgépész figyelmét, hogy egy légbeszívó szelepet tervezzen valahol a rendszerbe a keletkező vákuum leszívó hatása ellen. A legjobb olyan úgynevezett „Primus" vízbűzzárral rendelkező zuhanyfolyóka-blokkot választani, amely a vákuumtól és a kiszáradás hatásától is megvédi a lefolyót.

Az „állatorvosi lovunk"-ként jellemzett nemesacél folyókák általában jó alacsonyak, szifonjuk egy 33-as sörösdoboz felénél is kisebb. Az egyik gyártó például prospektusában azt írja, hogy folyókáinak „bűzzármagassága" 65-90mm, mely valójában a beépítési magasság, viszont a bűzzára csak kb 15mm! A 1,5cm-es bűzzár nem elegendő a csatornagázok tartós visszatartására. Ezt a pici, pár centiméteres bűzzárat a környezet erői hatékonyan támadják. A lefolyócsőben például egy WC lehúzásakor kialakuló vákuum szinte a vékonyka bűzzár egészét képes egy pillanat alatt kiszippantani. Télen a padlófűtés, nyáron a nagy meleg okozhatja a vízzár rövid idő alatti kipárolgását. Ilyenkor lehet érezni a csatornarendszerből kiáramló gázok penetráns bűzét. Ezt egy „Primus" elven működő szifonbetéttel rendelkező folyókablokkal meg lehet előzni.

Elrettentő példaként megemlítek egy közelmúltban kivizsgált esetet, melyben a tulajdonos új luxuslakásába egy magát erőteljesen reklámozó cég extraalacsony bűzzáras folyókáját építették be. A bűzzár a WC lehúzás, illetve a szellőztetés hatására is eltűnt, ami mindennap tapasztalható elviselhetetlen szagélménnyel járt a lakók számára.

Legyen teljesítmény

Olyan folyókát tervezzünk be, amely el tudja vezetni a zuhanyozáskor keletkező vizet! Sokan szeretik a jó nagy vízhozamú esőztető zuhanyfejeket, továbbá masszázsfúvókák beépítésével kívánják kényeztetni magukat. Ezzel természetesen semmi baj sincs, azonban tekintettel kell lenni arra, hogy ezt a nagy mennyiségű vizet a keletkezés helyéről el is kell tudni vezetni. Itt kell megint nagyon figyelni, ugyanis a lefolyó teljesítményét nem a lefolyóárok szélessége, vagy hossza, mintázata és szépsége, hanem az alatta lévő szifon áteresztő képessége fogja meghatározni. Kis padlómagasságba pedig nem lehet extrém nagy teljesítményű szifont építeni, mert az ilyenek általában magasabb építésűek. A legtöbb esetben a folyókák vízelvezető képessége nincs megjelölve a gyártók katalógusaiban, aminek a valószínű oka az, hogy nem tudják..., vagy titkolni akarják az alacsony teljesítményadatot, illetve a kifejlesztésekor nem voltak tekintettel erre az igen fontos tulajdonságra.

Rémtörténetként egy Duna-Tisza-közi fürdőprojektet említenék. Itt jónéhány zuhanyozó együttes működése és a zuhanyok teljes hosszában padlóba süllyesztett, extrém alacsony építésű folyóka alacsony lefolyókapacitása következtében a víz a folyosóra folyt ki, amelyben a lábmosást nem kérő vendégek bokáig voltak kénytelenek gázolni.

Hosszbeállítás, sorzuhanyok

Néha előfordul, hogy a kivitelezés során a tervező által kiválasztott folyóka akár tervezési, akár szakipari hibák miatt nem fér be a helyére, vagy túl rövidnek bizonyul. Ekkor jön a kapkodás: lehet visszavinni a folyókát, és várni a megfelelő hosszméretű másik árokra. Ilyen esetekben javaslok egy jól bevált elemet. A szóban forgó műszaki megoldás olyan zuhanyfolyóka blokk, melynek árokhosszúsága az építkezés helyszínén vágással beállítható. Ez a vonalmenti vízelvezetési megoldás, amellett, hogy sorzuhanyzók kialakítására is alkalmas, 10cm alatti padlókba is befér, és megfelel mind a vízelvezetésre, mind a szigetelhetőségre vonatkozó, korábban feltárt követelményeknek.

Milyen szempontok szerint válasszunk zuhanyfolyókát?

Összefoglalás

Amikor épületeket, enteriőröket tervezünk, nagyon sok dolgot kell átgondolnunk, és mindig azon jár az agyunk, hogy a betervezett megoldások, beépített anyagok, szerkezetek, megbízóink igényeinek szolgálatában ne okozzanak bosszúságot nekik és családjuknak. Ezért minden kedves olvasónak azt ajánlom, hogy a kiválasztási döntéskor a fenti szempontok szerint vizsgálódjon. Ne csak az árakat nézze, mert a túl olcsó a végén mindig drágább lesz. Kérje bátran a gyártói képviselet műszaki tanácsait és segítségét, a műszaki és esztétikai elvárásainak megfelelő megoldási javaslatot.

A legfontosabbnak végül azt tartom, hogy a folyóka betervezésekor ne csak azt nézzük, hogy milyen formatervezésű a látható dizájn elem, mert gyakran a csillogás-villogás mögött silány műszaki tartalom lapul, mely kellemetlen élményeket fog szerezni majd a használónak. Illetve a továbbiakban arra is figyeljenek, hogy a beépítést végző kivitelezők ne válthassák ki a nagy szakértelemmel, jól kiválasztott folyókákat silányabb minőségű típusra annak reményében, hogy a büdzséből több pénzt tarthasson a saját zsebében! Mert egyrészt ez a végfelhasználó egyszerű meglopása, másrészt a minőségi és megbízhatósági szint kritikus csökkentése, mely veszélyeket, kockázatot hordoz magában a használók és a garanciális kötelezettségeket tekintve a kivitelező számára is! Másrészt ez a mentalitás segíti a szabványok követelményeit nem kielégítő, csapnivaló termékek piacra jutását és teret ad a másolatok megjelenésének. Kérem a tisztelt tervező és végfelhasználó olvasókat, hogy gondolják át a leírtakat.

Gémes Atilla

műszaki tanácsadó, HL Hutterer & Lechner GmbH 

Milyen szempontok szerint válasszunk zuhanyfolyókát?

sajátjaink

sajátjaink

sajátjaink

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás