filmszemle

2012. szeptember 24.

Teraszok felújítása műemléki épületekben

Teraszok felújítása műemléki épületekben

A műemléki teraszok felújítása csak komplex módon, valamennyi szerkezeti elem, igénybevétel és követelmény együttes értékelésével történhet. A felújítás nem változtathatja meg az építészeti megjelenést, ugyanakkor az anyagok megválasztása során a követelmények elemzése alapján alkalmazhatók korszerű termékek is. 

 

 

Bevezetés

A műemléki épületek teraszainak felújítása során a szerkezeti, használati követelmények mellett a műemlékvédelmi szempontok betartása is fontos feladat. Ugyanakkor ezek az elvárások gyakran ellentmondásokat tartalmaznak, egyidejű megvalósításuk nem lehetséges teljes mértékben. A tervező a követelmények rangsorolásával, következményeik mérlegelésével dönti el a végleges megoldást. Alapvető kérdés az egyes szempontok fontossági sorrendjének megállapítása, a feltétlenül betartandó követelmények meghatározása. Ez a rangsor csak az adott szerkezet ismeretében, a felújítás körülményeinek pontos mérlegelésével állítható fel, figyelembe véve a megvalósult példák tanulságait is.

A műemléki épületek felújításának tervezése során gyakran nem ismert pontosan a meglévő szerkezetek kialakítása. Az eredeti tervek többnyire elvesztek, a helyszíni feltárások pedig kerülendők, hiszen nehezen állíthatók helyre az eredeti szerkezettel megegyező minőségben. A műemléki épületek felújítási terveit a kivitelezés során folyamatosan értékelni kell a bontási tapasztaltak alapján.

Terasznak nevezzük a zárt belső tér felett kialakított járható tetőfödémet. A járhatóság feltétele a burkolat 1-1,5 % lejtése. Történelmi épületek esetében a magyarországi csapadékos éghajlaton ritkán találkozunk lakó- vagy középület igényes terei felett kialakított teraszokkal. Ennek oka, hogy a XX. sz. közepéig nem állt rendelkezésre megbízható vízhatlan szigetelési megoldás a kislejtésű tetőfelületekre. A kevés megvalósított példa miatt csekély gyakorlati tapasztalattal rendelkezünk a műemléki teraszok felújításával kapcsolatban (1., 2. ábra). A felújítás minden esetben részletes, körültekintő elemzés alapján végezhető el.

Teraszok felújítása műemléki épületekben

 

Teraszok felújítása műemléki épületekben

 

 

Műemléki épületek teraszainak felújítása során az alábbi legfontosabb szempontok mérlegelése szükséges:

1. műemlékvédelem (építészeti megjelenés, anyaghasználat megőrzése stb.),

2. használati igények (csúszásmentesség, kapcsolódó helyiségek, karbantartás stb.),

3. tartószerkezeti biztonság (meglévő szerkezetek ellenőrzése, új szerkezetek beépítésének következményei stb.),

4. csapadékvíz-elevezetés,

5. energetikai-páratechnikai jellemzők.

A fenti követelmények gyakran kölcsönhatásban vannak egymással, ezért csak egyszerre, egyidejűleg vehetők figyelembe a mellékelt táblázatban meghatározottak szerint. (3. ábra)

Teraszok felújítása műemléki épületekben

 

 

Műemléki teraszok felújítási szempontjainak elemzése

Műemlékvédelmi szempontok

Műemléki épületek formai kialakítása nem változhat a felújítás után. Az esetlegesen elbontandó szerkezeteket eredeti méretüknek, kialakításuknak megfelelően kell visszaállítani. Ugyanez vonatkozik lényegében az anyaghasználatra is, azonban ebben az esetben általában nem kerülhető el teljes mértékben a korszerű anyagok, termékek használata. Ennek több oka lehet. Esetenként az eredetileg alkalmazott anyagok nem elégítik ki a mai elvárásokat, vagy nem állíthatók elő az eredetivel megegyező minőségben. Például a forró bitumennel ragasztható papírbetétes, oxidált bitumenes lemez helyett ma már nem korhadó betétes, hegeszthető, modifikált bitumenes lemezt használunk, amelynek paraméterei sokkal kedvezőbbek. A szivárgóhomokot felváltotta a dombornyomott, felső oldalán üvegfátyol kasírozású műanyag szivárgólemez. Általánosságban leszögezhető, hogy azokban az esetekben, amikor a szerkezeti kialakítás megköveteli, alkalmazhatók korszerű anyagok és termékek a műemléki épületeknél, azonban ezek nem befolyásolhatják az eredeti építészeti megjelenést, és összhangban kell lenniük a meglévő és megmaradó anyagokkal és szerkezetekkel.

Használati igények

A használati igények kielégítése alapvető követelmény. Tetőteraszok esetében a csúszásmentes felületi kialakítástól, az előírt legnagyobb lejtés betartásától, a kapcsolódó helyiségek biztonságos megközelíthetőségétől semmilyen körülmények között nem szabad eltekinteni. A belső padlósík és a terasz szintje közötti magasságkülönbség nem haladhatja meg a használat szempontjából elfogadható mértéket. A terasz alatti helyiség funkciójának esetleges megváltoztatása esetén mérlegelni kell, hogy a belső légállapot változása okozhat-e káros mértékű páralecsapódást a teraszfödém rétegeiben, illetve hogy a felújított rétegrend módosítható-e a megváltozott körülményeknek megfelelően. A felújított szerkezetek esetenként fokozott karbantartást igényelnek, amire fel kell hívni az üzemeltető figyelmét.

Tartószerkezeti biztonság

A meglévő teherhordó szerkezetek állapotának ellenőrzése minden esetben szükséges. Ez első lépésben szemrevételezéssel történhet. A tartószerkezetek állagromlására utaló bármilyen csekély jel esetén részletes vizsgálat szükséges. Amennyiben indokolt, vissza kell bontani a teherhordó elemeket, a nagyméretű korlát-, illetve burkolati elemeket, amelyek javítás után, az eredetivel megegyező, méretezett, esetenként megerősített kapcsolatokkal visszaépíthetők. A felújított szerkezetek teherbírásának számítása az újonnan beépített anyagok tömegének, kialakításának, az esetlegesen megváltozott használati igénybevételeknek a figyelembe vételével készüljön.

A teherhordó födém általában tégla teherhordó falakkal alátámasztott téglaboltozat, vagy acélgerendák közötti téglaboltozat (poroszsüveg födém) (4. ábra) volt.

Teraszok felújítása műemléki épületekben

 

Csapadékvíz-elevezetés

A történeti épületek teraszainak vízelvezetését általában kifelé, a terasz pereme felé lejtő burkolati felületekkel oldották meg (5. ábra).

Teraszok felújítása műemléki épületekben

 

Belső összefolyót nem alkalmaztak, hiszen ennek vízhatlan szegélyezésére nem voltak megfelelőek az akkori szerkezetek. A kő korlátok esetében a vízelvezető nyílásokat a korlát lábazatában alakították ki. A csapadékvíz nagy része a tömör felületű műkő, vagy zárt fugákkal kialakított kőburkolaton folyt le. Az íves felületű téglaboltozatok fölött nagyobb vastagságú homok, homokos kavics feltöltés készült, erre került az aljzatbeton, esetleg a bitumenes lemez vízszigetelés a felületén szivárgóhomokkal és szűrőbetonnal, ami a „misungba" (cementes homokba) rakott burkolat aljzatát képezte. Az egyenes és rövid vízelvezetési esésvonalon gyorsan lefolyó csapadékból a zárt burkolati felületen csak kevés víz jutott a szerkezetbe. A nagy vastagságú és nedvességfelvevő képességű rétegek a kis mennyiségű leszivárgó vizet a szerkezet károsodása nélkül időlegesen, a kiszáradásig „tárolták".

A felújítás során a műemléki kialakítás, valamint a csatlakozó helyiség és szerkezetek miatt nincs mód a szintek jelentős mértékű módosítására. A belső összefolyó a terasz alatti helyiségben nem vezethető, a födémben történő elhúzása fokozott szerkezeti kockázatot okoz. A fentiek miatt a műemléki teraszok felújítása során általában az eredeti lejtési viszonyok megőrzése javasolható.

Energetikai-páratechnikai jellemzők

A meglévő teraszfödémek általában nagy tömegű, de csekély hőszigetelő képességű rétegekből készültek. Ennek következtében az alattuk található helyiséget kellő mértékben megóvták a nyári felmelegedéstől, azonban a télen hőszigetelő képességük (U=1,5-2,0 W/m2K) nem elégíti ki a korszerű igényeket, meghaladja a jelenlegi magyar követelményt (U=0,25 W/m2K).

Amennyiben a szerkezetek rossz állapota miatt szükségessé válik a teraszfödém rétegrendjének felbontása, megfontolható a hőszigetelő képesség javítása hőszigetelő réteg vagy hőszigetelő képességű betonréteg beépítésével. A rétegrend megváltoztatása szükségessé teszi a teherhordó szerkezet és a páradiffúziós folyamatok ellenőrzését is. Az általános keresztmetszetű és a hőhidas szerkezetekben, illetve azok felületén nem alakulhat ki káros mértékű páralecsapódás.

 

Műemléki teraszfelújítások példáinak bemutatása

Műemléki terasz felújítása szerkezetek megtartásával, a vízelvezető és szegélyelemek korrekciójával

A példaként bemutatott első épület a XIX. század végén épült. A két oldalszárnnyal közrezárt terasz alatti területet eredetileg nem fűtött előtérként használták. A felújítás után fűtött előcsarnokká alakították át (6. és 7. ábra).

Teraszok felújítása műemléki épületekben

 

Teraszok felújítása műemléki épületekben

 

A terasz födéme a teherhordó falakra támaszkodó tömör tégla boltozat, korlátja műkő elemekből áll (8. ábra).

Teraszok felújítása műemléki épületekben

 

A felújítás megkezdése előtt a terasz alatt nem tapasztaltak beázást. A helyszíni vizsgálatok a tartószerkezetek elmozdulásmentességéről, ép állapotáról tanúskodtak.

A terasz felületét kifelé lejtő hézagmentes műkő burkolta. A csapadékvizet a műkő teraszkorlát lábazatában kialakított réseken és a korlát előtti horganylemezzel borított párkányon keresztül nagyméretű horganylemez ereszcsatorna gyűjtötte össze (9. ábra).

Teraszok felújítása műemléki épületekben

A tervezés során a terasz alatti helyiségek funkcióváltásából adódó megnövekedett páraterhelés elemzése, a tartószerkezetek szemrevételezéses vizsgálata, a burkolat vízelvezetésének ellenőrzése a terasz meglévő szerkezeteinek megfelelő állapotát igazolta. Kisebb hibák jelentkeztek a csapadékvíz-kivezető nyílásoknál, a fémlemez párkánylefedésnél és az ereszcsatornánál. A fentiek alapján a teraszfelület felbontása szükségtelen és kockázatos lett volna, így a felújítás a meglévő rétegrend megtartásával, a műkő burkolat felületi rekonstrukciójával, a fémlemez vízelvezető és szegélyelemek eltávolítás utáni új, titáncink anyagú, méretezett visszaállításával készült. Ez a megoldás megőrizte a teraszhoz csatlakozó helyiség eredeti szintbeli megközelíthetőségét is.

A döntés helyességét igazolta, hogy a több mint 10 éve készült felújítás jelenleg is hibamentes (10. ábra).

Teraszok felújítása műemléki épületekben

 

Műemléki terasz felújítása a födémszerkezet és a kő korlátelemek elbontásával

Az épület a XX. század első éveiben épült. A homlokzati síkból kiugró teraszt, amely alatt nagy belmagasságú fűtött belső teret alakítottak ki, legutóbb az 1970-es években újították fel. A terasz alatti helyiség funkciója nem változott a felújítás után.

Az épületet és a teraszt érő csapadék és egyéb igénybevételek miatt a terasz szerkezetei jelentős mértékben károsodtak, a terasz alatti homlokzat tégla burkolata kifagyott, a korlátelemek elmozdultak. Nyilvánvalóvá vált, hogy a felújítás csak a szerkezetek bontásával valósítható meg (11. és 12. ábra).

Teraszok felújítása műemléki épületekben

 

Teraszok felújítása műemléki épületekben

 

 

A meglévő rétegrend megállapítása bontással történt (13. ábra), eredeti tervek nem álltak rendelkezésre.

Teraszok felújítása műemléki épületekben

 

Meglévő rétegfelépítés a feltárás alapján:

7          mm     mettlachi

2-3       cm       cementes homok

2-3       cm       védőbeton

3 (!)     cm       bitumenes fedéllemez réteg

10        cm       aljzatbeton

3-5       cm       homok

acélgerendák közötti téglaboltozat

Tervezett rétegfelépítés:

4          cm       kőlap szárazon fektetve, szorított fugákkal

2          cm       ágyazó réteg (2/3-5 mm durva szemcséjű tömörített finom zúzalék)

1          rtg       140 g/m2 felülettömegű műanyag fátyol védő-elválasztó réteg

1          rtg       öntapadó bitumenes lemez csapadékvíz elleni szigetelés teljes felületen leragasztva kellősített aljzatra

1          rtg       üvegfátyol betétes hegeszthető modifikált bitumenes lemez csapadékvíz elleni szigetelés teljes felületen az aljzatra felhegesztve,

hideg bitumen máz kellősítés (nedves felületen vizes diszperziós, száraz felületen oldószeres)

2       cm          aljzatkiegyenlítő, simító réteg körben a korlát talpkő szintjével megegyező magassággal, kifelé 0,5 % lejtéssel (PVAC adagolású cementhabarcsból)

10        cm       könnyűbeton

1          rtg       310 g/m2 felülettömegű műanyag fátyol

5          cm       homokfeltöltés

14       cm (kb)        acélgerendák közötti téglaboltozat, meglévő és megmaradó teherhordó födém

Műemlékvédelmi követelmény, hogy a párkány és a csatlakozó belső terek szintje nem változhat, és új vízelvezető elemek nem alakíthatók ki sem a homlokzaton, sem a belső terekben.

Az eredeti vízelvezetési koncepció megtartásával biztosítható volt, hogy a csapadékvíz elleni szigetelés aljzata a peremek mentén megegyezzen a vízkivezető nyílások alatti, a kő korlátokat alátámasztó párkánykő felső síkjával (14. ábra). Így a felületen kb. 1,5 %, a faltőben 20 cm szélességben 5 %-ban kifelé lejtés alakítható ki.

Teraszok felújítása műemléki épületekben

A szárazon fektetett kőlap burkolatról a korlát belső lábazati síkja mentén és a bejárati ajtó előtt beépített folyóka gyűjti össze és juttatja a csapadékot a vízkivezető nyílásokhoz (15. ábra).

Teraszok felújítása műemléki épületekben

 

Ez a megoldás lehetővé tette a műemléki védettségű homlokzat megőrzése mellett a szakszerű, biztonságos vízelvezetést is a csapadékvíz elleni szigetelés síkjáról (16. ábra).

Teraszok felújítása műemléki épületekben

 

Összefoglalás

A műemléki teraszok felújítása csak komplex módon, valamennyi szerkezeti elem, igénybevétel és követelmény együttes értékelésével történhet. A tartószerkezet állapota alapvetően befolyásolja a szükséges bontás mértékét. Az új rétegfelépítés vízhatlan csapadékvíz elleni szigeteléssel, szegélyezésekkel, lehetőség szerint kiegészítő hőszigeteléssel készüljön. A csapadékvizet a vízszigetelés és a burkolat síkjáról is akadálymentesen el kell vezetni. A szerkezeti adottságok általában nem teszik lehetővé a korszerű összefolyók következetes alkalmazását. A peremek mentén csatlakozó korlátok, a belső tér padlósíkjából adódó geometriai adottságok miatt nem készíthető jelentősebb mértékű lejtéskorrekció. Az eredeti lejtéskép megőrzése, illetve visszaállítása esetén csekély lejtésmódosításra van szükség, és ez biztosítja leginkább a műemléki védettségű homlokzati kialakítás megtartását is.

Műemléki épületek teraszainak felújítása nem változtathatja meg az építészeti megjelenést, ugyanakkor az anyagok megválasztása során a követelmények elemzése alapján alkalmazhatók a korszerű termékek is. A tartószerkezeti biztonság minden esetben kiemelt elvárás, amelynek betartása kötelező. Ugyanez érvényes a teraszok vízelvezetésére is, amelyet a használati követelményekkel (csúszásmentesség, előírt korlátmagasság, belső terek megközelíthetősége) együttesen ki kell elégíteni. A teraszfödém hőszigetelő képessége lehetőség szerint javítható, a szerkezetekben nem jöhet létre káros mértékű páralecsapódás.

Fülöp Zsuzsanna PhD

építészmérnök, egyetemi docens, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar, Épületszerkezettani Tanszék



Irodalomjegyzék

1.         Prof. Pattantyús-Ábrahám Ádám: Történeti épületszerkezetek ábrái

2.         Sándy Gyula: Épületszerkezettani táblák Az 1932. évi kiadás utánnyomása Gyorsjelentés kiadó 1999.

3.         Dr. Gábor László. Épületszerkezettan I. kötet 138. old.  Tankönyvkiadó, Budapest, 1975.

4.         BME Épületszerkezettan 2 Födémszerkezetek segédlet TÁMOP 2007

5.         Fülöp Zsuzsanna PhD. Értekezés "Épületszerkezetek teljesítmény elvű, holisztikus szemléletű tervezése", BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani tanszék, 2007.

6.         1. épület Felújítási kiviteli tervek, Felújítás építész tervezője: Tapolczai Tiborné, épületszerkezeti tervező: Fülöp Zsuzsanna, Pomsár és Társai Kft

7.         2. épület Felújítási kiviteli tervek, Épületszerkezeti tervező: Dr. Fülöp Zsuzsanna, munkatárs: Kuntner Ferenc, statikus tervező: Volszky Mariann, BME Építészmérnöki Kar 

hírlevél-feliratkozás

Építési jog

Lakásbiztosítások, lakhatási célú vagyonbiztosítások rendhagyó felmondási joga

További költségek miatt módosíthatók az építési beruházási tárgyú közbeszerzési szerződések

Reklámfelületekre, utcabútorokra vonatkozó, 2024 januárjától hatályos előírások

A közbeszerzési törvény 2024 februárjától hatályos módosításai

Építési jog 2024 – Két félnapos konferencia, webinárium és szakmai konzultáció 2024. február 15-én (febr. 26-ig visszanézhető)

épjog