Több, mint lakóház: co-housing Zuglóban

Újfajta megközelítéssel készül Zugló új szociális lakóépülete. Az önkormányzat azért pályázott az unió Urban Innovative Actions kiírására – mondta el Szabó Rebeka alpolgármester –, mert megfizethető, jó minőségű, fenntartható megoldást akart a lakhatási válságra, önkormányzati bérlakások formájában.

A 27 lakásos ház kivitelezése során is törekednek az alacsony környezeti terhelésre, és megépülése után is kevés energiát fogyaszt. Ezért is „több, mint lakóház”, de azért is, mert közösségi lakhatás példája lesz, nemcsak olcsón, de jól is lehet élni benne. Erre azért is szükség van – tette hozzá Bukovszki Viktor, az egyik tervező –, mert a környezettudatos épületet jól kell tudni használni. A tervezés és a közösségfejlesztés nem válik el: a lakók szokásait, napi rutinját már előre megismerték, így egyes funkciók átkerülhetnek a közös használatú terekbe (például közös rendezvényterem, mosókonyha, inkubációs tér, nagyvonalú hátsó kert játszótérrel). „Ha időt szánunk a közösségi tervezésre, annak látható eredményei vannak” – mondta a kutató, és a lehetséges eredményekre példákat sorolva hozzátette: ez tulajdonosi szemléletet alakít ki a lakókban, felelősséget ébreszt a terek, azok fenntartása, rendben tartása iránt, és a felmerülő problémák közös megoldását is elősegíti. Egyéni erkélyek helyett például megnövelt közös közlekedőteraszok jöttek létre, ahol találkozhatnak is a lakók, közösségi életet élhetnek.

Dr. Reith András, a tervezést vezető építész kiemelte: sokkal könnyebb a már megfogalmazott igényekre tervezni, azoknak megfelelő részmegoldásokat keresni (tájolás, átszellőztetés, megújuló energiaforrások stb.). A tájolást már meg is tudják tervezni, nem csak intuitív módon, hanem szoftverekkel, de a villamos és gépészeti rendszerek is hatékonyabbá tehetők az igények pontos ismeretével és pontos modellezéssel. A gondosan tájolt tetőn napelemeket helyeznek el, a fűtés pedig talajszondarendszerrel történik. Már nemcsak passzívház szintre törekednek, hanem restoratív vagy regeneratív építészeti tervezés zajlik, azaz az összes társadalmi, szociális szempontot is figyelembe kell venni.

Miran Rozman, az Energy and Environment Kft. mérnöke úgy fogalmazott: a tervezés során az optimális zöldenergia-ellátás megoldásait keresték meg, IT-megoldásaikkal pedig a lakókat támogatják az optimális használatban. A napelemeket és geotermális hőszivattyút lépcsőzetes kondenzációs kazánrendszer egészíti ki. Az informatikai rendszer valamennyi energiaforrást felügyeli és optimalizálja a lakók fogyasztási mintái, szokásai alapján, rengeteg szenzorral, érzékelővel. Remélhetőleg a lakók viselkedése is megváltozik majd, egyre fenntarthatóbb módon fogják az életüket szervezni, és ezzel a rezsiköltségeket is csökkentik.