2013. július 08.

Üveghab és habüveg – csak néhány szál betonacélra korlátozódnak a hőhidak

Üveghab és habüveg – csak néhány szál betonacélra korlátozódnak a hőhidak

Az épületszerkezet és a talaj közötti hőszigetelést hivatottak megoldani azok a speciális – Magyarországon még kevéssé ismert és ritkán alkalmazott – anyagok, amelyeket a néhány éve épült dunakeszi passzívsorház esetében is alkalmaztak. Az üveghab és a habüveg készítéséhez üveghulladékot használnak fel; Magyarországon sajnos nem gyártják iparszerűen. 

2009-ben tervezték, 2010-ben épült az első hazai passzívsorház Dunakeszin – jelenleg ez a legnagyobb passzívház Magyarországon. Egyike annak a kevesebb mint tucatnyi magyar épületnek, melyet a német, darmstadti Passivhaus Institut minősített, illetve nyilvántartásba vett.

A négylakásos sorházról jó néhány publikáció napvilágot látott az elmúlt időszakban; az alábbiakban elsősorban néhány hőszigetelési technológiai részletre kívánjuk felhívni a figyelmet, amelyekről viszonylag kevés szó esett, még a szakmai nyilvánosság előtt is. Cikkünk összeállításához Szentmihályi-Nagy Istvántól, az épület generálkivitelezését végző Passzívházak Mindenkinek Kft. ügyvezetőjétől kaptunk segítséget.

Elöljáróban néhány jellemző beépített anyag, illetve a hozzá tartozó hőtechnikai értékek:

– zárófödémen: 35 cm vastag Thermofloc fújt cellulóz hőszigetelés (U = 0,012 W/m2K),

– homlokzati falakon: 30 cm grafitos EPS hőszigetelés (U = 0,11 W/m2K),

– a homlokzatburkolat mögött: Thermofloc fújt cellulóz hőszigetelés,

– lábazatokon: Bachl XPS hőszigetelés,

– alapozás alatt: 50 cm üveghab hőszigetelés (U = 0,11 W/m2K),

– ablakok: Internorm Edition műanyag nyílászárók háromrétegű üvegezéssel (Uw egyesített = 0,83 W/m2K),

– az ablakoknál hőhídmegszakító szigetelés: Purenit poliuretán hőszigetelés.

 

Fűtés, szellőzés, áramellátás

A fűtésről a 3,5 kW teljesítménnyel üzemelő hőszivattyú gondoskodik, melynek primer köri oldalán 6 db. spirális talajkollektor működik. Az épületben naponta nyolcszor cserélődik ki a teljes levegőmennyiség úgy, hogy a belső megtermelt energiát (fűtés vagy hűtés) nem az ablakon engedik ki. A technológia lényege, hogy a rendszerb beépítettek egy hőcserélős szellőztető berendezést, amely az energia közel 90 %-át újrahasznosítja, miközben folyamatosan friss levegővel látja el a lakókat. (A szellőztetést a hagyományos épületekben a mai korszerű nyílászárók beépítésekor a természetes szellőztetés mellett résszellőzők biztosításával oldják meg, de ilyenkor a megtermelt energia újrahasznosítása nem megoldott.) Normál esetben a hőcserélős szellőztető berendezés 30 m3/h/fő friss levegőt biztosít a bentlakóknak, ha azonban vendégek érkeznek a lakásba, a széndioxid-érzékelő automatikusan átveszi a szabályozást, és magasabb fordulatszámra kapcsolja a szellőzőventilátort. A gipszvakolatú falak szintén hozzájárulnak a kedvező páraháztartáshoz: ezek képesek a feldúsult párát tárolni, majd később kibocsátani.

A teljes légzárással kialakított épületszerkezetnek, valamint a por- és pollenszűrővel ellátott szellőzőrendszernek köszönhetően eleve kevesebb takarításra van szükség ezekben a lakásokban, és a beépített központi porszívó is hozzájárul ahhoz, hogy tiszta és egészséges maradjon a levegő.

A ház maximális fűtési hőigénye – a mérések tanúsága szerint – 15 kWh/m2 évenként, ami egy hagyományos fűtésű lakásban körülbelül négyzetméterenként 1,5 m3 gáz felhasználását jelentené. Ez nagyjából egy tizede annak, amit ténylegesen eltüzelnek egy ilyen lakásban.

A passzívsorházban a nyári hűtést időjárás-érzékelővel működő zsalúzia oldja meg. A motoros működtetés természetesen igényel némi energiát, de sokkal kevesebbet, mint ha légkondicionálót kellene működtetni.

A tetőn 2,1 kWp-os csúcsteljesítményre képes fotovillamos rendszer található, mely éves átlagban közel annyi elektromos energiát termel, amennyit a lakás elfogyaszt. Mivel az épület megújuló energiaforrást használ fel, jogosult az úgynevezett Geotarifa igénybevételére, vagyis kWh-ként 52 Ft helyett 32 Ft-os áron kapja az elektromos áramot. Egy központi kapcsoló az épület elhagyásakor az úgynevezett „bye-bye"-funkciónak köszönhetően minden berendezést áramtalanít az épületben, amire nincs szükség, ha nem vagyunk otthon.

A ház jelentős arányban tartalmaz – összesen 300 m3-nyi – újrahasznosított anyagot. Ilyen például a fából és papírból újrahasznosított homlokzatburkolat, de ilyen a fent említett fújható cellulóz hőszigetelés, továbbá az üveghab, melyről alább lesz szó részletesebben.

 

Üveghab

A Geocell üveghabot – melyet a dunakeszi passzívsorháznál felhasználtak – Ausztriából importálták, holott gyártásához Magyarországról származó üveghulladékot is felhasználnak. Ha itthon is nagyobb igény lenne erre a szigetelőanyagra – hangsúlyozza Szentmihályi-Nagy István –, akkor érdemes lenne itt is gyártani, és nem kellene a hulladékot külföldre utaztatni, majd a kész terméket vissza, ami jelentős költségnövelő (és a környezetet is terhelő) tényező.

A gyártás során egyébként a hulladéküveget habosítóanyaggal keverik, majd különböző kemencékben 600 és 900 fok közötti hőmérsékleteken hőkezelik. Ennek hatására az anyag pórusossá válik, megduzzad – megkel, mint a tészta –, majd kihűléskor darabokra esik szét.

Ezt a törmeléket kamionokkal szállítják az építkezés – esetünkben: a dunakeszi kivitelezés – helyszínére. Az anyagot kiterített ponyvára ürítik, majd ezt zsákként daruval felemelik, és e zsák alján található nyíláson keresztül az alapsíkra, pontosabban az oda elválasztó rétegként elhelyezett geofilcre juttatják. Az elterített üveghabot 12-20 cm-es rétegenként lapvibrátorral bedöngölik, míg a statikai terveknek megfelelő tömörséget el nem éri. Ezt lézerszintezővel, illetve tárcsás teherbírásmérővel ellenőrzik az előírt módon.

Üveghab és habüveg – csak néhány szál betonacélra korlátozódnak a hőhidak

Üveghab és habüveg – csak néhány szál betonacélra korlátozódnak a hőhidak

Üveghab és habüveg – csak néhány szál betonacélra korlátozódnak a hőhidak

Üveghab és habüveg – csak néhány szál betonacélra korlátozódnak a hőhidak

Üveghab és habüveg – csak néhány szál betonacélra korlátozódnak a hőhidak

Üveghab és habüveg – csak néhány szál betonacélra korlátozódnak a hőhidak

 

Habüveg

A Foamglas habüveg funkciója az ebben az épületben, hogy az alapozás talpgerendája és a rá épülő szerkezet között megakadályozza a talaj felé a hőáramlást, azaz hőhídmegszakítóként kell működnie, miközben teherviselő szerepe is van.

Az üveghabhoz hasonlóan ezt is üveghulladék újrahasznosításával gyártják, de nem darabos, ömlesztett formában, hanem táblákban árusítják. Az anyag igen jó szilárdsági tulajdonságokkal rendelkezik, viszont fennáll a ridegtörés veszélye, ezért kivitelezéskor nagyon fontos, hogy az alapfelület – esetünkben: a talpgerendák felső síkja – megfelelően sima legyen; tehát a készülő betonfelület pontos lehúzására nagyon kell ügyelni.

A táblák leragasztására (nem duzzadó anyaggal) az elcsúszás elleni védelem miatt van szükség; a hőszigetelés hatékonysága érdekében nagyon lényeges ugyanis, hogy a táblák szorosan egymás mellé kerüljenek, ne legyen köztük rés. Amennyiben mégis keletkezik valahol – legfeljebb egy-két milliméteres – rés, azt nem duzzadó purhabbal gondosan ki kell tölteni.

A jól kivitelezett habüveg szigetelés a talpgerendák síkjában gyakorlatilag hőhídmentessé teszi az épületet – csupán néhány szál betonacél vezet át rajta, de ezt a hőtechnikai számításoknál eleve figyelembe vették.

Üveghab és habüveg – csak néhány szál betonacélra korlátozódnak a hőhidak

Üveghab és habüveg – csak néhány szál betonacélra korlátozódnak a hőhidak

Üveghab és habüveg – csak néhány szál betonacélra korlátozódnak a hőhidak

Üveghab és habüveg – csak néhány szál betonacélra korlátozódnak a hőhidak

 

Purenit

A habüveg helyett egyes esetekben poliuretánból készült Purenit táblákat használtak Szentmihályi-Nagy Istvánék. Az 5 cm vastagságú táblákat körfűrésszel vágták megfelelő méretre; ebből két réteget helyeztek el a talpgerendákra.

Üveghab és habüveg – csak néhány szál betonacélra korlátozódnak a hőhidak

Üveghab és habüveg – csak néhány szál betonacélra korlátozódnak a hőhidak

Az említett speciális hőszigetelő anyagok alkalmazását a mellékelt képeken is bemutatjuk; a fotókat szintén Szentmihályi-Nagy Istvántól kaptuk.

B. G.



Közreműködők:

- megbízó és generálkivitelező: Passzívházak Mindenkinek Kft. – Szentmihályi-Nagy István

- vezető tervező: Sinóros-Szabó Balázs

- statika: dr. Almási József – APSE Kft.

- épületgépészet: Gabula András – Légkomfort Kft.

- elektromosság: Széll András – Kar-ga Bt. 

sajátjaink

sajátjaink

nyerjenabaumittal

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás