Interaktív klímahomlokzat
A függönyfalak mögött a megfelelő klíma és munkakörnyezet biztosítása nem egyszerű feladat; a megoldás – az interaktív klímafal – hosszú kutatás eredményeképpen született meg. Ma már Budapesten is találunk erre példát: a Millennium Irodaházat a Duna-parton.
A Harvard Egyetem és a Massachusetts Institute of Technology többek között az olaszországi központú Permasteelisa konszernnel összefogva több mint egy évtizedet fordított arra a kutatássorozatra, amelynek célja az energiatakarékossági és a környezetvédelmi szempontoknak is megfelelő homlokzati megoldások megtalálása volt. A különböző lehetőségek vizsgálatára irodahelyiségek modelljeit építették fel életnagyságban, mindegyiket más-más homlokzattal. Éveken át mérték az így kiépített 15-20 féle alaprendszer lég- és zajállapot adatait és egyéb komfortérzet-jellemzőit.
A jó közérzet négy tényezője
A kutatás azt az eredményt hozta, hogy az irodában tartózkodók jó közérzete és az ebből adódó hatékony munkavégzése szempontjából négy tényezőnek van kiemelkedő jelentősége.
(1) Normális – vagyis a természetes fénynek megfelelő spektrumú – fényviszonyokat kell teremteni, tehát olyan üveget kell használni, amely a természetes fényt átengedi, nem színezett.
(2) Ugyanakkor a napsugárzás ellen védekezni is kell, mégpedig olyan flexibilis, mobil rendszerrel, amely elkerüli az üvegházhatást.
(3) Megfelelő hanggátlásra, hangszigetelésre van szükség a külső és az épületen belül keltődő zajok ellen.
(4) Mindezeken kívül kezelni kell a külső hőmérsékletváltozásokat; a függönyfal nem sugározhat a bent tartózkodókra sem hideget, sem meleget, és a belső hőmérsékletet is bizonyos határok között kell tartani. Ez utóbbi feladatokat az épületgépészeti – fűtési, klimatizálási – rendszerrel együtt lehet megoldani.
Klímafal a Duna-parton
A fenti követelményrendszer kielégítésének egyik hazai példája a – Fazakas György építészirodája által jegyzett – Millennium Irodaháznál alkalmazott interaktív klímafal. Itt a függönyfal teljes mértékben – a padlótól a mennyezetig – üvegezett. Az üveg átlátszó, víztiszta, a tartóbordák a lehető legvékonyabbak. Kívülről befelé haladva először egyrétegű üveg található, majd emögött egy 14 centiméter széles légakna, belül pedig egy újabb – itt már dupla, hőszigetelő – üvegréteg. Az egész szerkezet vastagsága körülbelül 20 centiméter. A légaknába a külső levegő légréseken keresztül jut be, a légaknán belül a kürtőhatásból adódóan folyamatos, lentről felfelé irányuló áramlásban van, majd bizonyos pontokon kiáramlik, nyáron állandó hűtést adva az épületnek.
A környezeti zajhatások ellen különböző súlyú anyagokból álló konstrukciójával, az ebből adódó jó hanggátlásával védi a függönyfal a belső térben tartózkodókat.
Az árnyékolásról a légaknában elhelyezett motorizált zsalu gondoskodik. A napsugárzás intenzitását, a szélsebességet, a hőmérsékletet bizonyos pontokon érzékelők mérik, az itt kapott eredményektől függően számítógépes program vezérli a zsalu mozgatását. A külső, egyrétegű üvegfal megvédi a zsalut a széltől, a portól és a mechanikai sérülésektől, amik a kültéri árnyékolókat egyébként veszélyeztetik.
Épületgépészet
Klimatizálásra hűtő-fűtő gerendákat alkalmaznak. A rajtuk átvezetett 14 °C fokos vízzel hűtik le a befújt friss levegőt, amelynek a sebessége csak 1,5 m/s, így senki sem érezheti az irodában azt, hogy a klíma éppen rá fújja a hideget.
A Millennium Irodaházban az épületfelügyeleti rendszer figyelembe veszi például azt is, hogy hány ember tartózkodik az adott irodában, és differenciált vezérlést tesz lehetővé (például minden egyes ablakon külön mozgatható a zsaluzat). Az épület üzemeltetése sokkal gazdaságosabb a hagyományos irodaházakénál. Rendkívül alacsonyak a fűtés költségei; ha bent vannak a dolgozók, alig kell fűteni, mivel egy fő a rá eső gépekkel együtt 150 W hőleadást jelent. Ha süt a nap, akkor télen is inkább hűteni kell, mint fűteni.