A szakszerű fugázás alapszabályai
Hogyan érhető el, hogy évek múlva se potyogjon ki a fugázóanyag a fugából? Mi szerint kell meghatározni az épületszerkezetek közötti fuga mélységét és szélességét? A fuga mely felületeihez kell a fugázóanyagnak tapadnia? Mit lehet kezdeni az erős terheléseknek kitett, karbantartást igénylő fugákkal?
A tömítőanyag a fuga megfelelő tömítettségére, valamint az építőelemek között fellépő dilatációs mozgások kiegyenlítésére szolgál. A tömítőanyagnak akkor is tapadnia kell, ha folyamatosan szakító, nyomó, nyíró, vagy csavaró terhelésnek van kitéve.
Annak érdekében, hogy a fugázóanyag teljesítse is e feladatokat, a fugát – a későbbi követelményeknek és körülményeknek megfelelően – meg kell tervezni. A kültéri fugák méretezésénél az UV-sugárzást, az esővíz, a csapóeső és a vegyszerek hatásait, illetve az erősebb mechanikai terhelést is számításba kell venni.
A fugák méretezése
A hőmérséklet emelkedésével az építőanyagok tágulnak, így ilyenkor a fuga szélessége csökken, a hőmérséklet csökkenésekor pedig összehúzódnak, ilyenkor a fuga szélessége tehát nő. Ez az ellentétes mozgás normál körülmények között 24 órán belül akár többször is lejátszódhat. Egy egész év (nyár, tél stb.) alatt a fugázóanyagnak jelentős mértékű dilatációs mozgást kell elviselnie úgy, hogy közben ne veszítse el a funkcióját.
A fugák tervezésekor és elrendezésekor figyelembe kell venni, hogy
• milyen épületszerkezeti elemek között helyezkedik el?
• milyen a tömítőanyag alakváltozási képessége?
Tervezéskor döntő szempont a szóban forgó építőanyagok dilatációs mozgásának mértéke. Ezt felmérve határozható meg a kialakítandó fuga mérete, illetve választható ki a szükséges tágulási képességű fugázóanyag.
A tervezéskor azt is tudni kell, hogy az adott épületszerkezet milyen irányban tud tágulni, és hol van rögzítve. (Ezt természetesen sem a tömítőanyag gyártója, sem az anyagot felhordó szakember nem tudhatja, csak a tervező.)
Ha a fuga túl mély
Gyakori probléma, hogy a keletkező fuga mélyebb a szükségesnél – ez egyszerűen kifugázva alkalmatlan a funkcióképes tömítésre. A tömítőanyag mélysége nem haladhatja meg a fuga szélességét, ugyanis a mélység növelésével gyorsan nőnek a táguláskor fellépő erők, és indokolatlan terhelés éri a tapadófelületet (a fuga és a fugázóanyag érintkezését). A tömítőanyag mélységét mindig a fuga közepén kell mérni. (Nagyon keskeny fugák esetén a fuga szélessége megegyezhet a mélységével.)
Ha mély a kitöltendő fuga, háttérkitöltő anyag (fugazsinór) alkalmazásával kell csökkenteni a mélységét. A fugazsinór kör keresztmetszetű, nem vízszívó, általában zárt cellás PE szalag.
A kör keresztmetszet miatt a fugában lévő anyag vastagsága középen valamivel kisebb lesz, mint a fuga szélein. Tágulási mozgáskor a tömítőanyag a vékonyabb helyen fejt ki kisebb ellenállást, így az anyag tágulása főként itt következik be, ezáltal a fuga szegélyeit (a tapadófelületet) kisebb terhelés éri.
A fugazsinór alkalmazása
A fugazsinór elhelyezésekor nem szabad éles tárgyat – például csavarhúzó végét – használni, mert megsérülhet a fugazsinór felülete. Ha fugázás után felmelegszik a környezet, a még meg nem kötött fugázóból hajtógáz szivároghat a fugazsinór anyagába, és ott gázbuborékot képezhet, ami felpúposíthatja a fuga felületét. Ennek elkerülésére a fugazsinórt tompa tárggyal – például lekerekített élű faléccel – kell a fugába helyezni.
Háromoldalú tapadás
A tömítőanyag csak akkor képes a dilatációs mozgások kiegyenlítésére, ha szabadon tud mozogni. Ez akkor valósulhat meg, ha a tömítőanyag csak a fuga oldalsó felületeihez tapad, és a fuga alsó, hátsó felületéhez nem.
Ha ez nem teljesül, a fuga felületének bizonyos részeit túl magas terhelés érni, ami kezdetben kisebb repedésekhez, később pedig teljes átszakadáshoz vezet. Ezért is szükséges a tömítési munkához háttérkitöltő anyagot (fugazsinórt) használni.
Háromszög-szituáció
A fugaprofilok speciális formája, mikor két, egymásra merőleges felület egy élben, háromszög csúcsát képezve találkozik (ilyen csatlakozás például a padló és a fal találkozása). Az ilyen helyeken keletkező fuga általában túl vékony ahhoz, hogy a benne lévő fugázóanyag elviselje a kétféle építőanyag mozgásából adódó feszültséget. A fugázóanyagot túl nagy terhelés érné, és a fuga mélyén lévő helyen elkezdene repedni, majd – az ismétlődő mozgások következtében – a repedés fokozatosan eljutna a tömítőanyag felszínére.
E problémára az nyújt megoldást, ha a háromszög csúcsában (a fal és a padló képzeletbeli találkozásánál) háttérkitöltő anyagot, például 6 mm átmérőjű PE-fugazsinórt helyezünk el. Annak érdekében, hogy a fugazsinór ne mozduljon el munka közben, bizonyos távolságonként pontragasztással kell rögzíteni.
Ez azonban csak kompromisszumos megoldás a túl vékony fuga kiegyenlítésére, mert az így keletkező fuga felülete kényszerűen megnő, ami nem biztos, hogy megfelel a megrendelő esztétikai igényeinek. Ezt a megoldást mindenképpen célszerű előzetesen jóváhagyatni a megrendelővel.
Karbantartást igénylő fugák
Az erős vegyi és/vagy fizikai terhelésnek, hatásnak kitett fugák rendszeres ellenőrzést igényelnek, és szükség esetén gondoskodni kell cseréjükről.
A tömítőanyagok általában nem érik el maximális terhelhetőségük határát, de néha – például vegyi üzemekben, gyártóművekben, uszodákban – ez is előfordulhat. Ilyenkor nem anyaghibáról van szó, hanem olyan sérülésről, amelyek bár előre láthatók, ki nem védhetők.
Tudni kell, hogy a karbantartást igénylő fugákra nem vonatkozik az egyébként járó garancia. Ezeket a fugákat átadáskor nevesíteni kell, de célszerű már az ajánlatban – indoklással – kitérni ezekre, megelőzve az esetleges későbbi vitákat.
