Víziók az építőipar jövőjéről
Energiahatékonyabb épületek, nano-, vagy biotechnológiával előállított építőanyagok, kényelmesebb és biztonságosabb munkakörülmények – néhány képkocka az építőipar lehetséges jövőjéből. Tanulmányok, elemzések egy nemzetközi portálon.
A CIBworld portálon számos angol nyelvű, szabadon letölthető tanulmány érhető el, mely az építőipar jövőjével, az ezzel kapcsolatos víziókkal, stratégiákkal foglalkozik.
Az egyik tanulmány (Sectoral Innovation Foresight, Construction, Version 3.0 - Doris Schartinger, AIT Austrian Institute of Technology) például az építőipari innováció hajtóerőiként a következőket említi:
- a klímaváltozás (egyrészt a klímaváltozás időjárási hatásai elleni védekezésre való felkészülés, másrészt a klímaváltozás fékezésére való törekvés, energiahatékonyság stb.)
- demográfiai változások (kisebb létszámú háztartások, öregedő lakosság)
- munkaerőpiaci változások (egyre nehezebb olyan fiatal fizikai munkásokat találni, akik hajlandók az építőiparra jellemző nehéz munkakörülmények között dolgozni)
- az épületfelújítások (még igen nagy számban vannak – különösen Kelet-Európában – olyan lakóépületek, amelyek nem felelnek meg az energiahatékonysági és egyéb igényeknek)
- a pénzügyi válság hatásai (egyfelől visszaesés az építési beruházásokban, másrészt a válságkezelés módja épp az állami beruházások ösztönzése lehet)
- a megrendelői igények változása (elsősorban – de nem kizárólag – a közszférából érkező megrendelések esetében tapasztalható az építési projektek pénzügyi és minőségi átláthatóságára, ellenőrizhetőségére való törekvés)
- a kis megrendelők igényei (a közszféra és a nagy megrendelők fent említett professzionalizálódásával szemben a családi házak, lakások megrendelői alapvetően laikusok maradnak, rövidebb távon gondolkodnak)
- sokszereplős piac (egy-egy épület előállításában számos termékbeszállító, szolgáltató, kereskedő stb. vesz részt, azaz sokközpontú a döntéshozás)
- változó használati viszonyok (számos esetben más az építtető, a tulajdonos és a bérlő, s ez utóbbiak változhatnak is – mindez különböző érdekeket, szempontokat, igényeket jelent)
- információs és kommunikációs technológiák (számítástechnikai megoldások a projektmenedzsmenttől a tervezőszoftverekig és az elektronikus termékazonosításig stb.)
- új technológiák az energiaellátásban és az energiahatékonyságban
- fejlődő gyártástechnológiák az építőanyag-iparban (új alapanyagok, új gyártási eljárások)
- nanotechnológia (lehetőség új, az adott igényekre szabható tulajdonságokkal rendelkező építőanyagok kifejlesztésére)
- biotechnológia (lehetőség a növényi és állati eredetű építőanyagok (pl. faanyagok) tulajdonságainak javítására)
