Hűtő, fűtő falak, mennyezetek
Az új, akár könnyűszerkezetes építésekhez, vagy felújításokhoz is alkalmazható felületfűtések nagy előnye, hogy a hőleadás legnagyobb része sugárzással történik, ami ugyanakkora belső hőmérséklet mellett jobb hőérzetet teremt. Így a megválasztott belső hőmérséklet 2-3 °C-kal csökkenthető változatlan hőérzet mellett, ami jelentős energiamegtakarítást eredményez.
Az utóbbi időkben egyre nagyobb igény mutatkozik a padló- és falfűtés kombinációjának kialakítására, illetve – ahol a hőszükséglet teljes egészében fedezhető – csak falfűtés alkalmazására. Ennek fő oka elsősorban az, hogy napjainkban a korszerű energiaelőállító berendezésekkel (kondenzációs kazán, hőszivattyú stb.) üzemeltethető, alacsony hőmérsékletű hőhordozóval működő fűtési rendszerek hódítanak, és a falfűtés vagy a padló- és falfűtés kombináció is ezek közé sorolható.
Megfelelő gépészeti kialakítással a falfelület és a mennyezet fűtésre, illetve hűtésre is használható. A falfűtés egyetlen hátránya: ha a fűtött felület elé bútorokat teszünk, nagymértékben csökken a hőleadás, illetve hűtési üzemmódban a hűtés hatásfoka. Ez azonban megfelelő tervezéssel (előzetes bútorozási terv, a csőregiszterek lehetőleg a külső határoló falakra és mennyezetre történő elhelyezése) teljes mértékben kiküszöbölhető. Képek, dísztárgyak, lámpák utólagos elhelyezésére is van lehetőség a megfelelő műszerek vagy speciális hőérzékélő fólia segítségével, ami elszíneződésével jelzi a felfűtött csövek helyét.
Walltherm fűtési-hűtési rendszer kivitelezése
A hagyományos, nedves eljárással fektethető alacsony hőmérsékletű Walltherm fűtési-hűtési rendszer a csőregiszterekhez lakóépületek oldalfalain 10 mm, mennyezeten 8 mm külső átmérőjű oxigéndiffúzió ellen védett csővezetéket használ. A padlófűtéshez használt csövek külső átmérője 16, illetve 20 mm. A regiszterek vakolatlan falon történő rögzítésére tartósínek szolgálnak, melyek a téglához műanyag dübelek segítségével rögzíthetők, majd ebbe – a megfelelő távolságot betartva – pattinthatók a csövek.
A nedves csőfektetési eljárásnál a cső külső fala és a rabicháló között 2 mm, a háló fölött 8 mm vastag vakolat készítése ajánlott. A padlófűtésnél alkalmazott betonréteg ajánlott vastagsága 10 cm, ebben helyezkedik el a fűtéscső. A cső elhelyezésénél törekedni kell arra, hogy a cső tetejére minimum 5 cm betonréteg kerüljön. Célszerű először az aljzat betonozását elvégezni, ezáltal elkerülhető, hogy a lefektetett csövek később sérüljenek.
A Walltherm rendszer első felfűtését csak a vakolóhabarcs, beton teljes megkötése után szabad megkezdeni, a helyiség hőmérsékleténél 10 °C-kal magasabb hőmérsékletű, de legalább 20 °C-os fűtővízzel. A vízhőfok emelése 5 nap elteltével kezdődhet, az üzemi hőmérséklet a felfűtés megkezdése utáni 10. napon érhető el.
Szerkezettemperálás
Nagyobb épületeknél már bevált és családi házaknál is egyre jobban elterjedő megoldás a szerkezettemperálás. Ebben az esetben a szinteket elválasztó födémszerkezetbe – a vasaláshoz rögzítve – helyezhetők a hűtő-fűtő csövek. A 20 mm átmérőjű PE-RT cső ilyen célokra is kiválóan alkalmas. Az épületszerkezet-temperálás alacsony előremenő vízhőmérsékletet igényel, ideális kúthűtés vagy hőszivattyú létesítése esetén.
Szabályozás
A Walltherm rendszerhez természetesen megfelelő szabályozás tartozik. Minden helyiségben egy-egy érzékelőegységet kell felszerelni, ami méri az adott helyiség hőmérsékletét, illetve a páratartamot, és a mért adatokat továbbítja a központi egységbe. Az adatok folyamatos kiértékelése mellett a központi egység vezérli az osztó-gyűjtőn elhelyezkedő termoelektromos fejeket, amelyek zárják vagy nyitják az egyes helyiségekbe tartó hűtő-, illetve fűtővíz útját, ezáltal folyamatosan tartva a kívánt hőmérsékletet. A központi elektronika gondoskodik még a szivattyúk és a hőelőállító vagy a hűtőegység megfelelő időbeni indításáról és kikapcsolásáról is. Az elektronika lehetővé teszi egyéb extrák (telefonon történő vezérlés stb.) alkalmazását. Hűtésnél harmatpont érzékelők beépítésére is szükség van.
